Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-01 / 281. szám

4 SZEKSZARD 2012. DECEMBER 1., SZOMBAT HÍRSÁV Forgalomkorlátozás várható a belvárosban szekszárd December 6. és január 24. között is forga­lomkorlátozásra lehet számí­tani a városközpont felújítá­si munkálatai miatt. A Mun­kácsy utcát a Béla király tér felől lezárják, csak a buszok hajthatnak be. A Béla ki­rály téren a Munkácsy utca és Bartina utca között a par­kolókat ugyancsak lezárják, sebességkorlátozás lép élet­be. Az Ybl utcában a megnö­vekvő forgalom miatt megál­lási tilalom lép életbe. A hi­vatal a lakosság megértését kéri. ■ Sz. Á. Aranyminősítést kapott a decsi asszonykórus decs-eger Aranyminősítést ért el Gyöngyösbokréta Ha­gyományőrző Egyesület Asz- szonykórusa á napokban tar­tott egri Palócgálán, a Regio­nális és Nemzetközi Népzenei Fesztiválon. A Czakó Sándor- né által felkészített együttes sárközi népdalcsokrot muta­tott be Olsvai Imre és Kerényi György gyűjteményéből, szó­lót Lázár Jánosné, a kórus ve­zetője énekelt. ■ H. E. Lakásbetörőt keresnek a szekszárdi rendőrök szekszárd Betörőt keres­nek a rendőrök. Az ismeret­len tettes november 19-én, 7. 30 és 14.30 között befeszítet­te H. Lajosné, Bródy utcai la­kóházának ajtaját és ellopott 52 ezer forintot. A rendőrség várja azok jelentkezését, akik felismerik a betörőt, vagy a>n történtekkel kapcsolatban in­formációval rendelkeznek. Személyesen a Szekszárdi Rendőrkapitányságon, telefo­non a 74/501-100-as számon lehet jelentkezni. ■ 1.1. Az elkövetőről készült rajz A diákból kutatóorvos lett talentum Nyelveket tanult, ásatásokon járt, a biológia felé fordult Dr. Szabó G. Tamás a Tolna Megye Talentuma díjátadón ismertette Szekszárdról induló pályafutásának állomásait Az alapokat Szekszárdon szerezte meg a ma már a fő­városban élő kutatóorvos. Nyelveket tanult, ásatásokon vett részt, ám a biológia felé fordult. Szeri Árpád Nem is olyan régen még Szek­szárdon koptatta az iskolapa­dot, ma már viszont - mindösz- sze öt évvel túl a húszon - ku­tatóorvos a fővárosban. Dr. Sza­bó G. Tamás a Tolna Megye Ta­lentuma díjkiosztón ismertette pályafutását és időszerű mun­kájának lényegi elemeit a fia­talokkal, azt példázva: ameny- nyiben a tehetség párosul kel­lő akarattal, szorgalommal, el­hivatottsággal, abban az eset­ben bármilyen életcél megva­lósítható.- Az alapokat, kiváltképp ami a nyelvtudást illeti, a Co- menius Általános Iskolában szereztem meg - idézte fel a kezdeteket dr. Szabó G. Ta­más. - Érdekes évek voltak ezek, ezekben az időkben min­dig volt olyan nyelvtanár az in­tézményben, aki vagy Kana­dából, vagy az Egyesült Álla­mokból, vagy Angliából érke­zett hozzánk. Nem igazán be­széltek magyarul, viszont an­nál többet és nagy kedvvel me­séltek nekünk angolul: azután csak azt vettük észre, hogy már meg is értjük, amit mond­tak. Magyarán, valójában nem is tanultuk a nyelvet, hiszen az szinte észrevétlenül ránk ragadt... Ezután következett a Garay János Gimnázium: dr. Szabó G. Tamás úgy fogalmaz, hogy tudása legjavát itt szedte ösz- sze. Csakis olyan tanárok ok­tatták, akikre felnézett, akik ismeretanyagban és embe­ri szempontból egyaránt a maximumot nyújtották. - Az Alma Materban folytat­tam a nyelvekkel való ismer­kedést, hiszen németet, majd latint is tanultam. Ez utóbbi nyelv meghatározó élményt jelentett számomra: nemcsak logikus mivolta miatt, hanem azért is, mert kellő alázatot követelt. A ránk ragadó an­gollal és némettel szemben a latin esetében le kellett ülni és meg kellett tanulni a sza­vakat, a nyelvtant és így to­vább. Ha az olvasó ezek után azt gondolná, hogy dr. Szabó G. Ta­más nyelvész, nemzetközi for­dító, avagy nyelvtanár lett, úgy tévedne. Egész más területtel, jelesül az orvostudománnyal jegyezte el magát. De ehhez még csak nem is a nyelv adta az indíttatást, hanem - bármi­lyen különös - a régészet.