Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-02 / 231. szám
2012. OKTÓBER 2., KEDD SPORTGAZDASAG 7 Toldozgatás üzleti bevétel helyett labdarúgás Soha nem látott veszteség volt tavaly a magyar futball első osztályában Karabatic ügyvédje szerint fogadás volt, bundázás azonban nem Rossz irányt vett a magyar NB I. klubjainak gazdasági tevékenysége. Tavaly eddig még nem tapasztalt veszteséget halmoztak fel. Egy nemzetközileg ütőképes klub létrehozásához sok milliárd forintra lenne szükség. Éber Sándor Nincs esély a magyar labdarúgás nemzetközi felzárkóztatására; mivel a hazai futball gazdasági szerkezete egészségtelen - áll Muszbek Mihály idei Sportgazdasági Nagyítójában. A közgazdász elemzése szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy a kluboknál üzleti bevétel helyett tulajdonosi finanszírozás van. A hazai versenyképességhez a költségvetés túl nagy - átlagban csapatonként 723 millió forint a nemzetközihez (melynek szükséglete minimum 4,5-6,2 milliárd forint lenne) viszont elenyészően kicsi. A hazai magántőke nem tudja tartósan finanszírozni a magyar labdarúgás hiányzó üzleti bevételét, így a nemzetközi felzárkózáshoz közösségi, önkormányzati, állami, tulajdonosi és finanszírozási szerepvállalás szükséges - hangoztatta lapunknak Muszbek. A sportgazdasági szakértő a fizetési sapka, a költségvetési korlát bevezetését tartaná célszerűnek. ■ Az élvonalbeli klubok együttes adóssága 8,6 milliárd forintra rúg. Az OTP Liga csapatainak 2011. évi gazdasági teljesítménye a korábbi jó irányt rossz iránnyá, veszteséggé, vagyoncsökkenéssé, kötelezettségnövekedéssé változtatta - áll a Sportgazdasági Nagyítóban. Az irányváltás történhet a gazdasági recesszió hatásaként, vagy azért, mert a jelenlegi lehetőségek maximumát érték el a klubok. A közgazdász szerint így a veszteség törvényszerű. A professzionális első osztályú futball Magyarországon 2011-ben 9,643 milliárd forint bevételt ért el. A visszaesés 11 százalékos az előző évhez képest. A liga kiadása összesen 11,576 milliárd volt, ami viszont 1,8 milliárd forinttal több, mint 2010-ben, ez közel 18 százalékos növekedés. Az adózott eredmény -1,965 milliárd forint volt. Soha ekkora veszteség még nem volt a magyar labdarúgásban. A liga összes klubjának vagyona a 2010. évi 6,1 milliárdról 2011- re 5,3 milliárdra csökkent. A legnagyobb vagyonvesztést a Videoton (740 millió forint), az Újpest (310 millió), a DVSC (220 millió) és az FTC (210 millió) szenvedte el. A vagyonát csak a Győr tudta növelni (1,05 milliárd forinttal). Kiemelkedő bevételnövekedést ért el az FTC (+550 millió), a Haladás (+260 millió), a KTE (+460 millió), a Honvéd (+310 millió). Költségeit a bázishoz képest csak az FTC csökkentette (-310 millió), súlyosan növelte az Újpest (+200 millió), a KTE (+410 millió) és a Videoton (+260 millió forint). A világ vezető csapatainak és a hazai kluboknak a bevételi szerkezete (százalék) Állam, önkormányzat, közösség, tulajdonos Mérkőzés (jegy, bérlet, páholy, hirdetés) Kereskedelmi termék Szponzoráció, mecenatúra Állam, önkormányzat, közösség, tulajdonos 20 ^ Mérkőzés (jegy, bérlet, páholy, hirdetés) Kereskedelmi termék------Sz ponzoráció, mecenatúra FORRÁS: MUSZBEK MIHÁLY - SPORTGAZDASÁGI NAGYÍTÓ Jelentős jegybevétellel csak az FTC rendelkezik (150 millió forint), bevételének 15 százaléka innen származik, de ez is csak a költségeinek kevesebb mint 13 százalékára elég. Csak a kis költségvetésű klubok nyereségesek (Vasas, Siófok, Kaposvár, Pápa). Tartósan veszteséges a Győr, a Honvéd, az Újpest, az FTC. A költségek 68-76 százaléka élőmunka és foglalkoztatási költség, az ekho csak a költségek felénél jelenik meg. A magyar klubok bevétele tavaly az előző évhez képest kismértékben csökkent az üzleti szponzorációban, a játékoseladásban és a nemzetközi nyert pénzdíjak tekintetében. Örvendetesen nőtt a nézői és tv-bevé- tel a liga minden csapatánál. A klubok eszközeit, ami mintegy 16,1 milliárd forint, csak egyharmadában finanszírozza saját forrás - ez 6 százalékkal rosszabb, mint a bázis -, a többi tartozás, kölcsön. Muszbek nehezen magyarázhatónak véli, hogy a csapatoknak 2011 végén 2,5 milliárd forint ösz- szegű bankbetétük, pénztári egyenlegük volt, 8,6 milliárd forintnyi adóssággal szemben. A klubok eladósodása világszerte folyamatos és egyre növekvő. 2014-től azonban csak a nyereséges klubok indulhatnak a BL-ben. „Ez tisztulást, racionalitást fog hozni a sportgazdaságban” - vélte Muszbek. A sportgazdasági szakértő szerint a magyar labdarúgásból hiányzik az, ami a profi látványsportokban megvan, így nem nevezhető szórakoztatóiparnak, nem alkalmas nagy tömegek szórakoztatására. Nem kíséri nagy nyilvánosság és médiafigyelem. így nincs magas jegy- vagy egyéb jellegű bevétele. A topíigákkal ellentétben nem jövedelmező, és a magyar klubokat nem jellemzi az önfejlődő gazdálkodás sem. Ezzel ellentétben a labdarúgás mint iparági piac globálisan óriási ütemben fejlődik, tavaly 10 százalékos növekedést ért el. Az NB l.-es sportvállalkozások eredményei az elmúlt két évben • (2010-ben és 2011-ben, millió forintban) Csapat Bevétel Kiadás Nyereség Helyezés Átlagnézőszám Játékoskeret értéke 2010 2011 2010 2011 2010 2011 2010-11 2011-12 2010-11 2011-12) 2012-13 (millió euró Videoton 3357 1774 2065 2339 1292-565 1. 2. 4155 4101 11,45 Paks 209 763 207 753 1 8 2. 6. 1660 2050 __4J> FTC 4 32 997 1528 1212-1097-217 3. 11. 5773 5973 7,375 ZTE 496 344 374 384 120-40 4. 16. 3063 3038 2,8 DVSC 1727 975 1214 1187 476-215 5. 1. 4220 7040 10,25 Újpest 532 453 584 787-54-335 6. 13. 3962 3915 6,525 Kaposvár 272 312 266 246 5 62 7. 10. 2220 2900 4 Haladás 390 655 389 653 0 1 8. 8. 3713 5140 5,25 Győr 828 570 892 815-66-246 9. 3. 2580 4660 __8J Ho nvéd 473 768 531 780-59-14 10. 4. 1793 2193 5,325 Vasas 247 248 220 244 26 3 11. 15. 1667 2199 2,525 Kecskemét 360 527 352 762 8-236 12. 5. 2847 2933 4,725 Pápa 302 312 ' 245 246 51 62 13. 14. 2040 1905 4,475 Siófok 205 253 184 232 18 19 14. 9. 1717 2012 3,625 NITK 950 677 273 15. 1073 3.925 Szolnok 136 146-10 16. 1610 1,6 Diósgyőr 422 610-189 7. 7800 7,225 Pécs 270 322-53 12. 3387 5,475 Összesen 10916 9643 9874 11576 984-1965 FORRÁS: SPORTGAZDASÁGI NAGYÍTÓ (AHOL NINCS ADAT, OTT A CSAPAT AZ NR II.-BEN SZEREPELT) Csak félszázalékos részesedése van a Malinak a magyar reklámpiacból A LEGJOBB BAJNOKSÁGOKBAN a klubok bevételeinek 25-40 százalékát az eladott közvetítési jogok adják. Ez az érték itthon 10-17 százalék, összesen 1,5-1,8 milliárd forint évente, míg Angliában ez 1,06 milliárd font (több mint 380 milliárd forint). A magyar piac tehát a közvetítési jog szempontjából 0,5 százaléka az angolnak. A magyar bajnokság korábban tematikus csatornákon került képernyőre, idén a közszolgálati is közvetíti. Ez a mérkőzésenkénti átlagos televíziós nézőszámot Muszbek Mihály szerint a 2011. évi 230 ezerről 400 ezer közelébe fogja emelni. A hazai futball hirdetői között elenyésző a globális multi (például az Audi), csak üzenettel nem bíró ismeretlen helyi, mecénás jellegű hirdetők vannak. A magyar labdarú- gó-sportgazdaság a teljes reklámpiac 647 milliárd forintos összértékéből kevesebb mint 0,5 százalékkal részesedik. A KÖZGAZDÁSZ SZERINT itthon a médiát a csapatok ellenségnek tartják, míg külföldön a legfőbb partnernek. A média kiszolgálása munkát és tudást igényelne, de nálunk erre kevés figyelem jut. A fiatalabb korosztály