Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-11-04 / 42. szám

6 ELETMOD 2012. NOVEMBER 4., VASÁRNAP HÍRSÁV Jobb, ha dolgozik, mert egészségesebb lesz a teljes munkaidőben dol­gozó anyák - legalábbis Amerikában - egészsége­sebbek! 2540 nő adatait elemezték az ohiói Akron Egyetemen. Azok a nők, akik röviddel szülésüket követően visszatértek a tel­jes munkaidős állásukhoz, 40 éves korukban sokkal jobb mentális és fizikai állapotban vannak. Moz­gékonyabbak, ritkább kö­rükben a depresszió, mint az otthon ragadt, htb-s tár­saiknál. A munka jótékony hatással van az egészségre mind mentális, mind fizi­kai szempontból. A tartósan munkanélküli anyáknál mutathatók ki a legrosszabb egészségügyi eredmények. Ezt persze kutatás nélkül is sejthettük. Biztosabb az apaság megállapítása? egy amerikai biotechnológiai cég az eddiginél biztonságo­sabb és gyorsabb módszert dolgozott ki a terhesség idején alkalmazott apasági tesztek helyett. Eddig egy terhes nőnek a 10-15. hétig kellett várnia, ha meg akar­ta tudni, ki a gyereke apja. (Különféle esetekben szük­ségessé válhat már magzati korban is az apasági vizsgá­lat.) Az eddig ismert amnio- centézis és a chorionbiopszia invazív eljárás, azaz a mag­zatvízből vagy a méhlepény­ből kell beszúrással mintát venni, és mindegyik néhány' százalék vetélési kockázat­tal jár. Az új és biztonságos teszt az anya véréből képes megállapítani az apa sze­mélyét, már a tizedik hétnél korábban is. Időben dönthet­nek az abortuszról is. Csak az anya biztos Hosszú évek megfigyelései alapján megállapították, hogy a legtöbb infarktus és a legtöbb stroke reggel 6 és 10 óra között következik be, a pánikrohamok gyakorib­bak 15 óra után, míg a gyo­morfekély tünetei elsősorban éjszaka rosszabbodnak. Bán Judit A kutatók szerint egyáltalán nem véletlen, hogy a különféle betegségek szimptómái a nap­nak melyik jellemző szakaszá­ban erősödnek fel, esetleg gyen­gülnek. Mindennek oka a mind­annyiunkban ketyegő belső biológiai óránk. Ma már eléggé közismert, hogy szervezetünk egy belső, 24 órás „napirend” szerint működik. Érdemes megismerkedni szervezetünk napirendjével, belső óránk ritmusával, és amennyire lehet, meg kellene tanulnunk kezelni és alkalmaz­kodnunk hozzá. Noha egész életmódunkat bajosan tudjuk alárendelni biológiai óránk kí­vánalmainak, de többé-kevésbé í alkalmazkodni lehet hozzá. Leg- 2 alábbis megpróbálni... Már csak azért is, mert egy sor szabadidős tevékenységnek megvan a szervezet számára optimális ideje, sőt még egyes gyógyszerek bevételének is! - ezekre (is) utalunk írásunkban. 7 ÓRA: KÖSZVÉNYES FÁJDALOM A köszvényt a magas húgy- savszint okozza, mely kristályos kiválást okoz az ízületek körül, és ez fájdalommal jár. Főleg a lábat érinti. Orosz tudósok be­bizonyították, hogy a húgysav- szint koncentrációja a vérben hajnak hét körül tetőzik. Ilyen­kor 2,8-szorosa a 23 órakor mért legkisebb értéknek. 8 ÓRA: ALLERGIÁK Az allergiás tünetek - viszke­tő szem, orrfolyás - reggel a leg­erősebbek. Ennek egyszerű oka lehet: felkelés után mozgásba lendül a háztartás, a család. Fel­rázzák az ágyneműt, és máris atkák és egyéb allergének mil­liói kerülnek a lakás levegőjébe. 9 ÓRA: MIGRÉN A migrénre hajlamosak reg­gel nyolc és tíz óra között van­nak legnagyobb veszélyben. Talán azért, mert reggel kezd emelkedni a vérnyomás, mely a migrén egyik kiváltó oka. Ahogy tágulnak a koponyában a vérerek, fájdalmat, émelygést, hányingert, néha látási problé­mákat is kiválthatnak. 10 ÓRA: ÍZÜLETI FÁJDALMAK Az ízületi fájdalmak és az ízü­mondjuk, egy szimpla gyomor­égés bármikor felléphet (külö­nösen egy nagyobb ünnepi trak­ta után), de egy tanulmányban összehasonlították a proton­pumpa-gátlók hatását a reflux- ra attól függően, hogy reggel vagy este veszik-e be a gyógy­szert. A reflux - ahogy monda­ni szokták - korunk „divatos” gyomorbetegsége sajnos nagyon elterjedt, noha pontosan még mindig nem sikerült kideríteni az okát. De gyógyszeresen sike­resen kezelhető. Ám az említett tanulmány alapján kiderült, hogy az esetek 71 százalékában leti merevség általában regge­lente a legerősebb (ellentétben a begyulladt ízületek tüneteivel - lásd keretes írásunkat). Ennek oka nyilván az éjszakai inaktivi­tás, esetleg a kortizon és egyéb hormonok változó szintje állhat még a háttérben. Egyes vélemé­nyek szerint a lassan ható gyul­azoknál enyhültek a tünetek, akik délután vagy este vették be a gyógyszert, míg a reggel be­vett gyógyszer csak 42 százalék­ban volt hatásos. STATISZTIKAI adatok összeveté­se alapján azt is megállapítot­ták, hogy a gyomorfekély tüne­tei este kilenc óra körül van­nak a topon. Például azért, mert a szervezet javában emészti az esetleg túlságosan is bőségesnek bizonyult vacso­rát. Amerikai kutató-gyógysze­részek szerint a fekélyre sze­dett gyógyszereket ezért kell lefekvés előtt bevenni. ladáscsökkentő gyógyszereket lefekvés előtt célszerű bevenni. Éjszaka kifejtik hatásukat, és reggelre minimalizálják a fáj­dalmat. 13 ÓRA: MAXIMÁLIS HAJLÉKONYSÁG A legjobb időpont a mozgás­ra, a gyógytornára. Egy ame­rikai tanulmány szerint a test hőmérséklete egy és négy óra között éri el tetőpontját, akár két fokkal is magasabb lehet, mint a reggeli órákban. Ez pe­dig jót tesz az ízületeknek, az­az ilyenkor a leghajlékonyab­bak. így csökken a sérülések kockázata is. 14 ÓRA: ASZTMAGYÓGYSZERT BEVENNI! A legjobb idő az asztma el­leni gyógyszer beszedésére. Egy ilyenkor belélegzett szte- roiddózis optimális védő ha­tást gyakorol. Az asztma tü­netei ugyan éjszaka szoktak rosszabbodni, de a megfelelő időben alkalmazott gyógyszer segít enyhíteni a rohamot. Egy másik kutatás szerint a 15 óra körül alkalmazott légúti gyul­ladás elleni gyógyszer jobban hatott, mint amit reggel nyolc­kor vettek be. 15 ÓfLA: PÁNIKROHAM A pánikroham, a szorongás, az idegesség ilyenkor szokott „csúcsra járni”, A kockázat egészen este hétig nagyobb, mint a nap többi órájában. Csak az összes pánikroham tíz százaléka következik be reggel tíz óráig! Valószínű­leg a bioritmus miatt van ez is: az idegrendszer aktívabb a délutáni órákban. Az is igaz persze, hogy a napi stresszes események is ilyenkor, kora délután érik el tetőpontjukat. 16 ÓRA: ORRFOLYÁS A sima nátha tünetei általá­ban ilyenkor a legerősebbek. Egyes feltételezések szerint a betegség legyőzéséért felelős antitestek termelődésében részt vevő hormonok ekkor a leg­kevésbé aktívak, ezért aztán gyengül az immunrendszer vé­dekező ereje, ezzel párhuzamo­san erősödnek a tünetek. Gyomrunknak este rosszabb Mit tegyek, ha kapar a torkom? őszi bajok A természet patikájában is találhatók igen hatásos szerek Fiatalkorban is figyelni kell az érszűkületre! Az őszi hónapok egyik leggya­koribb betegsége a torokgyul­ladás. Szövődménymentes ese­tekben pár nap alatt megszűn­nek a panaszok, de a gyorsabb gyógyulást elősegítheti - a ha­tékony szerek mellett - néhány egyszerű házi praktika is. Legolcsóbb, és rendkívül ha­tásos egy pohár meleg vízben egy teáskanálnyi sót feloldani és ezzel gargarizálni. Naponta többször ismételjük. Toroköblögetéshez kiváló alapanyag lehet még a zsálya­tea is. Egy evőkanálnyit forráz­zunk le két és fél deci vízzel, és öblögessünk vele. Kevés alma­ecetet is tehetünk a teába, hogy még hatásosabb legyen. A citrom is bevethető torok- gyulladás esetén: legjobb a fél­bevágott citromot nyalogatni. Természetesen citrusprésen is kifacsarhatjuk. Jólesik a toroknak, és tisztít­ja a légutakat az eukaliptusz. Cukorka formájában érdemes szopogatni. Torokszárazság el­len is nagyon hatásos. A kamilla szinte kötelező gyógynövény gyulladások ese­tén. Torokgyulladásnál a száj öblögetésére, gargarizálásra egyaránt használhatjuk. Egy evőkanálnyit forrázzunk le két deci vízzel. A hársfavirág főze­te is csökkenti a torokgyulla­dás tüneteit. Feltétlenül mézzel ízesítsük! ■ Torokgyulladásra az ágynyugalom és a sós vizes gargarizálás javallt ÉVEKIG TÜNETMENTES lehet, és sokszor csak a végzetes követ­kezmények hívják fel a figyel­met az érszűkületre. Minde­nekelőtt egy tévhit: nem igaz az az állítás, amelyik szerint érszűkület csak idősebb kor­ban fordul elő! Az utóbbi évek tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a fiatalabb korúak is veszélyeztetettek lehetnek! Az érszűkületet okozó legje­lentősebb rizikófaktor a cukor- betegség, a dohányzásba magas vérzsír- és húgysavszint, a ve­sefunkció eltérései, az elhízás, a mozgásszegény életmód és családi hajlam. Mivel ezek a tényezők meg­lehetősen sok embernél fenn­állnak, szinte törvényszerű, hogy hazánk régóta a szív- és érrendszeri betegségek élme­zőnyében van. Bár az arterio- szklerózis elsősorban az idő­sebb korosztály betegsége, akinek húszéves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületre. Bizonyos rizikófaktorok ese­tén fontos az évente elvégzett szűrés. Ezek a következők: túl­súly, dohányzás, stresszes élet­helyzet, magas vérnyomás, ma­gas vérnyomás és szívbetegség családi halmozódása, a változó­kor megjelenése a hölgyeknél, magas koleszterin- és/vagy tri- gliceridszint. ■ t 4 Miért fáj esténként a gyomrunk? betegségek „napirendje” Egyes tünetek a biológiai óránknak megfelelően jelentkeznek A migrénroham reggel nyolc és kilenc óra körül a legvalószínűbb, de a fejfájás a nap bármely szakában előfordulhat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom