Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-29 / 303. szám
2 2012. DECEMBER 29., SZOMBAT KORKÉP JEGYZET MATE BALÁZS Csőd, szinte már minden szinten magáncsőd - még kimondani is borzasztó. A szót még ízlelgetjük, kerüljük, ameddig csak lehet, a vele járó érzést azonban sajnos már sokan átélték. Nem kell semmiféle törvény, hogy tudjuk, családok százezrei már régen csődbe mentek. Nemhogy a hiteleket, a rezsit, a napi kiadásokat sincs mibó'l fedezni. A BOSZORKÁNYÜLDÖZÉSEK kora mindazonáltal már lejárt: felesleges keresni, hogy kik hajszolták bele az embereket az adósságtengerbe, meg aztán az is igaz, senki mögött nem állt pisztollyal egyetlen bankár vagy politikus sem, amikor aláírta a hitelszerződéseit. A baj megtörtént. Az ön- kormányzatok, a kórházak, iskolák és más intézmények nyűgeire már talált ilyen-olyan megoldást az állam, itt az ideje, hogy a minden szinten beütött krachra a legelemibb egységek, a családok esetében is előálljanak valamivel. Nem, nem elég, hogy kisebb összeg szerepel jövőre a számlákon. Átfogó, radikális intézkedések kellenek, (;l hogy a szakadék felé tartók találjanak valamilyen iránytűt, s hogy a bajba jutottak legalább azt lássák, van értelme húzni az igát. bár még nem sokat tudni róla, de talán ilyen intézkedés lesz a magáncsőd bevezetése. Ugyan végtelenül megalázó lehet, ha más osztja be pénzünket, dönt az összekuporgatott vagyonunk sorsáról, de még mindig jobb, mint mindent elveszíteni. Sajnos viszont lesznek, akik ebből is kimaradnak: ők a „menthetetlenek”, akiket a jelek szerint az állam is leír, pedig talán ők is megérdemelnék a mentőövet, hiszen többségük biztos nem Azori-szigeteki nyaralásra költötte el a felvett hitelét. A munkáért ezrek költöznek elvándorlás Folyamatos veszteség a Dél-Dunántúl régió megyéiben ■HE || Elvándorlás összesen 20575 17965 11124 Az elvándorlást motiváló egyik legerősebb körülmény a munkavállalási lehetőség. A megélhetésért sokan a családjukat is itthon hagyják egy időre Éves viszonylatban egyenként is százas nagyságrendben fogyatkoznak a régió megyéi az elvándorlás miatt. A külföldi munkavállalás azonban megtöbbszörözte a veszteséget. Kaszás Endre Két évtizede még a megyehatárokon közvetlenül a szomszédba átvezető elvándorlás volt a jellemző - leggyakrabban családegyesítés miatt -, és a dél-dunántúli térségben legrosz- szabb esetben is nullszaldós volt a veszteség-nyereség arány. Az ezredforduló idején aztán előbb Budapest, majd pedig a nyugati, északnyugati megyék váltak egyre népszerűbb célponttá, és a távozást már nem családi okok, hanem a jobb munkavállalási feltételek, megélhetési lehetőségek motiválták. (1 .„Iwvw.xwó Bár a statisztikákban azonnal nem jelentkezik, az elmúlt öt esztendőben ugrásszerűen megnőtt külföldi munkavállalás jelentősen emelte a régió megyéinek elvándorlási veszteségét. A munka és megélhetés után külföldre távozók közül sokan ugyanis hiába gondolják induláskor, hogy csak egy, maximum két év lesz a távoliét - ezért állandó lakhelyükként toyábbra is megtartják hazai otthonukat -, a sors, illetve^ (tkedvezően alakuló lehetőségek gyakran másként alakítják a terveket. A lapunk által megkérdezett szociológus szerint az egyedül, illetve párban indulók esetében sem ritka, hogy - ha nem is állandó, de - tartós letelepedési helyül választják az új országot. A szakember szerint a kint családot alapítók esetében vízválasztó a gyerekek érkezése, később pedig iskoláztatásuk elkezdése, ugyanis ha az utódok az új ország rendszerébe szocializálódnak, akkor még nehezebb megtalálni a visszavezető utat. Sokat gyorsított a német és osztrák nyitás A német és az osztrák munkaerőpiac megnyitása tavaly egy csapásra megtöbbszörözte a két országba munkavállalási szándékkal indulók számát. A régió megyéi közül különösen Baranya és Tolna német ajkú területeiről mentek ki sokan, ugyanis mindkét országban alapvető elvárás a nyelv bizonyos szintű ismerete. A német igény első körben a vendéglátás területéről jelentkezik, de van érdeklődés az egészségügy - ápoló, szakápoló, szociális munkás -, illetőleg az építőipar szakterületéről is. Utóbbi tekintetében - az ipar és a kereskedelem mellett - az osztrák kereslet is meglehetősen élénk, ráadásul egy, a nyugati szomszédainknál készült friss felmérés tanúsága szerint az osztrák cégek közel kétharmada kifejezetten előnyben részesíti a magyar munkavállalókat. A nyitás kapcsán az elmúlt időszakban a térségben több közvetlen toborzást is tartottak. Új jelenség az is, hogy mindkét országban komplett vállalkozásokat is szívesen fogadnak projektmunkák elvégzésére. London az ötödik legnagyobb magyar város az ELVÁNDORLÁSI mutatók szerint míg 2005-ben a hazai népesség egy százaléka hagyta el az országot, hogy hosz- szabb-rövidebb ideig külföldön éljen, mára ez a szám két százalék lett, azaz évi 180 ezer fő fölé emelkedett. Ez ugyan elmarad a századforduló