Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-27 / 227. szám

9HSH1 3 2012. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK ■■■■■■■■■»■■■■HWBMIWWilllllinWI'i H WI I'll MEGYEI TÜKÖR ERZSÉBET Szerethető véradás APUKÁM MINDIG azt meséli, mennyire szeret véradásra járni. Nem valamiféle bizarr vonzódás ez részéről, pusz­tán örül, hogy sok ismerőssel találkozhat, beszélgethet és nem mellékesen a véradást megelőző közvetlen szűrő- vizsgálaton az egészségi álla­potára is ránéznek egy kicsit. de valami tényleg lehet ilyen­kor a levegőben, mert gyerek­ként sokszor elkísértem őt, és imádtam a véradások hangu­latát. Az is nagy élmény volt, amikor a „csapolást” követő­en megkapta a csomagot. Mi, gyerekek örültünk a harapni- valónak, ő a sörnek. A sör és virsli kombináció manapság is feltűnik a retrovéradásként emlegetett programokon, amely csak egyik eleme a véradás népszerűsítésének. A helyi kis közösségek számos helyen próbálják így ráven­ni a lakosságot arra, hogy bátran nyújtsák a karjukat, és a véradással mentsenek meg három életet. A Tolna megyei szervezet a Magyar Vöröskereszt főigazgatójának dicséretét is kiérdemelte a népszerűsítő munkáért. bár érdekes, hogy kit mi terel a véradás felé. Apu­kám például katonakorában lett rendszeres véradó, mert eltáwal díjazták a bakák önkéntességét. Másoknak viszont az volt vonzó, hogy anno a véradás napján már nem kellett dolgozni menni. Esetemben meg ugye a szülői minta volt hathatós. Mégis kissé pironkodva vagyok kénytelen bevallani, hogy még egyszer sem adtam vért. De a magyarázat megtámad- hatatlan, felnőve egyelőre nem értem el a véradás fel­tételeként meghatározott 50 kilós határt. Am, aki e fölött van, és a korbeli felső ha­tárt, a 65 évet még nem lépte túl, tegyen próbát! Hiszen a véradáson lehet ismerősök­kel találkozni, tenni a saját egészségünkért és legfőképp segíteni másoknak, ha adnak sört és virslit, ha nem. Százegy lesz a kiskutya? állattartás Központi szabályozás rendelkezik a létszámról Az október elsején hatályba lépő, illetve az augusztus el­sejétől már hatályos állattar­tásra vonatkozó jogszabályok alapján változnak a helyi állattartási rendeletek. Venter Marianna Harminc négyzetméteren három kistestű kutya is tartható, de társasházban a lakók többsége ezt megvétózhatja Hány kutya, milyen feltételekkel tartható a lakásban/házban? Családi ház és társasház 1 kistestű eb (20 kg-ig)/10 négyzetméter 1 közepes testű eb (20-40 kg)/15 négyzetméter 1 nagytestű eb (40 kgfelett)/20 négyzetméter Lánc,kötél hossza 1 kistestű eb - min. 4 méteres 1 közepes testű eb - min. 6 méteres FORRÁS: DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1 nagytestű eb - min. 8 méteres Szigorúbb bírságokra számíthatnak a törvényszegők Október 1-jén lép hatályba a törvénymódosítás, miszerint mezőgazdasági haszonállat tar­tása önkormányzati rendelet­ben nem korlátozható. Bátaszék például már igazodott is ehhez. A tartást nem korlátozhatják, de az állattartást szolgáló épü­letekre vonatkozó távolságok továbbra is megszabhatók. Bá- taszéken kishaszonállat ketre­ce, ólja a lakóépülettől 10, ásott és fúrt kúttól 6, kerti csaptól 2 méterre lehet. Közepes terme­tű haszonállat esetében ezeket a távolságokat 10, 8, illetve 4 méterben határozták meg, míg nagytermetű haszonállatok