kevésbé érdeklődik jelenleg a labdarúgás iránt, 70 százalékban elutasítónk, így a sportága jövőben további piacot fog veszíteni. Megújulás építkezéssel „ahhoz, hogy egy magyar csapat nemzetközi szinten is eredményt tudjon elérni, és feljusson a Bajnokok Ligája főtáblájára, egyszeri alkalommal minimum 3,5-4,5 milliárd forintot kellene egy minőségi játékoskeret kialakítására fordítania, az éves költségvetését pedig 4,5 milliárd forintra kellene felemelnie - mondta Muszbek Mihály. Ez a befektetés 2,5 milliárd forint BL-csoportköri bevételt eredményezhet. Az Európa Liga csoportkörébe jutó Videoton egyébként már 1,3 millió eurót kasszírozott idén. „Gyors nemzetközi eredményt hiú ábránd elérni, a lassú, de folyamatos építkezés a megújulás záloga" - hangoztatta a közgazdász. Jelenleg a magyar élvonalbeli kluboknál 300-350 jobb csapat van Európában. azok A csapatok, akik az elmúlt 10 évben selejtezőkön át BE-csoportkörbe jutottak - például a Maccabi, azApoel, a BATE, a Rapid - legalább éves 1,1-5,3 milliárd forintnyi büdzsével bírtak. Az ellenfelénél 30 százaléknál kisebb költség- vetési és játékosértékű csapat továbbjutási esélye már csak 15 százalék lehet a módosabb rivális ellen. Mibe kerül egy pont? jelentős, hatszoros különbség van az NB I. csapatainál az egy megszerzett pont költsége között. Leghatékonyabb klub a Siófok, a Kaposvár, a Pápa, egy szerzett pontot 7 millió forintból gazdálkodtak ki, és érték el a legutóbbi szezonban a 9., a 10. és a 14. helyet. Legdrágábban a Videoton (35 millió/pont, 2. hely), az FTC (36 millió/pont, 11. hely), a ZTE (29 millió/pont, 16. hely) gyűjtötte a pontokat. Az NB 1.-ben megszerzett minden pont átlagban 18 millióba került 2011-ben, 20 százalékkal többe, mint 2010-ben. A világ egyik legjobb kézilabdázójának tartott, olimpiai, világ- és Európa-bajnok francia Nicola Karabatic, valamint testvére, Luca ügyvédje tegnap elismerte: a két játékos kötött fogadást egy meccsre, ám tagadta, hogy manipulálták volna az eredményt. A más csapattagokkal együtt bundázás gyanújával vasárnap őrizetbe vett montpellier-i kézisek jogi képviselője hangsúlyozta: fogadtak, így megsértették a sportszerűség szabályait, de nem követettek el büntetőjogi szabálysértést, mivel nem bun- dáztak. A Karabatic testvérek mellett 15 további személyt vett őrizetbe a rendőrség - a Bajnokok Ligájában is érdekelt Montpellier-ből összesen hét játékost - a Paris Saint-Germain otthonában rendezett bajnoki mérkőzés után. A rendőrség a 2008 óta minden évben bajnoki aranyérmes Montpellier május 12-én játszott, Cesson-Sévigné elleni meccsével összefüggésben vizsgálódik aktív és passzív korrupció, valamint a Fran- gaise des jeux (FDJ), a Francia Szerencsejáték ellen elkövetett csalás gyanújával, mivel a találkozóra gyanús fogadásokat tettek közel 80 ezer eurós értékben, amivel a nyeremény mintegy 200 ezer euróra rúgott. Egy kézilabda-mérkőzésre átlagosan ötezer euró értékben szoktak fogadni. ■ Simicskó István a sportért felelős államtitkár október elsejétől Simicskó István, a honvédelmi tárca eddigi parlamenti államtitkára tölti be a sportért felelős államtitkári posztot az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Helyettese Kiss Norbert lesz, aki korábban Schmitt Pál volt államfő kabinetfőnöke volt. Simicskó előde, Czene Attila sajtóértesülések szerint a Magyar Olimpiai Bizottságnál kap majd állást. Az olimpiai bajnok feladata állítólag egy „sportinformációs rendszer” felállítása lesz igazgatói beosztásban. Az adatbázis tartalmazza majd az összes magyar igazolt sportoló nevét, versenytörténetét, igazolásait, folyamatosan frissített egészségügyi adatait. ■ Simicskó lett Czene Attila utóda t t
