Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-12 / 10. szám
8 2013. JANUÁR 13., VASÁRNAP GAZDASAG HIRSAV Wizz Air: új képzési központ négymilliárdért a wizz air új személyzeti képzési központot létesít Budapesten 2013 márciusában. A központban lesz egy modern, teljes Airbus A320 repülőgép-szimulátor, repülőgép-utastér és egy tűzoltás gyakorlására kialakított létesítmény is. A négy- milliárd forintos beruházás tíz év alatt valósul meg. A legkorszerűbb eszközökkel felszerelt központ a Liszt Ferenc repülőtéren kap helyet, és lehetővé teszi majd, hogy a Wizz Air alkalmazottainak 90 százalékát Budapesten képezze ki. „Ezen a nyáron 500 pilótánk és 1000 légiutas-kísérőnk vesz részt a képzésen, ez a szám 5-6 éven belül megduplázódhat”- mondta Váradi József vezérigazgató. ■ VG A Nabucco fele a Shah Denizé lehet ötven százalék erejéig részvényvásárlási jogot kapnak a Nabucco Konzorciumban a Shah Deniz gázmező tulajdonosai, ha a Nabucco West gázvezeték lesz a győztes az Európába történő szállításra kiírt pályázaton. A felek közös nyilatkozata szerint a felek elvi megállapodásra jutottak abban is, hogy osztoznak a Nabucco-projekt fejlesztésének költségeiben. Mindkét megegyezés - a részvényvásárlási és a finanszírozási megállapodás- részleteit később dolgozzák ki. A közlemény szerint' a kiválasztásról szóló döntés június 30-ig várható. ■ MTI Túlszárnyalta a várakozásokat a Nokia a vártnál jobb eredményt ért el a tavalyi negyedik negyedévben a finn Nokia mobiltelefon-gyártó vállalat. A Nokia Devices & Services üzletága 3,9 milliárd euró értékesítési árbevételre tett szert összesen 86,3 millió készülék eladása után. Ebből 6,6 milliót tett ki az okostelefonok száma. Az okostelefonok értékesítési árbevétele 1,2 milliárd euró volt. Hagyományos mobiltelefonokból a Nokia 79,6 milliót értékesített, 2,5 milliárd eurós bevétellel. ■ MTI Negyedév kevés a szuperkasszának pénztárgépek Lehet, hogy az év végéig sem indulhat a boltfigyelő rendszer Még mindig nem rögzítették a szuperkasszákkal kapcsolatos követelményeket. A megfelelő gép kifejlesztése, engedélyezése, tesztelése akár év végéig is elhúzódhat. Nem megy egy lépcsőben, ami a példaadó bolgároknak évekbe került. Demeter Kálmán Április elsejét követően új pénztárgéppel kell rendelkezniük a vállalkozásoknak - közölte a napokban Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnök- helyettese az InfoRádió műsorában. Sokan meglepődtek ennek hallatán, hiszen néhány nappal korábban Matolcsy György az új típusú pénztárgépekkel kapcsolatban még azt mondta: „nem zárható ki, hogy a 2013. április 1-jei céldátum módosításra kerül”. A szakmai szereplők ma is úgy látják: ez a határidő nem tartható. A bolgár szuperkassza-ta- pasztalatokat értékelve a NAV elnökhelyettese arról is beszélt: Magyarországon olyan rendszert szeretnének bevezetni, amely statisztikák készítésére is alkalmas, vagyis kimutatja például, hogy egy boltban egy héten melyik napon mekkora volt a forgalom. Azt azonban jó tudni, hogy a bolgár kormány meg sem próbálta egy lépésben bevezetni az új rendszert. A többlépcsős megvalósítás egy évig és három hónapig tartott. Sőt, ennél is tovább, az előkészítő szakasszal együtt. „A teljes folyamat mintegy két évbe telt, és több állomása volt. Az egyeztetések 2010-ben kezdődtek, még abban az évben részletes tervek készültek, majd következett a tesztszerver felállítása, és a kapcsolatra képes pénztárgépek fejlesztése” - mondta a hvg.hu-nak Nuncho Nunev, a bolgár Datecs műszaki igazgatója, hozzátéve: „az adóhatóság IT-szakemberei hetente egyeztettek a pénztárgépgyártók képviselőivel, hogy információt cseréljenek arról, hol tart a projekt, a felmerült problémákról és a megfelelő megoldásokról”. A pénztárgépek