- Gyermekként sokszor je­len lehettem régész-főmuzeo- lógus édesapám, dr. Szabó Gé­za ásatásain. Számtalanszor tárult elém több évszázados, több évezredes csontváz, ami Névjegy név: dr. Szabó G. Tamás születési hely és idő: Szek­szárd, 1987 május 1. ISKOLÁI: SZEKSZÁRDON a Co­menius Általános iskola, majd a Garay János Gimnázium, Budapesten a Semmelweis Egyetem megragadta a fantáziámat. De ugyanígy hatással volt rám a megannyi ásatás különleges természeti környezete. Egyre kíváncsibb lettem arra, hogy ez a növények, állatok és em­ber meghatározta együttes miképpen is működik. Azaz, a lényeget összefoglalva: mi­után túl sokat voltam ásatá­son, a biológia felé fordultam... Jelentkezett a budapesti Sem­melweis Egyetemre, ahova fel is vették. A diploma megszerzése után nem a gyakorlati, hanem a ku­tatói irányt választotta. Jelen­leg - egy munkacsoport tagja­TANULMÁNYÚTJA: SVÉDORSZÁG, azon belül a főváros, Stock­holm, az egyetemi évek alatt KÉPZETTSÉGE: ÁLTALÁNOS orVOS NYELVTUDÁSA: ANGOL, német, latin CSALÁDI ÁLLAPOTA: nőtlen HOBBIJA: LOVAGLÁS ként - az úgynevezett extra- celluláris vesiculákkal foglal­kozik, mely elnevezés persze csak a beavatottak számára érthető: annyit talán a laikus­nak sem felesleges erről tudni, hogy néhány vírus, így példá­ul a HÍV vírus is képes meg­bújni ilyen extracelluláris ve- siculákban. Illetve, kifejezet­ten az ínyencek számára egy idézet az idevágó honlapról: „a vesiculák kibocsátása révén a sejt megszabadulhat potenci­álisan veszélyes vagy felesle­ges molekuláitól, információt cserélhet más sejtekkel, illető­leg révükön elősegítheti és ki­terjesztheti az adott sejttípus alapvető biológiai funkcióit.” Dr. Szabó G. Tamás Buda­pesten él és dolgozik, de rend­szeresen hazatér Szekszárdra. Édesanyja, édesapja és testvé­re itt lakik. Régi hobbija a lo­vaglás és ha csak teheti, ki- kapcsolódásként nyeregbe pattan és lóháton járja a szek­szárdi dombokat, gyermekko­rának emlékezetes színtereit. Megvédte címét a Csehországban nagy sikert arató Ifjú Szív csapata CHOTEBOR, ez a Brno és Prága között nagyjából fél úton talál­ható település adott otthont an­nak a nemzetközi minősítő ver­senynek, melyen egy szekszár­di csapat is fellépett. Sőt, az If­jú Szív Magyarországi Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes nemcsak bemutatkozott a kö­zönségnek, hanem átütő sikert is aratott. Ezt az is bizonyít­ja, hogy az Ifjú Szív egyrészt - nem csekély kulturális fegy­vertényt elérve - megvédte Ki­emelt Minősítés címét, más­részt pedig jövőre is meghívást kapott Csehországba.- Huszonkilencen utaztunk Choteborba - adott tájékozta­tást Gaál László, az együttes vezetője. - A rendezvény fon­tosságát és hangulatát egy­aránt jelzi, hogy jómagam is felléptem, jóllehet tisztemből adódóan jobbára szervezési, irányítási ügyekkel foglalko­zom. Nagy örömünkre a szer­vezők ismét a legjobbak közé soroltak bennünket, ami bizo­nyítja, hogy a befektetett mun­ka meghozza gyümölcsét. De emellett azt is fontosnak tar­tom, hogy az Ifjú Szív tagjai példamutató magatartásukkal, viselkedésükkel is kivívták a vendéglátók elismerését, ezzel is öregbítve mind a magunk, mind pedig Szekszárd városá­nak jó hírét. A munka - azaz a fellépés - után alkalom nyílt egy kis ki- kapcsolódásra is, hiszen a ven­déglátók elvitték a csapatot egy különleges helyszínre, a Doub- rav folyó varázslatos völgyébe, így tehát az Ifjú Szív fiataljai és felnőttéi többszörös élmény­nyel feltöltődve vették útjukat hazafelé, de már arra gondol­va, hogy jövőre viszontláthat­ják ezt a helyszínt. ■ Á. Sz. Fellépés közben az Ifjú Szív Kitettek magukért a hangversenyen fellépő fiatalok Ezer évvel ezelőtt itt temetkeztek őseink leletek Dr. Vizi Márta sírokat és várfalmaradványokat talált az átépítés alatti városközpontban Harminc gyermek lépett fel a Liszt Ferenc Művészeti Isko­la legutóbbi, havonta megren­dezendő növendék hangverse­nyén. A 10-16 éves korosztály tagjai billentyűs, fúvós és hú­ros hangszereken, illetve ének­kel mutatták be tudásukat, azt, hogy mit sajátítottak el tanára­iktól az elmúlt időszakban. Az egymást követő szólisták, illet­ve csapatok repertoárján klasz- szikus szerzők kompozíciói sze­repeltek. A múlt héten tartott est kiváltképp nagy érdeklődés mellett zajlott, valamennyi szék elkelt. Érthető módon, hiszen a tehetséges fiatalok kitettek ma­gukért, jól tolmácsolták a vá­lasztott műveket. ■ Sz. D. Tavaly tíz, idén viszont már öt­ven Árpád-kori sír került elő Szekszárdon, a Béla király té­ren. Ezt is lehetővé tette az a ta­lajszint alá is lehatoló rehabili­táció, mely jelenleg is gőzerővel zajlik a történelmi városköz­pontban. A feltárást ez évben is dr. Vizi Márta régész, a Wosins- ky Mór Múzeum munkatársa vezeti. Mint azt lapunknak el­mondta, a sírok ugyan csekély mellékletet tartalmaztak, ám a fellelt gyűrű és hajkarika alap­ján szinte biztosra vehető a XI. századi mivolt. A laikus számá­ra érdekességet jelent két pénz is: ezek a még vizsgálandó, ki­csiny érmék - mondta el dr. Vi­zi Márta - afféle halotti obulus­ként szolgáltak a túlvilágra tá­vozóknál. Mindent összegez­ve tehát nagyon valószínűnek tűnik, hogy már úgy ezer év­vel ezelőtt jelentős temető volt a mai Béla király tér helyén. A feltárás vezetője a sírok mellett azt is fontosnak tart­ja, hogy a Vármegyháza előt­ti részen megnyitott kutatóár­kokban újabb maradványai ke­rültek elő az építését tekint­ve a XV. század elejére keltez­hető várfalnak. Mint arról a krónikák beszámolnak, Má­tyás király (1458-1490) az el­lene irányuló Vitéz János féle összeesküvés után elrendelte, hogy bontsák le az összeskü- vés vezetőjének szekszárdi vá­Dr. Vizi Márta a várfal immár föld alatt található maradványainál rát. Ez a castellum voltaképpen az egykori apátság megerősíté­se révén alakult ki. A források arról is szólnak, hogy az épít­mény a bontási rendelet ellené­re részben, valamilyen formá­ban megmaradt, sőt, a török is befészkelte magát ide, még pa- lánkot is emelt. A fal maradvá­nyok nemcsak az elbontás idő­szakáról, annak milyenségéről, de magáról az egykori várról, annak jellegéről, kiterjedtségé­ről is beszélnek.- Igyekszünk megmenteni minden leletet - közölte dr. Vi­zi Márta -, folyamatosan dolgo­zunk, köszönhetően a kivitele­zővel való jó együttműködés­nek. ■ Sz. Á. t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom