Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-11-04 / 42. szám
2012. NOVEMBER 4., VASARNAP INTERJÚ 7 élelmiszer A nyugati fogyasztási szokások miatt áramlik hazánkba annyi külföldi hústermék, jóllehet a hazai növénytermesztést és állattenyésztést kellene erősíteni. A kormány öntözési stratégiával, szövetkezeti törvénnyel próbál változtatni, de megfontolja az áfacsökkentést is. VÉGE AZ OLCSÓ ÉLELMISZER KORÁNAK El kell érni, hogy amit csak lehet, helyben, magunknak termeljünk meg, hiszen azt nem pénzért kell megvenni, ráadásul egészségesebb, tartalmasabb, mint sok „műélelmiszer”- véli Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter szerint öntözés és életképes háztáji gazdálkodás nélkül sem élni, sem termelni nem lehet majd a Kárpátmedencében. Braunmüller Lajos- Jelenleg zajlik a földtörvény tervezetének parlamenti vitája. A társadalmi vita során azonban egyes szakmai szervezetek élesen bírálták a benyújtott tervezetet mondván, hogy olyan mértékben szorítja háttérbe A miniszter szerint itt kell tartani az országon átfolyó vizet a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági társaságokat, amely nem kedvez az agrárium egészének.- Azt jegyezzük meg azért, hogy vannak olyan szakmai szervezetek, amelyek viszont üdvözlik. A törvénytervezet szerint csak a földműves vehet földet, a gazdasági társaságok pedig 1200 hektárig bérelhetnek. Legyünk őszinték: ez neni' Öíyan kevés, ez 'legfeljebb néhány száz vállalkozást érint Magyarországon, a többiek számára ez a korlát nem jelent jelentős változást. Ráadásul az 1200 hektáron felül a tagok saját tulajdonában álló földet is művelhetik; ha tehát a társa- | ság egy tagja a saját földjét erre 5 a célra felajánlja, akkor az nem 3 számít bele az 1200 hektáros li- | mitbe. Emiatt egy kicsit túlzott problémafelvetésnek érzem az ezzel kapcsolatos kritikákat. Természetesen értem, hogy van egyfajta nyomásgyakorlás most a részükről, de rám nem olyan könnyű nyomást gyakorolni. A földtörvény tervezetével a célunk az, hogy a középbirtokokat megerősítsük, és a kicsiknek lehetőséget teremtsünk arra, hogy a közepesekhez felerősödjenek. Nem szándékunk a nagyobb gazdaságokat erősíteni, ők elég erősek így is, tudnak boldogulni.- A gazdasági társaságok azonban arra hivatkoznak, hogy ők tartják az állattáilomány jelentős részét. Például a KSH adatai szerint az igencsak megcsappant sertésállomány több mint hetven százalékát cégek hizlalják. Nem tart attól, hogy egy ilyen törvény tovább csökkentené ezt a számot?- A sertésállomány nincs közvetlen összefüggésben a földdel. Itt inkább arról van szó, hogy versenytársaink, a német és dán termelők sok élelmiszer-hulladékot használnak takarmányként, míg mi abrakoltatunk, és ez drágább. Az is igaz, hogy Nyugat-Euró- pában más fogyasztási szokások vannak, a sertés néhány nemesebb részét, így például a sonkát fogyasztják, a többi, a felvágottakhoz alkalmazható húsrészt és belsőséget pedig dömpingárakon, óriási meny- nyiségben szállítják ide. Nyugaton a sertés több részét nem eszik meg, nem is ismerik. A hamburgeren felnőtt emberek egyfajta agymosáson esnek át, amelynek végeredménye, hogy rosszul vannak, ha az ételben felismerhető az állat valamely része. Ott nem lehetne eladni például a disznósajtot. Arrafelé a korábban komoly vásárlóerő miatt nem is terjedtek el az olcsóbb felvágottak, mint nálunk. Ezért a felvágottakhoz való részeket Fazekas Sándor 1963. május 3-án született Karcagon. 1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát végezte el. 1987-től a SZIM Karcagi Gépgyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa. 1990-től 2010-ig Karcag város polgármestere. 1989 óta a Fidesz tagja, 2010-ig a párt Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei alelnö- ke. 1998-2002-ben, majd 2006 és 2010 között Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei ország- gyűlési képviselő, részt vett több parlamenti bizottság ideszállítják. Itt nem néhány kamionra kell gondolni, millió tonnás tételekről van szó. Ez a dömping az EU-csatlakozással nyílt meg, azóta van lejtmenetben a sertéságazat. Persze az is igaz, hogy mi sem vagyunk elég szervezettek. A helyzet kezelésére átfogó tervet, a sertésstratégiát dolgoztuk ki. És azt is látni kell, hogy a kényszer nagy úr: a válság Nyugat-Európát is érinti, a vásárlók ott is elkezdik keresni a megfizethető termékeket. munkájában. 1998-2002 között frakcióvezető-helyettesként is dolgozott. 1994-TŐL 1998-ig, majd 2002- től 2010-ig a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Közgyűlés tagja, 1994-től 1998-ig, illetve 2002-2006-ben a Fi- desz-frakció vezetője. 2010-ben, a parlamenti választások első fordulójában a Fidesz-KDNP területi listájáról kapott mandátumot. 2010 júniusától vidékfejlesztési miniszter. 