Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-01 / 281. szám
2012. DECEMBER 1„ SZOMBAT KÖRKÉP 5 Könyvbe tette a kisközség lüktető szívét tengőd évszázadai A pestisjárvány után is újjáéledt a dombok ölelésében fekvő, több mint ezeréves falu Dr. Dobos Gyula a Tolna Megyei Levéltárban, amelynek hosszú évekig volt az igazgatója. A kis képeken a Tengődről szóló monográfia cím- és hátoldala „Ha kezedbe veszed e könyvet, gondolj arra, hogy egy kicsi község lüktető szívét fogod” - írja Lakos János polgármester dr. Dobos Gyula Tengőd évszázadai címet viselő monográfiájának bevezetőjében. Nem véletlenül: a település az évszázadok alatt bejárta Tolnát és Somogyot, s megélt és túlélt számos kihívást. Lengyel János A kötet Tengőd ezer évét mutatja be a Honfoglalástól - hiszen már annak időszakában is létezett a település, besenyők lakták - 1950-ig, mindaddig, amíg Tolna megyéhez tartozott. A monografikus felépítésből adódóan az első fejezet történelmi áttekintés, bemutatja a török kort, az újratelepítés évszázadát, a reformkort, majd a következő fejezet tárgyalja az éghajlatot, a természeti viszonyokat és a lakónépesség alakulását.- Mit tart a legérdekesebbnek a település történetében? - kérdeztük a szerzőt, dr. Dobos Gyulát.- Talán a legfigyelemreméltóbb elem, hogy Tengőd az ezer év alatt három év kivételével folyamatosan lakott település volt. Bármennyire is furcsa, a kihalás, az elnéptelenedés nem a török korban következett be, hanem a Rákóczi szabadságharc végén volt'egy pestisjárvány, amely kisöpörte a falut. Nem mindenki halt meg) sokan elmenekültek. Három éven keresztül nem lakott senki a településen. 1712-ben Esterházy egy szállólevelet adott ki, s attól kezdve iregi és kányái polgárok népesítették be a falut. Elindult egy nagyon gyors fejlődés. A XVIII. század végére, a II. József-féle összeírás időszakára már 1100-an lakták.- Ez betelepülés volt, vagy szapora lett a népesség?- Mind a kettő.- Mi volt az oka? A betelepülők, vagy a helyben lakók voltak szaporábbak?- Ebben a vallás szerinti összetétel játszott meghatározó és érdekes szerepet. Esterházy herceg kapcsán többnyire azt gondolják, hogy itt katolikusok vannak többségben, de nem. Mivel döntően reformátusok érkeztek a településre, így a lakosság 80 százaléka ehhez a közösséghez tartozott a II. József-kori időszakra már. Majd ez az arány 1920-1930 között megfordult, attól kezdve a katolikusok vannak többségben.- Ez minek köszönhető?- Ez a fordulat abból fakad, hogy a reformátusoknál a suba a subával felfogás uralkodott, a gazdagok a gazdagokkal, a telkesek a telkesekkel házasodtak, s csak néhány gyerek született. Míg a katolikusoknál a 10 gyerekes család sem volt ritka.- Nem véletlen, hogy Tengőd egészen nagy településsé vált...- A lakók száma az 1930-as évek közepén érte el a csúcsot, akkor 1500-an éltek itt. Ennek volt külső oka is. Az 1920 utáni Nagyatádi-féle földreform helyben nem talált földet, ezért az iregi uradalomból mértek ki birtokokat. Ezzel lényegében Hé- kut pusztát és Okrádot Tengőd- höz csatolták. Ezek ott maradtak egészen az 1970-es évekig, majd Iregszemcséhez kerültek. A falu 1965-ig megtartotta lakó- népességét, majd elkezdett fogyni, s napjainkra felére csökkent. Nincs megtartó erő, elmentek a fiatalok, és nem jöttek vissza.- Miért éppen Tengőd történetét dolgozta fel?- Ennek több oka van, például ott születtem, aq őseim Tengődön és Iregben éltek. Úgy éreztem, hogy nekem kötelességem van velük szemben. Pedig véletlen, hogy Tengődön születtem. Édesapám egyetemet végzett ember volt, aki Pesten a Közellátási Hivatalban volt főtanácsos. 