Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-01 / 205. szám
■■■■ 2012. SZEPTEMBER 1., SZOMB KOZELET Balog Zoltán pénteken hivatalában fogadta Ókovács Szilvesztert (képünkön), a Magyar Állami Operaház távozó kormánybiztosát, aki beszámolt tevékenységéről, mivel megbízatása augusztus 31-ével megszűnt. Az emberi erőforrások minisztere szeptember 1-jével az intézmény megbízott főigazgatójának nevezte ki Ókovácsot. Kegyelem a baltás gyilkosnak azerbajdzsán Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal Safarov még Budapesten, brutális gyilkosságának tárgyalásán - az utolsó szó jogán akkor megbánta tettét HÍRSÁV Századvég: stabil a Fidesz előnye augusztus végén a biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz népszerűsége jelenleg 40, az MSZP 26, a Jobbik 20, az LMP 8, a Demokratikus Koalíció 3 százalékon áll - derül ki a Századvég felméréséből. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 24, az MSZP-é 14, a lobbiké 10, az LMP-é 6, a DK 1 százalékon áll. Benyújtották a büdzsé zárszámadását a kormány pénteken benyújtotta a parlamentnek a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A zárszámadás indoklása szerint az EU-IMF-meg- állapodás realizálódása esetén a kamatkiadások és az államadósság alakulása kedvezőbb lehet a konvergenciaprogramban prognosztizáltnál. A kormány a jövőbeli megállapodást elővigyázatossági hitelkeretnek tekinti. Szeptember 10-étől őszi ülésszak erős törvényhozási kezdés várható az Országgyűlés szeptember 10-én induló őszi ülésszakán, melynek napirendjén kiemelt helyem m szerepel a munkahelyvédel- mi akcióterv és a kapcsolódó szabályozások megtárgyalása - mondta tegnap Rétvári Bence. A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára elmondta, hogy az első időszak tárgyalandó pontjai között szerepel az új polgári törvénykönyv is. Rétvári: Erős lesz a kezdés! Miután Magyarországról átszállították Azerbajdzsánba, szinte azonnal elnöki kegyelmet kapott Ramil Sahib Safarov, aki Budapesten egy baltával lemészárolta örmény katonatársát 2004-ben. Éber Sándor Azerbajdzsánba érkezett, és elnöki kegyelemmel kiszabadult tegnap Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért. Ilham Aliyev elnök kegyelmi rendeletének kiadása után a 35 éves férfit azonnal szabadlábra helyezték azeri hírportálok szerint. Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében Magyarországon tanult, és 2004- % ben baltával agyonverte alvó I örmény katonatársát, Gurgen Markarjánt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. Ezért a Fővárosi Bíróság 2006-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte háromszorosan minősülő, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, előre kitervelten elkövetett emberölés és emberölés előkészülete miatt. A Fővárosi ítélőtábla 2007 februárjában jóváhagyta az ítéletet, így az jogerőre emelkedett. Az ítélet szerint Safarov Sahib azért lépett be a hadseregbe, hogy minél több örményt öljön meg. Amikor a vádlott az örményeket mosolyogni látta, azt érezte: úgy viselkednek, mint a győztes hadsereg tisztjei a leigázottakkal szemben. Bosz- szúvágya folyamatosan nőtt az örményekkel szemben. Szerinte Margarján provokálta őt, és meggyalázta nemzeti jelképeit. Ezért hajnalban a sértett szobájában többször rávágott a nyakára, a fejére, a mellkasára és a végtagjaira, az áldozat fejét majdnem elválasztotta testétől. Odaszólt a szomszéd ágyon fekvő magyarnak: téged nem bántalak, ezután be akart törni a következő kollégiumi szobába, hogy egy újabb örményt meggyilkoljon. Ügyvédje azzal érvelt, hogy Safarov elmebeteg, aki a Hegyi Karabah autonóm területért folytatott azeri-örmény háború okozta poszttraumatikus stresszbetegségben szenved. Védője már akor kijelentette, hogy Safarovot a hazájában hősnek tekintik, az örmény megölése nem számít bűnnek, a brutális cselekmény elkövetőjét a hőssé válás motiválta. 1988-BAN POLGÁRHÁBORÚBA torkollottak Örményországban és Azerbajdzsánban az autonómiáját elvesztő Hegyi-Karabah hovatartozása miatt kitört milliós tömegű tüntetések. Az etnikai tisztogatásnak és népirtásnak ezrek estek áldozatul, a harcok 1994-ben fegyverszünet nélkül megszakadtak. Örményország azóta megszálSafarov később a börtönben rátámadt az őrségre, emiatt újabb eljárást indítottak ellene. „Helyreállt az igazság” - jelentette ki Safarov Bakuban, akit szabadulása egy „kissé meglepett”. Kész továbbszolgálni országát és népét. 2007- ben Safarov az utolsó szó jogán még megbánta tettét. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tegnap azt közölte, hogy az átszállított Safarov Azerbajdzsánban folytatja büntetésének letöltését. Az azeri igazságügyi lás alatt tartja Azerbajdzsán területének 40 százalékát. Az azeri elnök az örményeket Azerbajdzsán első számú ellenségének nevezte. Elmira Szu- lejmanova azeri ombudsman szerint „ Safarovot példaként kell állítani a fiatalok elé”. Egy azeri lap az „év emberének” választotta, iskolákat is készültek elnevezni róla. minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy az ítéletet nem alakítja át, végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján. Az 1983-as strasbourgi egyezmény szerint az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó ál-"' Iámtól, hogy szállítsák át. Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese. A végrehajtó állam illetékes hatóságainak folytatniuk kell a büntetés végrehajtását, vagy bírósági, illetőleg államigazgatási eljárás keretében át kell alakítaniuk az ítéletet a végrehajtó állam határozatává. Orbán Viktor kormányfő júniusban járt Azerbajdzsánban, ahol a biztonságosabb európai gázellátás érdekében szorosabb együttműködést sürgetett a Kaszpi térséggel. Találkozott az államfővel, a kormányfővel és a kaukázusi ország állami olajipari vállalatának vezérigazgató-helyettesével is, de hogy felmerült-e Safarov ügye, arról a tudósításokban nem esett szó. Örmény felháborodás „ÖRMÉNYORSZÁG PÉNTEKTŐL megszakítja diplomáciai és minden egyéb kapcsolatát Magyar- országgal” - közölte tegnap az örmény elnök. Szerzs Szarg- szján kijelentette: sem ő, sem Örményország nem fogadja el, hogy Safarov kegyelemben részesült, és ezt az örmény nép nem bocsátja meg. „az, hogy a magyar hatóságok kiadták Azerbajdzsánnak a bűnöző Safarovot, minimum értetlenséget és felháborodást kelt, mert világos volt, hogy mi vár Azerbajdzsánban erre a gyilkosra” - hangoztatta tegnap Eduard Sarmazanov. Az örményparlamenti alelnök szerint a kegyelem újabb bizonyítéka annak, hogy Azerbajdzsánban állami szinten érvényesül az örmények iránti gyűlölet és a fasizmus politikája. Sarmanazov szerint ez a megdöbbentő lépés nem maradhat válasz nélkül, a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie. Hovik Abrahamján, az örmény parlament elnöke lemondta szeptemberi magyarországi látogatását. összehívták az örmény nemzetbiztonsági tanács ülését, rendkívüli értekezletre hívták az ENSZ-tagországok diplomáciai képviseleteit. A nemzetközi közösség fellépését sürgették. az agyonvert Markarján családjának ügyvédje kijelentette: Örményországnak pert kell indítania Azerbajdzsán ellen. Szerinte Safarov kiengedése után Azerbajdzsán viseli a teljes felelősséget a Budapesten elkövetett gyilkosságért. LARiszA alaverdján csütörtökön Jerevánban azt hangoztatta, hogy Azerbajdzsán a Magyarországnak ígért pénzügyi segítséggel akarja elérni Safarov elengedését. Az örmény parlamenti képviselő több médiaközlésre hivatkozott, amelyek szerint Azerbajdzsán kész lenne magyar államkötvényeket vásárolni 2-3 milliárd dollár értékben. Példaként állítják a fiatalok elé az azeriek Hiller vissza a 70-es évekhez tanévkezdet PDSZ: Irányváltásra kényszerítik a közoktatást A jövő héten kezdődő tanév a múltidézés jegyében indul, a kormány a hetvenes évek oktatáspolitikáját hozza visz- sza - hangoztatta tegnap Hiller István. Az MSZP-s politikus szerint a tanárok állami iskolákban, államilag kinevezett igazgatók vezetésével az állam által ellenőrzött tananyagot oktatják majd, és ezt a központból irányítják, mint a 1973-ban. A volt oktatási miniszter úgy vélte: a múltidézés felfordulást, színvonalcsökkenést okoz, és sokba kerül. Ezért a források biztosítása érdekében sok pedagógust elbocsátanak, a településvezetők pedig iskoláik jövőjébe nem szólhatnak bele. Az MSZP továbbra is lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok - ha akarnak és képesek rá - iskolafenntartók legyenek, így az „iskolavárosoknak” is visszaadnák iskoláikat, hogy folytassák hagyományaikat. A szocialisták előírnák, hogyha az egyházi iskola ugyanazt a feladatot végzi, nem kaphat több pénzt az állami-önkormányzatinál, és helyreállítanák az érdekegyeztetés rendszerét is. Az eddigi liberálisabb oktatási rendszerrel szemben erősen központosító rendszer épül ki az új köznevelési törvény nyomán - hangoztatta tegnap a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Mendrey László szerint bár a magyar közoktatás átalakításra szorul, „a közoktatás hajóját nem iránymódosításra, hanem irányváltásra kényszerítik a törvények”. A mindennapos testnevelés bevezetése kapcsán hasznosnak vélte, ha mozgásra bírják a gyerekeket, de aggályosnak tartja, ha erre kényszerítik. Szólt arról is, hogy a jövő szeptemberben életbe lépő pedagó- gus-életpályamodell átlagban bruttó 30-40 ezer forintos fizetésemelést jelent majd, de, ha ezt visszaosztják a megemelkedő óraszámokkal, kevesebb bér jön ki. ■ Elismerés „Magyarországnak nagyon nagy szüksége van olyan emberekre, akik a magyar kultúra és tudomány nagyköveteként, hídszerepet töltenek be a világban’ - hangoztatta tegnap a Lánchíd Díjakat átadó Martonyi János külügyminiszter. Sebestyén Márta Magyarország és a magyar kultúra világszintű elismertségének erősítésében betöltött szerepéért, Kroó Norbert akadémikus a magyar tudományos diplomácia területén és a magyar tudomány nemzetközi hírnevének növeléséért kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, míg Oplatka András író, újságíró Svájc és Magyarország kapcsolatainak ápolásában, valamint a Magyarországról alkotott kép javításáért kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül kapta meg a Lánchíd Díjat. Képünkön balról jobbra: Martonyi János, Sebestyén Márta, Oplatka András és Kroó Norbert. \ t 1 *