elvándorlási hullámának tíz százalékától, de mindenképpen figyelemre méltó. De nemcsak Németország és Ausztria a kiemelt célpont. A brit nagykövet a közelmúltban konkrétan kijelentette: London ma a világ ötödik legnagyobb magyar városa lehet az ott élő magyarok száma alapján. A hivatalos adatok is ezt mutatják: 2007 és 2010 között évente 12-15 ezer, tavaly több mint 17 ezer magyar kért hivatalos munkavégzéshez adószámot, de 2004-2006 között is évi öttíz ezer között volt a számuk. Az angol főváros nyújtja egyébként jelenleg a legszínesebb munkavállalási palettát is. Az aktuális állásajánlatok között éppen úgy van szakorvosi státusz, mérnök, informatikus, mint pincér, mosogató vagy egyéb kisegítő. Egészséges, előírásoknak megfelelő lesz az ivóvíz györköny Az elmúlt években végzett mérések szerint az ivóvíz minősége nem felel meg a követelményeknek Györköny- ben, ezért az önkormányzat pályázat útján igyekszik azon javítani. Az uniós forrásból megvalósuló fejlesztés lehetővé teszi, hogy a helyiek egészséges ivóvízhez jussanak, amely minden előírásnak megfelel. Javul a szolgáltatás színvonala is - tájékoztatott a település polgármestere. Braun Zoltán hozzátette, az előkészítés e hónap végéig lezárul, megtörténik a megvalósíthatósági tervek engedélyeztetése, a közbeszerzést a tervek szerint 2013. március közepéig kiírják. A településen a vízvezeték-hálózat hossza 10,5 kilométer, éves átlagos értékesített vízfogyasztása mintegy 33 ezer köbméter, 2 víztermelő, mélyfuratú kúttal rendelkeznek, melyek kapacitása egyenként 100 köbméternyi. ■ V. T. Szoros küzdelem volt, végül a 6. a csapata nyert siMONTORNYA Közlekedési ismerteket mérő csapatversenyt rendeztek nemrég 5-6. osztályosok számára. A játékos feladatokpn túl komoly kihívásokkal is szembe kellett nézniük ifjaknak. Ilyep. a kerékpározás történetéről szóló összeállítás elsajátítása, vagy a kerékpár kötelező felszereléseit rejtő betűfejek felismerése is. Á résztvevőknek ismernie kellett a közlekedési táblákat, valamint a kerékpáros eszperentét egyaránt. A feladatsorból kiderült, rendeznek a világon hátrafelé kerékpározási versenyt, 100 éves versenyző is lehet világbajnok kerékpározásban, vagy akár az, hogy a*BMX kerékpárral hőlégballonból való kiugrásban hazánk egyedülálló az extrém sportok között. A versenyben a 6. a osztály csapata (Győré Fanni, Máté Balázs és Molnár Gergő) szoros küzdelemben nyert, de minden résztvevő hasznos ismeretekkel gazdagodott. ■ V. L. Mentenék a menthetőt: a családok is csődöt jelenthetnek segítség Cserébe pénzügyi gyám irányítaná a bajba kerültek gazdálkodását akár öt esztendőn keresztül Bár korábban többször felvetették kormánypárti politikusok, mindeddig mégsem került az Országgyűlés napirendjére az úgynevezett magáncsőd bevezetése. Most azonban a helyzet változhat, a kereszténydemokraták ugyanis továbbra is kitartanak elképzelésük mellett, és a KDNP az év elején benyújtja az erről szóló törvényjavaslatát. Ezt Rétvári Bence, a Köz- igazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára jelentette be pénteken. Hozzátette azt is, hogy a szaktárcák elkezdték az egyeztetéseket. A tervezetről egyelőre kevés részlet szivárgott ki, annyi azonban már tudható, hogy a magáncsőd azoknak az embereknek kínál szabadulást az adósságtehertől, akik rendelkeznek vagyonnal, végzettséggel, munkával, de adósságuk messze felülmúlja vagyonuk mértékét. Számukra az lesz a segítség, hogy bizonyos feltételek mellett a mínusz helyett nulláról indulhatnak. Tehát a csődvédelem a még menthető adósokon segítene, akiknek bevételeikből, lakásuk és ingóságaik értékesítéséből tartozásaik egy részét rendezni lehet. Az érintettek anyagi felügyeletét csődgondnok venné át, ő döntene a vagyontárgyaik „iaá A m A családok egy része megszabadulhatna a mindennapos tehertől értékesítéséről, illetve a fizetésüket is ő osztaná be. A pénzügyi gyám akár öt éven keresztül irányíthatná a csődvédelmet kérők összes pénzügyi lépését. A cél, hogy az adósok a csődvédelem időszaka alatt egyenesbe jöjjenek, az eljárás végére pedig megszabaduljanak az adósságaiktól. Ez úgy lehetséges, hogy a csődeljárás lezárásakor fennálló adósságot - ha az adós a csődgondnokság alatt mindent szabályt betartott, tehát együttműködött - a hitelező vagy a hitelezők az előzetes megállapodás függvényében elengedik, így tiszta lappal indulhatnak. ■ Máté Balázs Es a nincstelenek? az eddigi információk szerint a magáncsőd lehetőségével csak azok a fizetésképtelen adósok élhetnének, akiknek esélyük van tartozásuk legalább egy részének rendezésére. Akiknek viszont az adósságaik arányában nincs számottevő vagyonuk és jövedelmük, hiába menekülnének a magáncsődbe, nem tudnák a feltételeket teljesíteni. Számukra a magáncsőd csak időleges segítséget jelentene, vagy még azt sem, ha már az előzetes átvilágítás során kiderül, hogy menthetetlen az erre jelentkező. í C i h
