Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-02 / 231. szám

6 GAZDASAG 2012. OKTÓBER 2., KEDD A gyógyszer- kasszát a gyártói befizetések mentik meg számottevő, 17,3 milliárd forintos hiánnyal zárta az au­gusztust az Egészségbiztosítási Alap - derül ki az Államkincs­tár összegzéséből. A túlkölteke­zés oka részben az, hogy ekkor lépett hatályba az egészségügyi dolgozók béremeléséről szóló jogszabály, ami miatt az előző év azonos időszakához képest 19.6 milliárd forinttal (31,1 százalékkal) többet, összesen 82.6 milliárd forintot kellett gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetni. Az év első nyolc hónapjában mindazonáltal az előirányzat­nál 14,4 milliárd forinttal ke­vesebb, összesen 499 milliárd forint ment el az egészségügyi intézmények működtetésére. ■ Jelentős túlköltést mutat az első nyolchavi gyógyszertámogatás. Jelentős túlköltést mutat ugyanakkor az első nyolchavi gyógyszertámogatás: az idő­arányos előirányzatnál 20,9 milliárd forinttal többet, 249,9 milliárdot fordítottak erre a célra. Az egész évre eredeti­leg engedélyezett keret 276 milliárd forint. A tervezettnél 3 milliárddal magasabb, 32,8 milliárd forint lett augusztus végére a gyógyászatisegédesz- köz-támogatás is. Havi szinten ez azt jelenti, hogy augusztus­ban 0,6 milliárd forinttal ment el több gyógyszer-, míg 0,2 milliárd forinttal több gyógyá- szatisegédeszköz-támogatásra. (Mindkét esetben egy eleve alultervezett büdzséről van szó). A gyógyszerkassza csak úgy tud egyensúlyban maradni, hogy a hiányzó összeget azok­kal a cégekkel fizetteti meg az állam, amelyek a támogatá­sokból maguk is részesülnek. Vagyis a gyógyszertámogatá­sok egy részét visszafizetik az államnak. Augusztus végén ez már 57,6 milliárd forintot tett ki. Ami azt jelenti, hogy ezek a bevételek jócskán kompenzál­ják a túlköltést. Az egészségbiztosítás a pénz­beli ellátások közül táppénzre 4,7 milliárdot költött, ami mini­málisan, 0,1 milliárddal tér el az egy évvel korábbitól. ■ H. É. Félezer embert leépít év végén az MTelekom folytatja költségcsökkentő programját a Magyar Telekom, amely jövőre majd 6 milliárd forintot spórolhat a tegnap be­jelentett leépítésekkel. Ötszáz munkavállalóját bocsátja el 2012 végén a vállalat. Erről már az érdekképviseletekkel is megállapodtak. A félezres szám nem tartalmazza a veze­tői állomány csökkenését és a nyugdíjazással megvalósuló munkaviszony-megszüntetése­ket sem. A leépítés a magyar- országi anyavállalatot érinti. Az elbocsátások mellett a társaság a béren kívüli jutta­tásokat is megvágja: jövőre a halasztott kezdetű nyugdíjki­egészítő biztosítás munkáltatói hozzájárulásának mértéke ne­gyedével csökken. ■ H 4 Nem tilthatják meg az állattartást haszonállatok Hagyományélesztés, de nem veszélyeztetheti az embert, a környezetet A sertésállomány alakulása (december, ezer darab) gazdasági társaságok 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 FORRÁS: KSH egyéni termelők VG-GRAFIKA Tegnaptól hatályos az a jog­szabály-módosítás, amely megtiltja az önkormányza­toknak a haszonállatok tar­tásának korlátozását. A vál­tozás révén elvileg nincs akadály egyes régi telepek újbóli termelésbe vonására, de kérdéses, hányán élnek majd a lehetőséggel. Braunmüller Lajos Hatályba lépett tegnap az élel­miszerláncról és hatósági fel­ügyeletéről szóló törvény egy korábbi módosítása, amely megtiltja az önkormányzatok- J nak, hogy helyi rendeletekkel S akadályozzák a haszonállatok tartását, így a helyhatóságok nem tilthatják meg vagy limi­tálhatják a haszonállatok tar­tását, és tiltott övezeteket sem jelölhetnek ki a belterületeken. A már korábban meghozott ilyen szabályok a tegnapi nap­tól nem érvényesek. Fontos, hogy a változás csak a mezőgazdasági haszonálla­tokra vonatkozik, tehát pél­dául a baromfira, a sertésre, a lóra, a nyúlra vagy szarvas- marhára. A társállatok, így például a kutya vagy a macska tartását továbbra is rendelet­ben szabályozhatják az önkor­mányzatok. A Vidékfejlesztési Minisz­térium ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy mindez „nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást. Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egész­ségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet”. Közleményük szerint „a Nemzeti Vidékstra­A kérdés feltehetően a kisebb települések esetén jelenthet va­lamit, így nehéz a rálátás, ugyanis a nagy ingatlanközvetí­tő hálózatok - így mi is - na­gyobb városokban vannak jelen - véli Rutai Gábor, a Duna House PR- és elemzési vezetője. tégia ösztönzi a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztését, a mezőgazdasági munka szerepének erősödését, a háztáji állattartás növelését, és minden támogatást megad ahhoz, hogy a vidék népesség- megtartó ereje növekedjen”. Nehéz megbecsülni, hogy az ál­lattartás szabályozása mekkora visszatartó erő volt korábban, illetve ennek feloldása okoz-e visszaáramlást olyan települé­sekre, ahol inkább erre van a lakosság berendezkedve. A szakember azt gyanítja, Az elmúlt több mint egy év­tizedben az egyes önkormány­zatok szerte az országban kor­látozták a haszonállattartást. A helyi tiltó rendeletek sok­szor nem csupán a települések belterületét, hanem minden önkormányzathoz tartozó te­ez csekély mértékű. Ettől függet­lenül a haszonállatok tartására jobban alkalmas ingatlanok­nak lehet egy új vevőkörük ez­zel, de az ilyen életmódra való át- vagy visszaállásnak ez csak az egyik összetevője, feltétele a sok egyéb nehézség mellett. mietet érintettek, így egyes esetekben a régi termelőszö­vetkezetek létesítményeit sem lehetett erre a célre használni. Ezeken a helyeken csak a zöld­mezős beruházások maradtak lehetőségként, amelyeket csak a legritkább esetben kockáztat­tak meg befektetők. „Az önkormányzatok eddig jobbára társadalmi nyomásra döntöttek úgy, hogy korlátoz­zák az állattartást, helyi igény volt, hogy a tenyésztelepek kikerüljenek a településeken kívülre” - nyilatkozta Nagy Tamás. A Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke hozzá­tette: „az állattenyésztők rend­szerint arra hivatkoztak, hogy például Ausztriában nincsenek hasonló szabályok, ott nem za­varja a lakókat az egyébként el­terjedt állattartás, de Magyar- országon mások a szokások, mert a falvak társadalmi össze­tétele jelentősen átalakult”. Nagy Tamás ugyanakkor hozzátette: „ha a kormányzat segíteni akarja az állattenyész­tés terjedését, akkor nem lenne szabad a jelenlegihez hasonló földtörvénytervezetet benyúj­tania. Az állatok jelentős részét jelenleg a gazdasági társasá­gok tartják, amelyeket a terve­zet nehéz helyzetbe hoz. Ennek eredményeképp azt az állat- állományt is likvidálni fogják, amelyiket ma még tartanak” - fogalmazott az elnök. Az egyik összetevő: újra felbukkanhat egy új vevőkör az ingatlanokra HIRDETÉS 3 hónapra 2325 Ft helyett csak 1650 Ft-ért! INTILUGENCIA Mennyire ismerik a nyelvünket? KULTÚRÁK Emberek és kutyák együttélése EVOLÚCIÓ Mennyi farkas maradt kedventeinkben’ Ismerje meg Ön is a tudomány világát! Megyei napilap előfizetőként tesztelje tudományos-ismeretterjesztő magazinunkat: „ . , Most 1250 Ft-ert f eethet elő három hónapra a GHJ-ra! Telefonáljon munkanapokon 8-16 óráig, és így 775 Ft/magazin ár helyett megjelenésenként 550 Ft-ért olvashatja kedvenc magazinját! Ajánlatunk 2012. október 31-ig érvényes. Elöf ketési ajánlatunk kizárólag az adott megyei napilap terjesztési területén lakéhellyel/tartézkodásl hellyel rendelkező elöf tetők által vehető Igénybe. Kérjük, hogy az adott megyei napilap terjesztési területével kapcsolatosan érdeklődjön a 0640-510-510 telefonszámon. Az ajánlatot azok a természetes személyek vehetik Igénybe, akiknek az «lüftetest megelőző 3 hónapon belül a megadott elöf kétől személyes adatokkal és/vagy elöf ketési címen nem volt érvényes, az ajánlatban feltüntetett magazin elét ketése. A díjf vetést kévető hónapban megjelenő első lapszámtól kézbesítjük Önnek magazinunkat. Az elét tetősre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Elét kétől Üzletszabályzatban találja a www.aslapok.hu oldalon. Akciékéd: 2020 Rendelje meg! 06-40-510-510 Megköszönjük, hogy előfizetőnk! Varga elmondta, mit ajánl a kormány az IMF-nek A kormány a Nemzetközi Va­lutaalapnak (IMF), illetve az Európai Uniónak küldött alter­natív tárgyalási javaslatában a gazdaságpolitika hatékony­ságának növelését vállalta, és rögzített néhány pontot is, amelyben nem kíván meghát­rálni - mondta Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az Or­szággyűlés gazdasági bizottsá­gának hétfői ülésén. A nemzetközi hitelezőknek szeptember 19-én elküldött ja­vaslatban szerepel a gazdaság fehérítése, a hatékonyabb adó­beszedés, az EU-s projektek finanszírozásának felülvizs­gálata, a célzottabb szociális támogatási rendszer, a haté­konyabb áfaszabályozás és hatékonyabb bérszabályozás a közszférában, illetve a tb-be- fizetések hatékonyságának felülvizsgálata. A miniszter leszögezte: a kormány nem kí­ván hátrálni a nyugdíj- és bér­csökkentés és egyes, célzott szociális juttatások csökken­tése terén. Ugyanakkor egy le­hetséges, konkrét intézkedés­nek nevezte a járulékplafon bevezetését. A tömegközlekedéssel kap­csolatban Varga Mihály el­mondta: kedvezmények megvo­nására vagy a kedvezmények felülvizsgálatára nem készül a kormány. Hozzátette: az IMF az állami támogatások átalakí­tását kérte, azaz hatékonyság- növelést, hogy a szolgáltatás szintjét fenntartva kevesebb ál­lami ráfordításból működjenek a közlekedési vállalatok. Varga szerint nehezen el­képzelhető, hogy a kormány mostani makrogazdasági elő­rejelzésével fogadják el a jövő évi költségvetést. Az IMF a kormány 1,6 százalékos prog­nózisánál valamivel gyengébb, 1 százalékos gazdasági növe­kedéssel számol jövőre. Leszö­gezte ugyanakkor, a kormány­nak tartania kell az idei és a jö­vő évre vonatkozó, 3 százalék alatti GDP-arányos államház­tartási hiánycélt. ■ Ezt akarta a valutaalap még a nyári látogatáskor A nemzetközi hitelezők júliusi látogatásukkor, illetve az azt kö­vető levelekben több intézkedést javasoltak, a többi között a pénz­ügyi tranzakciós illeték jegyban­ki hatályának törlését, az adó­hatékonyság és az adómorál ja­vítását, és az egykulcsos adó­rendszerfelülvizsgálatát. javasolták továbbá a közszfé­ra méretének csökkentését, a célzottabb és hatékonyabb szociális juttatási rendszert, a bankadó eltörlését, illetve a bankmentést szolgáló szabá­lyozás pontosítását, a helyi ön- kormányzatok kiadásainak csökkentését, illetve az ottani bevételbeszedés erősítését, a jö­vedelmek korlátozásának lehe­tőségét, valamint az önkor­mányzati tulajdonú közlekedési vállalatok állami támogatásá­nak felülvizsgálatát. * < 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom