Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-01 / 281. szám
2012. DECEMBER 1., SZOMBAT 3 MEGYEI TÜKÖR Nem kell megijedni a versenytől változások A mai naptól Póré László lapunk főszerkesztő-kiadóvezetője Póré László két éve a Baranya megyei napilap, a Dunántúli Napló főszerkesztő-kiadóvezetője, s mától lapunknál is betölti ezt a funkciót. Nem áthelyezték tehát ide, hanem a két kiadót és lapot ezentúl egy személyben ő vezeti. De nem ez volt az egyetlen újdonság lapunk életében - e változásokról kérdeztük az új főszerkesztő-kiadóvezetőt. Árki Attila- A Tolnai Népújság szerkesztősége és a kiadója szervezeti ösz- szevonást, átszervezést, sőt létszámleépítést is kénytelen volt átélni az utóbbi időben. Mi tette szükségessé ezeket a lépéseket?- A gazdasági környezet minden lapkiadót arra kényszerít manapság, hogy a költséghatékony gazdálkodás érdekében megszorító lépéseket tegyen. Általános tendencia, hogy a hirdetési bevételek drasztikusan csökkennek, a példányszámok, s így a lapárbevétel is évről évre kisebb. Cégünk, a Tolnai Népújság kiadója, az Axel Springer Kft. sem kerülhette el, hogy átszervezéssel, összevonásokkal csökkentse a költségeit, s ezzel a mostani nehéz körülmények között is megőrizze a hatékony, eredményes működést. Vállalatunknál jól elkülönül a két portfolió, a színes magazinok és a napilapok kiadása. A magazinok esetében már korábban lezajlott a nagyarányú átszervezés, racionalizálás, ma lényegesen kevesebben készítik ezeket a kiadványokat, mint korábban. A napilapok ezután kerültek sorra, ezek közül is a Tolnai Népújság maradt a sor végére a nehéz, ám szükséges lépések terén.- Somogybán, Pécsett illetve a fővárosi cégközpontban szerzett eddig tapasztalatokat. Mennyire ismeri a szekszárdi csapat munkáját, az embereket?- Gazdasági szakemberként dolgoztam a kiadónál több funkcióban. Ilyen téren jól ismertem eddig is a Tolna mePóré László: A Tolnai Népújság és a Dunántúli Napló duettje sikeres lehet, sokat tanulhatunk egymástól gyei munkát, eredményeket, a hirdetés, terjesztés területén pedig személyesen a kollégákat is. A szerkesztőség munkatársait azonban csak az elmúlt egy hónapban ismertem meg. Az a benyomásom alakult ki e rövid idő alatt, hogy elődöm, Lengyel János vezetése idején, az elmúlt öt-nyolc évben ütőképes, összetartó, szakmailag kiváló, az új feladatokat megoldani képes csapat alakult ki. Nagyon bízom abban, hogy ez a társaság megmarad, és együtt sikeresen alakíthatjuk a Tolnai Népújság jövőjét.- Van-e olyan markáns különbség a két megye és a két lap között, amelyet a vezetői munkájában figyelembe kell vennie?- Nagyon lényeges különbségek vannak. A Dunántúli Napló erősen Pécs-központú, az előfizetők száma és a hirdetési bevételek tekintetében egyaránt. Ez abból adódik, hogy Pécs abszolút domináns nagyváros, mellette rengeteg az apró település. Tolna megyében Szekszárd nem ennyire meghatározó helyzetű, és ez a lap tartalmában is megmutatkozik. Ebből adódóan egészen másként kell kezelni a két megyét, a két lapot. Egyébként úgy gondolom, hogy Tolna megyében hosszabb távon erősíteni kell a megyeszékhely szerepét, megjelenését a lapban.- A gazdasági realitásokat nézve egy napilap sikeressége mennyiben függ azoktól, akik csinálják, azaz a csapat akaratától és képességeitől, illetve mennyiben a külső tényezőktől, például az egyre mélyülő válságtól?