Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-12 / 10. szám

2013. JANUÁR 13., VASÁRNAP INTERJÚ 7 marekné pintér aranka A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetője ötletember, szereti az új kihívásokat, a megoldandó problémákat. Hisz az új rendszerben, szerinte igazságosabb, átláthatóbb és hatékonyabb lesz a közoktatás. „AZ ÚJ RENDSZER NEM OKOZ KÁOSZT” „Az állami fenntartásba vétel a biztonságosabb, igazságosabb, jobb és kiszámíthatóbb iskolarendszer megteremtése érdekében történt.” Volt kollégiumi nevelő, tanított magyart és vezetett intézményt is, az elmúlt 13 évben pedig kitanulta az oktatásirányítást. Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetője azt mondja, akkor érzi elemében magát, amikor van tétje annak, amit csinál. Most van. Fábos Erika- Amikor elvállalta a feladatot, tudta, hogy a legnagyobb mun­kaadó lesz az országban?- Azt tudtam, hogy ez az egyik legnagyobb munka most az országban, de arról csak az internetről értesültem, hogy ez három MÁV-nyi és a Magyar Postánál is több embert foglal­koztató rendszer. Őszintén szól­va fogalmam sem volt, meny­nyien dolgoznak a Postánál.- Az interneten írták azt is, hogy azért vállalta, mert nem volt tisztában azzal, mire is vál- 5 lalkozott.- Igen, ez az évtized legna­gyobb léptékű átalakítása a közoktatásban: Senki nem tud­ta volna előre felmérni, hogy pontosan milyen feladatokkal jár. Azátalakítás lényege éppen az, hogy kiderüljön: milyen a közoktatás tényleges állapo­ta. Eddig ugyanis ez döntően az önkormányzatok anyagi hely­zetétől függött és ez igazságta­lan különbségeket eredménye­zett. Az állami fenntartásba vétel a biztonságosabb, igazsá­gosabb, jobb és kiszámíthatóbb iskolarendszer megteremtése érdekében történt.- Szívesen lenne most iskola- igazgató?- Persze, miért ne?- Azért, mert ebben az új hely­zetben jelentősen csökkent a cselekvési lehetősége az intézményvezetőknek.- Az iskolaigazgató jogköre módosult ugyan, de az iskola szakmai munkájának válto­zatlanul ő a vezetője, ő felel a jog- és szakszerű munkavégzés megszervezéséért. Ahelyett, hogy pénz után kell futkosnia és a fenntartóval egyezkednie, többet foglalkozhat a nevelő-ok­tató munkával, az intézmény pedagógiai programjának meg­valósításával.- Rendben, mondjuk, hogy a gazdálkodási nyűgök nem hiá­nyoznak egy iskolaigazgatónak sem, de a munkáltatói jog­körüktől is megfosztották őket, vagyis nem ők döntik majd el, hogy a jelentkezők közül melyik matektanárt vegyék fel.- A kiválasztás, döntéselőké­szítés ezentúl is az igazgató dol­ga, csak a papírt nem ő írja alá.- Mondjuk, ha most dolgoza­tot akar íratni egy matektanár, nem kérdés, hogy ki fizeti ehhez a szükséges fénymásoló­papírt?- Lehet, hogy van olyan is­kola, ahol most még ez kérdés, a dologi kiadásokért ugyanis- ha működtetők - az önkor­mányzatok, a szakmai eszközö­kért pedig a tankerületek felel­nek, és el tudom képzelni, hogy így, a legelején vannak olyan helyzetek, amikor felvetődik: a fénymásolópapír az kinek a dolga. Semmiképpen nem egy egymásra mutogató, hanem egy hatékony rendszer létreho­zásán fáradozunk.- Ön úgy látja, hogy az első két hét tapasztalatai alapján nin­csen káosz az iskolákban?- Nincsen. Én akkor beszél­nék káoszról, ha például az is­kolában nem folyna oktatás, nem lenne fűtés. A feszített tempó ellenére minden feladat a tervezett ütemben teljesült. Mi egy működő rendszerbe áll­tunk be, és az, hogy a fenntartó személyében változás történt, nem okozhat semmiféle fenn­akadást. Éppen ellenkezőleg. Mindenhol elérhető közelség­be került a szakmai segítség, a tankerületi igazgatók nem messziről, mondjuk egy me­gyei központból irányítanak, hanem ott vannak a járások­ban, mind a 175 székhelyen, il­letve a főváros 23 kerületében.- Mégis, nem lett volna úgy jobb, ha nem a tanév kellős közepén, hanem csak szeptem­berben kezdi meg a működését ez a rendszer?- Szakmai szempontból ta­lán jobb lett volna, de a költség- vetési év januárban kezdődik, ehhez kellett alkalmazkod­nunk és így kapunk tiszta ké­pet az éves kiadásokról is.- A tankerületek kialakítását hogyan döntötték el?- A kormány a lehető leg­átláthatóbb és -egyszerűbb helyzetet szerette volna létre­hozni, ezért a közigazgatási járásokkal megegyeznek a tan­kerületi határok.- Sokan azt látják ebben, hogy az iskolabezárásokat így lesz a legkönnyebb levezényelni szep­temberre.- Nincs ilyen szándék. Ezt bizonyítja, hogy a háromezer­nél kisebb lélekszámú telepü­lések esetében a működtetést is átvette az állam az önkor­mányzatoktól, hogy a kistele­püléseken is megmaradjanak az iskolák. Egyszerűbb lett volna azt mondani: az önkor­mányzatnak nincs pénze, az állam is szegény, nincs más megoldás. A kormány azonban egyértelművé tette, az isko­lát népességmegtartó erőnek tartja.- A Pedagógus Szakszervezet nyilatkozatai szerint pénz sincs elég a rendszerben.- Az átcsoportosítások meg­történtek és annyi pénz van, amennyi eddig is volt ezekre a feladatokra a költségvetésben.- Említene néhány ismérvet arra, hogy az állami szerepvál­lalástól hogyan lesz egységes a szakmai színvonal?- Attól, hogy átlátható lesz a Névjegy: MAREKNÉ PINTÉR Aranka 1962. május 5-én született Veszprémben 1984-BEN orosz-magyar szakos általános iskolai tanár diplo­mát szerzett a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán 1988- ban magyar szakos kö­zépiskolai tanári diplomát szer­zett az ELTE-n 1989- ben doktori fokozatot szerzett nyelvészetből 1984-TŐL kollégiumi nevelőta­nár rendszer és kiderül, például hol vannak azok az iskolák, ahol eddig inkább a gyerekmegőr­zés felé tartott a tendencia az oktatás helyett, mert alig volt szakos tanár az intézményben. A szakmai színvonal ugyanis egyértelműen a pedagógus mi­nőségén áll vagy bukik. Vagy attól, hogy kiderül, melyek azok az intézmények, ahol 15 fejlesztés is fut egyszerre, mi­közben vannak igen elmara­dott infrastruktúrájú iskolák, ahol évek óta nem történt sem­mi. Ahol az önkormányzat jól lobbizott vagy jó pályázatírót alkalmazott.- Van valahol hasonló rendszer Európában?- Franciaországban például, de Németországban és Auszt­riában is, csak ott tartományi szinten szerveződik ugyanez.- Ezzel a fenntartási rendszer­rel olcsóbb lesz a közoktatás Magyarországon?- A cél nem ez, hanem hogy hatékonyabb legyen. A költség- hatékonyság hosszabb távon le­het majd ennek az eredménye. Mondjuk például abból adódó­an, hogy egy ekkora rendszer­ben közbeszerzési eljárásokkal 1989- től magyartanár 1990- től kollégiumi igazgatóhe­lyettes Balatonalmádiban a két- tannyelvű gimnáziumban 1999-2012-ig az Oktatási Hiva­tal regionális vezetője, majd el­nökhelyettese 2012 SZEPTEMBERÉRTŐL mi­niszteri biztos, majd elnök a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ élén. házas, egy fia van. angolul, oroszul és németül beszél össze lehet majd hangolni a be­szerzéseket.- Az egyenlősítés nem jelent kockásítást is, és azt, hogy egyes jó iskolák színvonala romlik az átlaghoz?- Épp ellenkezőleg: a cél az, hogy a sokszínűséget megőriz­ve újuljon meg a közoktatás. Ez ugyan egy hatalmas hálózat, de a tankerületek emberléptékű, önálló és rugalmas rendszerek.