Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-04 / 78. szám
HIRSAV Adatvédelmi hatóság: 3 ezer vizsgálat csaknem háromezer bejelentés ügyében indult vizsgálati eljárás tavaly a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál - közölte Péterfalvi Attila elnök szerdán. Az ügyek 78 százaléka az adatvédelmet érintette, 12 százaléka az információszabadságot, 5 százalék mindkét alapjogot, 5 pedig egyiket sem. ■ MTI Németh Zsolt lett az MTVA hírigazgatója NÉMETH ZSOLTOT, az MTI Hír- centrum eddigi vezetőjét nevezte ki a Médiaszolgálta- tás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírigazgatójává Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója. Gulyás István korábbi hírigazgató a továbbiakban több képernyős feladatot kap. ■ MTI Körbekeríti a KÉSZ a Kossuth teret a Kossuth tér átépítésének fővállalkozója, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. szerdán hozzákezdett a munkaterület körbekerítéséhez. Az átalakítás célja, hogy a jelenleginél átgondoltabb térszerkezet mentén újuljon meg a Kossuth tér és környéke. Mélygarázs, látogatóközpont és. parlamenti múzeum jön létre 2014-re. ■ MTI Az IMF is beszáll Ciprus mentésébe három Év alatt 1 milliárd eu- róval járulna hozzá a ciprusi mentőcsomaghoz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - jelentette be Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója szerdai közleményében. Az IMF igazgatótanácsa május elején adhatja hozzájárulását a hitel folyósításához. ■ VG Észak-Korea blokád alá vonta Keszongot blokád alá vonta a két Korea határán lévő, közösen létrehozott keszongi különleges gazdasági övezetet Észak-Korea. A komplexumban 123 dél-koreai cég tevékenykedik, az ott dolgozókat kiutasították - közölte szerdán Szöulban a dél-koreai újra- egyesítési minisztérium. Erre nem sokkal az után került sor, hogy Phenjan bejelentette: újjáépíti és újraindítja atomlétesítményeit. ■ MTI Aláírta a lisszaboni kiegészítést Zeman Milos Zeman új cseh köz- társasági elnök szerdán aláírta a Lisszaboni Szerződés kiegészítését, amely lehetővé teszi a bajba jutott euróövezeti országok megsegítésére hivatott Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozását. Csehország volt az egyetlen EU-tagállam, amely eddig nem fejezte be a ratifikálási folyamatot. ■ MTI A beiratkozással vállalnák a feltételeket a hallgatók Kevesebb rokkant dolgozhat támogatás A megváltozott munkaképességűek féltik az ellátásukat Fogyatékos munkavállalók foglalkoztatására támogatást elnyert cégek (2oi3) Munkaadók Foglalkoztatottak Tartós Tranzit száma tervezett száma foglalkoztatás foglalkoztatás 100-nál kevesebb főt foglalkoztatók 290 6882 6030 852 100 és 500 fő közötti létszámot foglalkoztatók 50 10252 9016 1236 500 és 1000 fő közötti létszámot foglalkoztatók 11 18323 17394 929 1000 fő fölötti létszámot foglalkoztatók 36 23449 21902 1547 FORRÁS: VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Nem csak a munkavállalókon múlik, hogy kihasználják-e a keretet. Néhány körzetben egyszerűen nincs munkalehetőség Mintegy 35 milliárd forintos pályázati forrásból elvileg több mint 30 ezer megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztathatnának a cégek az idén. Az egy főre jutó apanázs csökkentése miatt ennél biztosan kevesebb fogyatékos dolgozik majd. Haiman Éva Költségvetési forrásból több mint 30 ezer megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását segíti a kormány azzal a 35 milliárd forinttal, melyet pályázati úton biztosít több mint 300 vállalkozás számára. Ebből tartós foglalkoztatásban 28.000 rokkant, míg a rehabi- litálhatónak minősített korábbi rokkantnyugdíjasok elhelyezkedését segítő tranzit foglalkoztatásban 2.410-en vesznek részt - közölték a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztériumnál. Az érintettek es az őket foglalkoztató munkáltatók szerint azonban 30 ezernél egészen bizonyosan kevesebb lesz végül a támogatásból foglalkoztatottak száma. A Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke szerint az első időszak tapasztalatai legalábbis azt mutatják, hogy a nyertes vállalkozások nem töltik fel a létszámot. Ennek az egyik oka az, hogy azok a munkáltatók, akik kifejezetten fogyatékosok foglalkoztatására specializálódtak, a dolgozóik bérköltségének 100 százalékát is megkaphatták pályázati támogatásként, most legfeljebb annak 75 százalékára jogosultak. Ezek a munkáltatók eddig az emberi Erőforrások Minisztériumánál már készül a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerére vonatkozó szabályozás módosítása. A szakmai szervezetek javaslatára várhatóan többek között enyhítenek a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti munkavállalásra vonatkozó szabályokon. Jelenleg az előbbi esetében a kereset nem 15-16 ezer megváltozott munka- képességű munkavállalónak adtak munkát, de mert ezentúl ki kell pótolniuk a bérköltségeiket, vélhetően csökkenteni kényszerülnek a foglalkoztatottak számát - mondja Hegedűs Lajos. A másik ok: amikor a pályázatot meghirdették, a jelentkezőktől elvárták, hogy megjelöljék, mennyi fogyatékos munkavállaló foglalkoztatását vállalják, ám azt nem közölték, mennyi forrást biztosítanak. - Az egy főre jutó támogatás mértékét évente, a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően határozzák meg - mondhaladhatja mega minimálbér másfélszeresét, míg az utóbbinál a foglalkoztatás a 4 órát. ezzel párhuzamosan a köz- beszerzési törvényt is módosítanák annak érdekében, hogy a szociális és egészség- ügyi intézmények közbeszerzési eljárásai során a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások előnyt élvezhessenek. ták az NGM-nél. 2013 évben az egy főre jutó éves támogatási összeg mindkét támogatási formára egységesen 1 millió 120 ezer forint. Vagyis a 6 órás minimálbér járulékkal növelt összege, miközben korábban a bértámogatás figyelembe vette az adott munkavállaló végzettségéhez, képzettségéhez szükséges bért - mondta a MEOSZ elnöke. Hozzátéve: a tranzit foglalkoztatás sem igazán éri meg a munkáltatóknak, mert arra a támogatás legfeljebb 3 évig jár, évente csökkenő mértékben, a bér 100, 90, majd 80 százalékának megfelelő összegben. Balogh Zoltán, a Védett Szervezetek Országos Szövetségének (VSZOSZ) elnöke szerint az egy főre jutó támogatási forrás csökkentése miatt elsősorban a súlyosan fogyatékosok kerülhetnek az utcára. Az ő munkaviszonyukat nem fogják tudni fenntartani. Nemcsak a munkáltatókon múlik, kihasználják-e a keretet - árnyalja a képet a VSZOSZ elnöke. Mert hiába akarnak dolgozni, ha például Borsod vagy Békés egyes területein egyszerűen nincs számukra munkalehetőség. szerződés Felmerült a Felsőoktatási Kerekasztal tárgyalásain, hogy a hallgatóknak nem kell majd aláírni egy papír alapú hallgatói szerződést - nyilatkozta lapunknak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökhelyettese. Körösparti Péter közölte, a kormányzat nem zárkózott el eddig attól, hogy esetleg a beiratkozás során lehetne az államilag finanszírozott diákoknak szignójukkal vállalniuk azokat a feltételeket, amelyekről majd megállapodás születik az egyeztetéseken. Az egyetemek hallgatói nyilvántartási rendszerein keresztül (Neptun, ETR) adminisztrálni lehetne, hogy kire milyen munkavállalásról szóló kötelezettségek vonatkoznak. Klinghammer István, a felsőoktatásért felelős államtitkár márciusban azt javasolta, hogy a hallgatóknak (a már szerződést aláírtaknak is) a diploma utáni 20 évben kellene annyit dolgozniuk Magyarországon, mint amennyit az államilag finanszírozott képzésben résztvettek. Körösparti elmondta, hogy a HÖOK ezt javaslatot jó kompromisszumnak tartja, de további kedvezményeket vetettek fel, amelyek elfogadásáról az oktatási államtitkárság sem zárkózott el. így akár már áprilisban is megegyezhetnek a kormányzattal a hallgatói szerződések ügyében, amit tegnap az emberi erőforrás tárca is megerősített. A HÖOK elnökhelyettese közölte, hogy az egyre csúszó uniós pilot eljárásra nem várnak tovább. A felvetett kedvezmények között szerepel, hogy akik a második félév végéig otthagyják az egyetemet, azoknak ne kelljen megfizetniük a költséget. Mentesülne a visszafizetés alól, aki három gyermeket vállalna. A doktoranduszok képzési idejét beleszámítanák a magyar- országi munkavállalásba. Egy esetleges visszafizetést tizenöt év alatt kellene teljesíteni, de kamat nélkül, igaz, az inflációt beszámítanák. ■ É. S. Életszerűbbé kell tenni a szabályozást Perelnék a közmunkások a magyar államot PRÓBAPER Az eső miatti kényszerű pihenőre állásidőt kellene fizetni a szakszervezet szerint Próbapert indítana a Közmunkások Szakszervezete (KSZ), mert az érdekképviselet igazságtalannak tartja, hogy a rossz időjárás miatt kimaradt munkanapokra nem fizetnek állásidőt a közfoglalkoztatottaknak. - Naponta nettó mindössze 700-800 forintot kapnak a közmunkások azért, hogy hazaküldik őket, a jelenléti ívre pedig azt írják, hogy esett az eső - nyilatkozta a Világgazdaságnak Kordás László. A Közmunkás Szakszervezet főtitkára hozzátette: erre az időre állásidőt kellene kapniuk a foglalkoztatottaknak, hiszen nem az ő hibájuk, hogy a legtöbb szabadban végezhető munkát idén még nem lehetett megkezdeni az időjárás miatt. A közmunkást a rendszerhez köti a meglévő szerződése A főtitkár lapunknak elmondta: vizsgálják annak a jogi lehetőségét, hogyan lehetne fellépni az ügyben, a pert nem zárják ki. „Mivel koUektív szerződés a közmunkások esetében nincs, ezért csak próbaperben gondolkodhatunk. Ehhez találnunk kell egy olyan közmunkást, aki vállalja az eljárást.” Kordás szerint az is probléma, hogy a közmunkást a rendszerhez köti a meglévő szerződése. Ha valaki esetleg időközben máshol munkát kapna, csak úgy mehet el, hogy felbontja a szerződését. Ha az önkormányzat esetleg nem megy bele a közös megegyezésbe, akkor a dolgozónak egyoldalúan fel kellene mondania. - Ebben az esetben ugyanakkor elveszít három évig minden ellátáshoz való jogot, így a 22 ezer 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatást, de a közmunka lehetőségét is. Ha tehát új munkahelye például egy hónap múlva mégsem tudná tovább foglalkoztatni, vissza már nem mehet - hívta fel a figyelmet Kordás. A kormány a közelmúltban határozott arról, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet csaknem 400 földrészletet, ösz- szesen több mint ezer hektárnyi termőföldet ad öt évre ingyenes önkormányzati vagyonkezelésbe a közfoglalkoztatási program megvalósításához. ■ B.L. I f A *