- Meggyőződésem, hogy a nyomtatott média, vagyis a kézbe vehető, papírból készült .újság ezen túl is kell az embereknek. Még nagyon hosszú ideig. Nem kell megijedni a versenytől. Jók vagyunk, jó terméket csinálunk, amit el lehet adni, és innentől kezdve nem kérdés, hogy van-e jövője a lapnak. Gazdasági értelemben persze nagyon összetett a dolog, rengeteg tényezőt kell ösz- szehangolni, hogy eredményesek legyünk. Most megléptük, amit megkövetelt a helyzet, egy karcsúbb, hatékonyabb szervezettel jó eséllyel remélhetjük a gazdasági eredményességet. A Tolnai Népújság és a Dunántúli Napló duettje hosszú távon sikeres lehet, sokat tanulhatunk egymástól. Mi, baranyaiak példának vehetjük azt a tolnai gyakorlatot, hogy itt rengeNévjegy A negyvenöt éves Póré László a Testnevelési Főiskola dzsú- dó-szakedző szakán szerzett diplomát, majd reklám- és marketingmenedzseri felsőfokú szakképesítést Budapesten. 1993-ban a Somogy Rádiónál kezdett dolgozni hirdetési területen. 2000júliusában került az Axel Springer Magyarország Kft.-hez, ahol hét évig a Somogyi Hírlap hirdetési vezetője volt. 1998 és 2002 között a Kaposvár melletti Zselickislak polgármesteri tisztét is betöltötte. 2007júliusától 2010 decemberéig a fővárosi Springer-központban dolgozott, a megyei lapok hirdetési koordinátoraként. 2011. január l-jétől a Dunántúli Napló főszerkesztő-kiadóvezetője, 2012. december l-jétől a Tolnai Népújságnál is betölti ezt a funkciót. három gyermeke van: Idősebb fia 22 éves, leánya tizenhét éves, László kisfia másfél évvel ezelőtt érkezett a családba. teg egyéb kiadvány született a napilapon kívül. Ez is azt mutatja, hogy már nem elég a megszokott, mindig új utakat kell keresni. Ebben kiemelkedő érdemei vannak Lengyel Jánosnak, aki ezután cégszinten menedzseli az ilyen, úgynevezett projekttermékeket.- Milyen újságot kíván önmagának és az olvasóknak a következő évekre?- A kettő között nem tennék különbséget, ugyanis egyszerű újságolvasónak tartom magamat is. Sosem voltam újságíró, ehhez a szakmához nem értek, és nem is szívesen ártanám bele magam. Megvannak ehhez a jól felkészült szakemberek Tolnában, Baranyában egyaránt. Hosszú idő óta eredményesen dolgozunk együtt a baranyai felelős szerkesztő-, vei, Nimmerfroh Ferenccel, kiválóan ellátja a szerkesztőség szakmai irányítását - ezentúl a Tolnai Népújságét is. Mindkét lapnak erősek a pozíciói, jók a kilátásai. Azt gondolom, hogy az együttműködés új színeket hoz a lapok tartalmában, és mi, olvasók valameny- nyien jól járunk ezekkel a változásokkal. HÍRSÁV Nyílászárócsere a községházán bogyiszló Hamarosan befejeződik a községháza nyílászáróinak cseréje Bogyiszlón - tájékoztatott Tóth István polgármester. A mintegy tízmillió forintos fejlesztés költségéből 6,4 millió forintot a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványtól a község által elnyert pályázati támogatás biztosít. ■ S. K. Előadás és kiállítás is gazdagította az estét tevel Mayer Mihály nyugalmazott pécsi megyéspüspök tartott előadást az adventi ünnepkörről a Teveli Fiatalok Egyesülete által szervezett „Kultúr-házi esték" sorozat legutóbbi programján. Ezt követően Szemcsuk István bonyhádi fafaragó népművész munkáiból nyílt kiállítás, amelyet Csibi Krisztina, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke ajánlott a rendezvé-' nyen megjelent közel 80 érdeklődő figyelmébe. ■ V. B. A rendőrség keresi az eltűnt lányt iregszemcse Balogh Hajnalka iregszemcsei lakos október 30-án a délelőtt ismeretlen helyre távozott lakóhelyéről. Eltűnése miatt a rendőrség keresi. A fiatalkorú lány mintegy 165 cm magas, vékony testalkatú, hosszú fekete haját vöröses-szőkére festette. Eltűnésekor farmernadrágot, barna vagy fekete színű kabátot viselt. A rendőrség kéri, hogy akinek a lányról információja van, hívja a 74-501-100-as telefonszám 3640-es melléket, vagy a 107,112-es segélykérő számok valamelyikét. ■ 1.1. Balogh Hajnalkát keresik Ajándék a megyeszékhelynek kiállítás Aki betér a hivatalba, megtekintheti A vízcsapból tűz is folyt megyegyűlés Bírálat és ellenbírálat egyaránt elhangzott Horváth Imre naiv fafaragó művész 28 kisplasztikáját adományozta Szekszárdnak nevelt lánya Vámosi Istvánná pénteken, az alkotó születésnapján. A zömmel a paraszti élet pillanatait szoborba merevítő műveket a városháza alulájában egy vitrinben bárki megtekintheti aki betér a hivatalba. A csütörtöki ünnepségen Csillagné Szántó Polixéna, a közgyűlés Humán Bizottságának elnöke mondott ünnepi köszöntőt. Az 1909-ben született és a városhoz 1993-ban bekövetkező haláláig szíwel-lé- lekkel kötődő fafaragó több száz darabból álló életművéről Odor János, a Wosinsky Mór múzeum igazgatója szólt. ■ 1.1. A Kozármislenyben élő Vámosi Istvánná és férje az ünnepségen szekszárd A megye 208 millió 300 ezer forint központi költség- vetésből biztosított működési célú, kötelező feladatokra fordítható állami támogatásra számíthat jövőre. Minderről szó esett tegnap a megye közgyűlésén Szek- szárdon, a Vármegyeházán, amikor is a testület többsége elfogadta a 2013-as költségvetési koncepciót. Ez a korábbihoz képest jelentősen csökkentett büdzsé is jól jelzi, hogy a megye feladatai a korábbihoz képest alapvetően megváltoznak. - A rendelkezésre álló pénzből képesek leszünk elvégezni érdemi munkánkat, ami nem más, mint a megye fejlesztése - nyilatkozta lapunknak dr. Puskás Imre elnök. - Készülünk a 2014-es nyitányra, mely esztendőtől kezdve ez a fejlesztői szerep reményeink szerint kiteljesedik. Ehhez meg kellett alkotnunk a megye állapotára vonatkozó, kétszáz oldalas, helyzetfelmérő dokumerí- tumot, amit ugyancsak elfogadott közgyűlésünk. Az MSZP ugyanakkor éles bírálatot fogalmazott meg úgy a katasztrófavédelmi tájékoztatónál, mint a jövő évi költségvetési koncepciónál. - Alapvetőennem értünk egyet azzal a törvénykezési folyamattal, mely alapján megszületett az új katasztrófavédelmi törvény - mondta el Frankné dr. Kovács Szilvia, a szocialisták frakciójának vezetője. - Annak is hangot adtunk, hogy kellő adatok hiánya miatt nem lehet felelősen költségvetési koncepciót megállapítani. A kormánypárti többségnek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy azt tesszük, ami a feladatunk: azaz ha arra van szükség, közreadjuk szakszerű bírálatainkat.- Sajnos, az ellenzék napirendi pontokon túlterjeszkedő témákban is politikai tartalommal terhelt vitát kívánt folyatni - reagált dr. Puskás Imre. - Lehetséges, hogy a közvélemény-kutatási eredmények biztattak fel egyeseket arra, hogy hosszú hajrát nyissanak az amúgy még távoli választásokra tekintve. ■ Sz. Á. * í I 1 r