tar­tásánál 20,12, valamint 8 méter a minimális távolság. A másik lényeges változás, hogy megszűnt az a mennyi­ségi korlátozás, amely az egy helyrajzi szám alatti ingatlan­ban tartható kutyák és macs­kák számára vonatkozott. Ami irányadó, az a hasznos terület, azaz tíz négyzetméteren egy 3 kistestű kutya tartható, de 30- § on már akár 3 is. A társasházak 1 szabályozási jogköre viszont J még mindig él, tehát kéthar- s mados többséggel továbbra is szabhatnak fettételeket az állat­tartáshoz.- A jogszabályváltozások az eddiginél nagyobb teret enged­nek a felelőtlen állattartóknak. Mivel megszűnik a létszámkor­lát, lesznek, akik több kutyát, macskát halmoznak fel az ott­honukban. Később aztán, vagy azért, mert a szomszédok jelen­tik fel a zaj és a bűz miatt, vagy mert maga jelentkezik, hogy nem tudja tovább tartani az ál­latokat, az önkormányzatnak kell majd elkoboznia azokat, és döntenie a további sorsukról - mondja Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvé­dő Alapítvány elnöke. Úgy véli, még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, milyen felelős­séggel, anyagi teherrel jár az ál­lattartás, ezért a jogszabályokat inkább szigorítani kellene. akár 120 ezerforintos bünte­tést is kaphat az, aki állatot természetellenes vagy önpusz­tító tevékenységre szoktat. Még ennél is magasabb bírságot - 150 ezer forintot - fizet, aki az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki, állatot kínzott, de az is, aki az állat tulajdonjogával, tartásá­val felhagyott, az állatot elűz­te, elhagyta, kitette. UGYANCSAK ENNYI büntetést kap az, aki állatot emberre vagy állatra uszított, állatvia­dalra idomított, állatviadalt szervezett, tartott, arra foga­dást szervezett, azon közremű­ködött, részt vett, fogadást kö­tött, állatviadal céljára állatot tenyésztett, képzett, idomított, forgalmazott, vagy épületet, földterületet, eszközt rendelke­zésre bocsátott. AMENNYIBEN TÖBB tényállás együtt áll fenn, akkor a bünte­tések összeadódnak. Ez azt je­lenti, hogy ilyenkor a bírság végső összege akár több száz­ezerforintra rúghat. Kétmilliót szánnak idén a Bursa Hungaricára bátaszék Az eddigieknél szűkebb keretösszeget határozott meg a város képviselő-testülete a felső- oktatásban résztvevőknek adható jövő évi Bursa Hun- garica ösztöndíjpályázatra. Az összeg megszabásánál figyelembe vették a város költségvetésében jelentke­ző hiányt, illetve az előző évi tényleges felhasználást. A tavalyi 2,3 millió forint helyett idén így 2 millió forintot szánnak a támoga­tásra. Ez azonban egyelőre csak elvi döntés, mert az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma Emberi Erőfor­rás Támogatáskezelő még nem küldte meg a tájékoz­tatót, de a Szociális Bizott­ság már közzé tudja tenni a kiírásokat. ■ H. E. Bedöntötte a tűzfalat a felboruló pótkocsi nagykónyi Egy kukoricát szállító traktor pótkocsija vontatás közben kisodródott, ledöntötte két ház kerítését, majd felborult, és bedöntötte egy lakóépület tűzfalát és padlását - tudtuk meg De­ák Balázstól, a Tolna Megyei Rendőrkapitányság sajtóre­ferensétől. A tamási tűzoltók vonultak a helyszínre, illetve az E.on munkatársai áramta- lanították a területet. Az épü­let lakható maradt, személyi sérülés nem történt. ■ H. E. Újabb autós cég nem fizetett áfát értény A gyanú szerint fél év alatt négymillió forint kárt okozott a költségvetésnek egy értényi székhelyű vállal­kozás, amely az unióból be­szerzett gépkocsik után nem fizette meg az áfát - tájékoz­tatott Ifkovics Andrea, a NAV regionális bűnügyi igazgató­ságának sajtószóvivője. Mint arról beszámoltunk, a közel­múltban egy másik megyei cég ellen is indítottak ha­sonló ügyben nyomozást. Az utóbbi időben azt tapasztalta a nyomozóhatóság, hogy az elkövetők igyekeznek lát­hatatlanok maradni, ezért új módszert dolgoztak ki, amely elsősorban nincstelen személyek kiszolgáltatottsá­gára épít. ■ T. N. A líra és a képzőművészet találkozása bemutató Paks régi arcát idézi Horányi György és Péger József közös kötete Most kémek, de ha kell, akkor majd követelnek Paks A város régi arcát idézi id. Horányi György és Péger Jó­zsef közös kötete, amelynek be­mutatóját a Pákolitz könyvtár­ban tartották kedden. Az Egye­nes úton című könyv Horányi György verseit tartalmazza Pé­ger József tusrajzaival. Ez egy realista dokumentáció, amely a ’60-as, ’70-es éveket mutatja be. Mint Péger József elmondta, ak­koriban a városi tanácsnál dol­gozott, közreműködött a város térképének elkészítésében, illet­ve feladata volt a főutca kisajátí­tás alá vont házainak dokumen­tálása, ezért mindet - lakóival együtt - kívül-belül ismerte. Rajzokat, fotókat készített a le­bontásra ítélt, mára feledésbe Az Egyenes úton című kötet bemutatója a Pákolitz István könyvtárban merült épületekről. Akkor még nem tudta, hogy mikor és mire fogja felhasználni, de megőrizte őket. A rajzok testvérét is meg­ihlették, így találkozott össze a képzőművészet és a líra egy közös könyv formájában. A test­vérpár első ízben jelentkezett közös alkotással, sőt Horányi György írásait most először fog­lalta kötetbe. Fivérének, Péger Iózsefnek viszont már két kötete megjelent. A könyvbemutatón, illetve a kötetben szereplő pak­si képekből nyílt kiállítás meg­nyitóján a két szerző, valamint családtagok közreműködtek szavalattal. A kötetet Gálosi Já­nos nyugalmazott pedagógus mutatta be. ■ V. T. szekszárd Öt kérése van a nyá­ron megalakult Közmunkások Szakszervezetének. Ezeket is­mertette tegnap Kordás László főtitkár és Nyakó István ország- gyűlési képviselő Szekszárdon, az MSZP városi irodájában. Mint elmondták, 2010-ben a nyolcórás közmunkásbér 60 ezer 200 forint volt: elsőként ennek a bérezés­nek a visszaállítását igyekeznek elérni a mostani 47 ezer forint helyett. Szorgalmazzák, hogy ne heti, hanem havi bérezés legyen, ugyanis a jelenlegi heti rend­szerben egyre kilátástalanabb a küzdelem a sárga csekkekkel. A harmadik kérésük az, hogy a közmunkásoknak is ugyan­annyi szabadság járjon, mint a munkavállalóknak: vagyis ne csak az alap 20 nap, hanem az összes többi, az életkor és a gyer­mekek után. A szakszervezet arra is törekszik, hogy minden egyéb munkalehetőség hiányá­ban legalább a közmunka álljon - családonként - az állástalan rendelkezésére, de egész éven át. Azt is igyekeznek elérni, hogy a pályakezdő fiatal, amennyi­ben nem tud elhelyezkedni saját szakmájában, ne egy év, hanem négy hónap után vállalhasson közmunkát. Nyakó István mindehhez hoz­zátette: ezek a kérések, ameny- nyiben nem teljesülnek, decem­ber 31-e után követeléssé vál­nak. ■ SZ. Á. A fi k * I

Next

/
Oldalképek
Tartalom