1944. április elején küszöbön állt Budapest bombázása, s édesanyám akkor volt velem várandós. Apám hazaküldte a nagyszülőkhöz, hogy Tengődön mégis biztonságosabb a helyzet. Április 3-án bombázták Budapestet. Anyám látta az égen a rengeteg Budapestre tartó repülőt, s úgy megijedt, hogy 4-én hajnalban megszült. Apámat 1946-ban BTistázták, miután megörökölte apjának a vagyonát, attól kezdve földtúró paraszttá vált. Utána kulákká minősítették, majd az állami gazdaság megalapítója lett „önkéntes” földfelajánlóként.- Miért került ön Szekszárdra? Tabon is volt gimnázium...- Mert kulákgyereket nem vettek fel. Anyám ezért nagyon dühös lett, eljött Szekszárdra, ugyanis a nagynénémék itt laktak. Bement Horvay Árpádhoz, aki azt mondta neki: ha tényleg ilyen okos ez a Gyula gyerek, akkor hozza ide. így kerültem a kollégiumba.- Mikor kezdte a könyv anyagának összegyűjtését?- Úgy 5-6 éve, bár addig is figyeltem Tengődre, a dokumentumokra. Az utolsó simításokat már nyugdíjasként végeztem. Azt mondtam: van egy pont, amikor egy könyvet le kell zárni. Tudom, hogy még rengeteg anyagot lehetne hozzágyűjteni, de a terjedelem már gátat szabott. 624 oldal, 39 ív, alig lehet normálisan bekötni.- Mi az, amit a legérdekesebb történetnek tart?- Nehéz lenne választani. De például a neves tengődiek fejezetben is szerepelnek érdekes személyiségek. Bornemisza János például, aki a XVI. században ténykedett, Tengődről indult, Szigetváron szolgált, majd pedig a Nyugat-dunántúli területek főkapitány helyettese lett. Egy időben Pápa és Kanizsa lovaskapitánya volt. Az is érdekes, hogy Batthyány István fia vette el a lányát. Az esküvőn, 1577-ben villám csapott a lőportoronyba, 8 tonna lőpor robbant fel. Több mint 30 ember meghalt, köztük a fiatalok is, őt pedig élve kiásták a romok alól. Egy másik személyiség Zsebehá- zi István, akiről sokat hallottam, a bujkálásáról is, s arról, hogy 1848-ban nagy hős volt. Kikutattam. Kiderült, hogy anyai ágon ő a szépapám. Huszárként szolgált a Geramb-féle huszárezredben, Galíciában, őrmesterségig vitte. 1848-ban hazatért, Görgey seregében hadnagy, majd főhadnagy, aztán százados. Akként Névjegy dr. dobos gyula nyugalmazott főlevéltáros, levéltárigazgató, címzetes főiskolai docens 1944. április 4-én a Somogy megyei Tengődön született. Szegeden szerzett magyar-történelem szakos középiskolai tanári, majd később az ELTE-n népművelői, utóbb levéltárosi végzettséget. Történelemből doktorált. 2005- ben Pro Űrbe Szekszárd kitüntetésben részesült. Nős, három felnőtt gyermeke van. A tengőd évszázadai című kötete megjelenéséta Tengődért Alapítvány sikeres MVH-s (Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) pályázata tette lehetővé. Azt pedig a tengődi családok Alapítványnak adott támogatása segítette elő, hogy színes lehet a kiadvány. Róluk rövid családtörténetek olvashatók az 589. oldaltól. is ment volna a börtönbe, ha... De nem ment! Mi lehet az oka, hogy miközben letartóztatták, nem fokozták le, s nem vetették börtönbe? Sőt, egy évvel később Tengőd jegyzőjeként említik. Kiderült, állítólag kiváló lovas volt, s egy császári tisztnek betörte azt a vadlovát, amit nem tudott megülni. Hálája jeléül adott egy menlevelet neki. Zsebeházi István vélhetően ezért menekült meg. Egyesek szerint ez a császári tiszt maga Hajnau volt.... Mindenesetre befolyásos ember lehetett, mert különben nem kapott volna szökött császári katonaként mentességet.