átalakításában jártas vállalkozások nagy részét tömörítő érdekvédelmi szervezet, az Informatikai, TávKiskereskedelmi üzletek száma 2010 2010 2012.1-VI. hó I I I közlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (ÍVSZ) szerint a Magyarországon tervezett március 31-i határidő tarthatatlan, mivel a feltételeknek megfelelő új gép fejlesztési ideje legalább 4-12 hónapot vesz igénybe. Tegyük hozzá, hogy a feltételeket máig nem pontosították. Gerlach Tibor pénztárgép-kereskedő, az Irodagépműszerészek Országos Ipartestületének tagja lapunknak elmondta, hogy egyfajta gép nem is alkalmas mindenhová. Ma több mint kétszázféle pénztárgép üzemel Magyarországon, mert ami elegendő egy zöldségesnél vagy garázsboltban, az nem felel meg benzinkúton vagy gyógyszertárban. A hipermarketek pedig megint másfélét használnak. A szakember szerint nem kizárt, hogy az összes pénztárgépet - nagyjából 400 ezer darabot - le kell cserélni. (Az InfoRádió- ban Varga Árpád is valószínűnek tartotta, hogy minden egyes pénztárgépet le kell cserélni, hiába használja esetleg egy cég a jelenleg legmodernebb berendezést.) És még abban az esetben sem lenne tartható az új rendszer életbe léptetésének április elsejei határideje, ha történetesen gépek már százezer számra várakoznának egy raktárban. A szoftvert ugyanis a (még el nem készült) miniszteri rendeletben foglaltak szerint kell fejleszteni, ami nefn néhány nap. Nem is beszélve a tesztelésről, hiszen csak az éles próbaüzem során derülnek ki a gyerekbetegségek. Ha pedig kiforratlan szoftverrel vezetik be a rendszer, az káoszhoz vezethet - mondta Gerlach Tibor, kiemelve, hogy a rendszer üzemeltetése a NAV részéről hatalmas szerverkapacitást igényel. (Egy városi legenda szerint a szuperkasszák kiszolgáláshoz szükséges NAV-szerver már meg is van. Állítólag erre kötötték volna a játékgépeket, miután azonban a játékgépezés már a múlté, így a szerver tulajdon- képnon munkára vár. Az ezt firtató kérdésünkre nem válaszolt a NAV.) Most a legolcsóbb pénztárgép üzembe helyezéssel együtt, de áfa nélkül 39 ezer forintba kerül. Gerlach Tibor úgy gondolja, hogy a legegyszerűbb szuperkassza nettó ára is lehet vagy 60- 70 ezer forint. „A lecserélendő gépek száma, illetve a várható költségek összege egyaránt attól függ, milyen követelményeket állít fel az NGM a szuperkasz- szákkal szemben” - mondta la- punknakVámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátéve, hogy még komoly szakmai viták folynak A kérdés csak az, melyik az ívsz szerint az a legnagyobb baj, hogy az új előírásoknak megfelelő pénztárgépek jelenleg nem kaphatókegyetlen gyártónál sem. Egy új gépcsalád fejlesztése legalább 4-12 hónapot vesz igénybe. A fejlesztést követő tesztelésre és az így kiszűrt hibák kijavítására legalább egy újabb hónapra van szükség. Az ezután esedékes engedélyezési eljárás átfutási ideje megint csak egy hónap. év áprilisa Csak ezután történhet meg a pénztárgépek megrendelése, amelyek szállítási ideje minimum 3-5 hónap. Mindezek fényében az új szabályoknak megfelelő első pénztárgépek üzembe helyezése optimális esetben is legalább 8-10 hónap múlva várható. Az ÍVSZ ezért azt javasolja, hogy az új pénztárgépek bevezetése lépcsőzetesen történjen folyamatos szakmai konzultáció mellett. a gépekkel szemben támasztott követelményekről. Az egyeztetések még folyamatban vannak az NGM és a NAV között, valamint a különféle szakmai szervezetekkel. „Jövő szerdán az ÍVSZ várja szakmai egyeztetésre a pénztárgép-forgalmazók és informatikai beszállítók mellett a milliós nagyságrendű beruházásokra kényszerülő kereskedelmi nagyvállalatok - például élelmiszer-üzletláncok - képviselőit” - nyilatkozta Dobos Attila, az ÍVSZ főtitkára. Az eseményen a NAV részéről Vágujhelyi Ferenc informatikai szakfőigazgató mondja el a tudnivalókat. Á pletykák szerint a pénztárgépekről és taxaméterekről szóló miniszteri rendelet tartalmát napokon belül véglegesítik, és úgy tudni, az több pontban is el fog térni az NGM honlapján korábban megjelent tervezettől. Néhány pénztárgép ára (forint, áfával) Euro-2100 114173 Sam4s 420M 107 823 SAM4S ER-360F 88773 Sam4s ER-260F 77 315 EURO-lOOTx 62103 WisDor CR681BF 50 787 ACLAS PANDA 44437 WisDor CR-18 40 627 FORRÁS: VG-GYŰITÉS Szabadalmi háború: a termékbetiltás nem megoldás szankcionálás Az Egyesült Államokban a jogsértő másolók legfeljebb pénzügyi bírságra számíthatnak a jövőben Egyre inkább úgy fest, hogy a jövőben is a pénzbírságokra korlátozódik a szabadalmi jogok megsértésnek szankcionálása az Egyesült Államokban. A hét elején ugyanis a helyi igazságügyi minisztérium, illetve az amerikai szabadalmi hivatal közös nyilatkozatban foglalt állást a termékbetiltások ellen, hangsúlyozva, hogy ilyen büntetésre a legritkább esetben, és csak igen speciális helyzetekben kerülhet sor. A két szervezethez nem sokkal később a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság is csatlakozott, amely a szaktárca és az ilyen ügyekkel megbízott hivatal közleményét annyival egészítette ki, hogy a szabadalmi jogok megsértése esetén a szankciók során továbbra is monetáris eszközöket kell használni. Szakértők szerint a hét elején kiadott állásfoglalás tulajdonképpen az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (ITC) szánt üzenet, a szervezet ugyanis a közelmúltban többször is megszellőztette, hogy - különösen az okostelefon-szegmensben - termékbetiltásokkal szankcionálhatják, ha valamely vállalat figyelmen kívül hagyja a szabadalmi jogokat. Az elmúlt hónapokban a szektor számos vállalata - többek közt a Samsung és az Apple - esetében is felmerült, hogy egyes készülékeik értékesítését felfüggesztenék a világ legnagyobb gazdaságában. A termékbetiltások azért kerültek az elmúlt időszakban a figyelem középpontjában, mert számos ágazati szakértő úgy ítélte meg, hogy a pénzbírság nem a Pereskedő cégek A THE NEW YORK TIMES ŐSSZel kiadott összefoglalója szerint az elmúlt fél évtizedben az okostelefon-szektorban a legtöbb szabadalmi perben az Apple volt érintett, az almás cég jogászai közel 150 különböző ügyben jártak a bíróságra. Nem sokkal marad el az iPhone gyártójától a Samsung, illetve a Google által másfél éve megvásárolt Motorola sem, a piacon kisebb erőt képviselő vállatok - így például a Nokia, az LG és a Sony - jogi képviselőinek azonban jóval kevesebb dolga van. A legtöbb vitás ügye egymással a Motoriának és az Apple-nek van, de utóbbi társaság számos szabadalom miatt perli például a HTC-t is. megfelelő büntetés szabadalmi viták esetén, nincs meg ugyanis a kellő visszatartó ereje. Sokan az eddigi legnagyobb visszhangot kapó Apple és a Samsung közötti per esetében is úgy ítéltek meg, hogy a dél-koreai gyártó „olcsón megúszta” a bíróság által kiszabott bő egymilliárdos dolláros bírsággal, a cég ugyanis ennél jóval többet nyert az Apple termékeinek másolásával. Más kérdés, hogy több elemző szerint a termékbetiltásokkal sem lehetne megfékezni a szabadalmi vitákat. A technológiai szektorban ugyanis rendkívül rövid idő telik el az egyes gyártók termékeinek piacra dobása között, így mire ítélet születik egy perben az esetek nagy részében a támadott készülék már kifutó modellnek számít, aminek elvesztése viszont nem okoz komoly fejfájást a szabadalmi jogokat páros lábbal tipró vállalatoknak. ■ J. Z. Szabadalmi perek (perek száma, amiben az adott vállalat érintett 2006 óta) Apple 148 Samsung 127 Motorola 127 HTC 121 Nokia 106 Research in Motion 104 LG 99 Sony 86 FORRÁS: LEXMACH1NA A» Á