- Pedig van egy olyan nézőpont is, hogy az önkormányzatok el­veszítették az iskoláikat, mert azt is bedarálta a politika.- Az iskolák továbbra is a helyi közösségeké, fontos szín­terei egy település életének és most szakmai irányítás alá ke­rültek. Egy iskolaigazgatóról pedig elvileg ki sem derülhet, hogy melyik párttal szimpati­zál. Az alkalmasság és a szak­mai hozzáértés az első számú szempont és én hiszek a tiszta versenyben.- Ön minek köszönheti, hogy idáig jutott?- Kellett hozzá szerencse is, de szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a szakmai­ságom mindig ott volt mögötte. A legtöbb pozícióba pályázat és kiválasztás útján kerültem. Igaz, olyan helyekre pályáz­tam, amihez úgy éreztem, van elég szakmai munícióm.- A Klebelsberg Intézményfenn­tartó Központ vezetésére, ha jól tudom, nem volt vetélytársa. Mit gondol, miért?- Biztosan azért, mert sokan elhitték, hogy csak az nyerhet, akinek hátszele van. Másrészt nyilván sokakat riasztott ez a hatalmas feladat, ami lényegé­ben a szakmán kívül oktatás- irányításról, szervezetépítésről egyszerre szól. Én végigjártam a ranglétrát, tanítottam, voltam intézményvezető és regionális vezető is, mire az Oktatási Hi­vatal elnökhelyettese lettem. Belülről és igen sokrétűen is­merem tehát ezt a rendszert, ezért vonzott ez a feladat.- Hoffmann Rózsával milyen a viszonya?- Korrekt szakmai munka- kapcsolatban vagyunk. Évek óta ismerjük egymást, egy évig volt a főnököm, még '99-ben, az OKÉV indulásakor.- Mit gondol, emberileg melyik az a tulajdonsága, amire most leginkább szüksége lesz?- Szeretek újítani. Mindig az vitt előre, hogy kerestem a problémamegoldást, amolyan ötletember voltam. Szeretek megszervezni, létrehozni dol­gokat. Akkor érzem elemem­ben magam, ha van tétje an­nak, amit csinálok.- A magánéletét például ho­gyan szervezi a fővárosból? Nem hiányolja a család Bala­tonalmádiból?- Ha lehet, naponta hazajá­rok. Az életvitelem és a men­talitásom is olyan, hogy jobban érzem magam vidéken, mint a fővárosban. Egy óra 15 perc az út és amikor csak tehetem, me­gyek haza, ha pedig van vala­mi protokolláris esti feladat, a fiamnál alszom, egyetemista és van egy albérlete Pesten.- Önt mi vonzotta erre a pá­lyára?- Mindig szerettem máso­kon segíteni, volt kíváncsiság bennem a másik ember iránt és türelmem is minden hely­zetben. Tízéves lehetem, ami­kor láttam az újságban, hogy Szombathelyen tanári szakok indulnak. Az olyan elérhető­nek és biztonságosnak tűnt egy kis sváb faluból, Város- lődről, ahol gyerekkoromban éltem. Kitűnő tanuló voltam, iskolába járni nagyon szeret­tem, biztos ez is meghatározó volt. Igaz, a gimiben elbizony­talanodtam egy kicsit, hogy matek- vagy magyartanár le­gyek-e. A Lovassy ugyanis egy elitgimnázium, ahova ismeret­lenül, vidékről, egy kis iskolá­ból bekerülni, ahol addig én voltam az egyik legjobb tanu­ló, nagy változás volt. Az első matekdolgozatom rögtön hár­mas is lett, amilyen jegyem talán nem is volt addig. Sok olyan kudarc ért, ami persze igen jót tett a személyiségfejlő­désemnek, de akkor nem érez­tem magam túl szerencsés­nek, azt leszámítva, hogy egy osztályba jártam a mostani férjemmel és 17 évesen egy­másba szerettünk.- A fia most tanul, vagy de­monstrál?- Éppen szakdolgozatot ír, de a mai divatnak megfelelően több képzésen is részt vesz, 26 éves lesz és még egyetemista. A nem­zetközi tanulmányok szak után most éppen pszichológiából dip­lomázik a Károli Gáspár Egyete­men és folytatni is szeretné egy harmadik diplomával. f *

Next

/
Oldalképek
Tartalom