1998-tól a Kunszövetség elnöke, 2009-2010-ben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke.- Ön szerint tartós tendenciáról van szó?- Az olcsó élelmiszerek korának vége, a drágulás világméretű, és az élet velejárója lett. A nemzetközi színtéren több szereplő, így az ENSZ élelmezési szervezete, a FAO, és még a Világbank is hangsúlyozza annak fontosságát, hogy amit csak lehet, helyben termeljünk meg. A minisztériumban létrejött egy munkacsoport, mely az egyre dráguló élelmiszerre próbál válaszintézkedéseket kidolgozni. Ez a munka most folyik. Megoldás kell össztársadalmi szinten erre a problémára. A kibocsátás növeléséhez külső és belső piac egyaránt kell. Nyugaton a helyi és regionális termelői piacok már az élelmiszer összforgalmának 15-20 százalékát teszik ki. A hobbitelkeket, melyeken zöldséget, gyümölcsöt lehet termeszteni, már úgy sorsolják. Nálunk is elindult már valami, változik a közgondolkodás, mert az emberek rájöttek arra, hogy amit magunk állítunk elő magunknak, az után nem kell áfát fizetni. Tavasszal a helyi piacokon a palántákat már gyorsan elkapkodják. Amikor azonban élelmiszer-termelésről beszélek, mindig valódi élelmiszerre gondolok. Nem felfújt, tartósított műélelmiszerre, és nem is élelmiszer-ipari hulladékokra. Mi azokat népegészségügyi termékdíjjal sújtjuk éppen azért, hogy a hazai, egészséges élelmiszer verseny- képes legyen.- Amit ma eszünk, nem biztos, hogy az?- Nem biztos. Mondok egy példát: augusztus huszonkettedikén vettem egy paprikát, a felét megettem, a másik felét betettem a hűtőbe. Azóta sem romlott meg. Kissé megfony- nyadt, de tulajdonképpen még ehető. Érdekel, hogy mi lesz vele. Ez egy normális paprikával, például az általam termesztettel nem történhet meg: az egy hét után megromlik.- Az új öntözési stratégia jobbára a kisebb és közepes gazdaságoknak szól, amelytől a hazai termelés felfutását várja a szakma.- Igen. A kormány elfogadta a stratégiáról szóló előterjesztést, fél éven belül kell letennünk az asztalra a konkrét határidőket, feladatokat és költségeket tartalmazó anyagot. A stratégia keretében mintegy száz kisebb víztározó építését tervezzük, és újra működésbe hozzuk azt az öntözési szisztémát, csatornarendszert, amely már megvan, valamikor működött is, de ma nem használják. Felmérjük a települések lehetőségeit, helyzetét és elképzeléseit, és a belügyi tárca által irányított közmunka segítségével hozzuk rendbe a csatornákat, vízműveket. Fontos, hogy az egész vízügyi területen az állami szerepvállalásnak kell hangsúlyt kapnia. Ez egy nemzeti ügy, melynek a kezelése ma még széttöredezett, ezért össze kell fogni. Ennek a kezelésére szándékunkban áll egy öntözési hivatalt létrehozni. Magyarországon ma negyvenezer kilométernyi vízelvezető csatorna van, egy részüket újra használatba kell venni. Erre azért is szükség lesz, mert a klímaváltozás miatt a közeljövőben sem élni, sem termelni nem lehet majd a Kárpát-medencében, ha nincs megfelelő vízgazdálkodás. Ehhez nem kell többet tenni, mint a Magyarországon ma átfolyó vizet - vagy annak egy részét - itt tartani. Ehhez tározókat, halastavakat kell építeni. Ilyenek persze létesülnek most is, csak nem illeszkednek egy országos koncepcióba. A 2014-től induló uniós költségvetési ciklusban erre a célra megszerezhető forrásokat egy hatékonyabb öntözési rendszer, és így a hatékonyabb élélmiszer-termelés sízólgála- tába kell állítani.- Ezt készítené elő az új szövetkezeti törvény is?- Igen, és a szociális szövetkezetek létrehozása, a kony- hakertprogramunk is. A szövetkezeti törvény előkészítő munkái, a jogalkotás még folyamatban van. A szövetkezet szó hallatán mindenki a történelmi példákra gondol, de mi egy piacgazdasági keretek közt működő szövetkezetét képzelünk el. Bízom abban, hogy a törvényjavaslat tavasz- szal a parlament elé kerül.- Addig is az élelmiszeripar szereplői komoly nyomást fejtenek ki az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért. A közelmúltban egy részletes hatástanulmányt is publikált az Ernst & Young a témában. Mit gondol, célt érnek ezek az erőfeszítések?- Nagyon alaposan meg kell fontolni ezt a kérdést, és azt is, milyen termékekre vezetnénk be, volt már ugyanis példa az élelmiszerek áfájának csökkentésére az előző kormányok idején, amely hatástalan maradt. A csökkentést lenyelte a kereskedelem, a vásárlók a fogyasztói árakon nem érezték a hatást. Az Ernst & Young által készített anyag valóban figyelemre méltó akkor is, ha egyébként bizonyos termékekre az áfanövelést javasolja. A felkínált megoldás tehát tulajdonképpen egy áfaátrendezés. Arról nem is beszélve, hogy az áfacsökkentést akkor kellene végrehajtani, amikor külső erők az adóemelés irányába próbálják eltolni a helyzetet. A kormány mindenesetre még nem döntött erről, de mi támogatjuk a csökkentést. A * II