- Mit ajánl az olvasóknak?- A bemutatón több mint száz kötetet dedikáltam, de fájdalmamra nem tengődiek, hanem az elszármazottak utódai voltak többségben. A monográfiát mindazoknak ajánlom, akiket érdekel a falu, egyáltalán a vidék története. Mert sok mindent meg lehet tudni a korabeli életről, a gazdaságról, a kereskedelemről, a vallási életről, az egyletekről. Számos tanulsággal is szembesülhetünk, például azzal, hogy akkoriban sok-sok egyesület működött, volt rá igénye és ideje az embereknek, pedig akkor is sokat dolgoztak. Mégsem csak a saját dolgaikkal foglalkoztak, hanem figyeltek egymásra. A sokszoros véradókat díjazták az ünnepségen bátaszék Jubiláló véradóit köszöntötte a Vöröskereszt helyi szervezete a napokban. A polgármesteri hivatalban tartott ünnepségen Gulyás Katalin, a Magyar Vöröskereszt megyei vezetője az idei kampányvéradások sikerét méltatta, ezeken ugyanis 249 önkéntes nyújtotta karját, ami harmadával több a tervezettnél. így az elismerés nemcsak a sokszoros véradóknak szólt, hanem a szervezőknek is. Az elnök egyúttal kiemelte a véradások szűrővizsgálati jellegét, amely a lakosság egészségügyi ellátásnak színvonalát is tükrözi. A köszöntöttek: Aradi Attila, Tkacsuk Erzsébet és Kántor Gábor harmincszoros, Zsi- linszki Géza negyvenszeres, Csendes József és Parti István ötvenszeres, Benke Pál hatvanszoros, Cziner László hetvenszeres, Farkas László nyolcvanszoros és Péter László kilencvenszeres véradó. De dr. Kostyál Artúr, a bátaszéki alapszervezet titkára elmondta, a hála emellett a többi, most nem jubiláló véradónak is szól. Az alkalmon Orbán István növendékei klasszikus gitárzenével járultak hozzá az ünnepi hangulathoz, a köszöntést követően pedig állófogadáson vendégelték meg a résztvevőket. ■ Hanoi E. Madarak A Dombóvári Galamb-és Kisállattenyésztő Egyesület kiállítással egybekötött árusítást szervezett hétvégére. Pernecker Antal, az egyesület vezetője elmondta, a régióból 23 kiállító érkezett a művelődési házban tegnap kezdődött és vasárnapig tartó bemutatóra, amelyen mintegy 200 galamb és 40 díszbaromfi látható. Érdeklődés nemcsak a tenyésztők részéről jelentkezett, pénteken több gyerekcsoport is megfordult a kiállításon Kétszekszárdi versenyben az Ev Bortermelője címért December 7-én derül ki, hogy az Év Bortermelője díj öt várományosa közül ki lesz a győztes. A jelöltek közül négyen - Áts Károly (Tokaj-hegyaljai), Gálné Dignisz Éva (Kunsági borvidék), Dúzsi Tamás és Hei- mann Zoltán (szekszárdiak) - tavaly is versenyben voltak, ám az ötödik nagy meglepetést okozott. Ő Borbély Tamás, badacsonyi borász, az eddigi legfiatalabb jelölt. Dúzsi Tamás már harmadik alkalommal került a döntőbe, míg Heimann Zoltánt idén második alkalommal jelölték. Tavaly a szintén szekszárdi Vida Péter volt a nyertes. A Magyar Bor Akadémia idén 22. alkalommal adja át hazánk legrégebbi és legrangosabb szakmai elismerését. Számtalan borász, szakmabeli, étteremvezető, sommelier és séf küldte el javaslatát, valamint a borfogyasztók jelentős része is jelölhetett. A jelölt borászok a már hagyományosnak számító „Borest a Bor Akadémián” rendezvényen mutatkoztak be boraikkal tegnap este a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A megmérettetés második fordulójában a Magyar Bor Akadémia tagjai döntik el szavazással, hogy az öt jelölt közül ki legyen 2012- ben az Év Bortermelője. Az eredményhirdetésre december 7-én kerül sor. ■ Mauthner I. * ♦* % I 4 4
