Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-09-09 / 34. szám
2012. SZEPTEMBER 9., VASÁRNAP SZTORI 5 Magyar íjászok a világ tetején harcművészet Nem csak az erőnlét, hagyományőrzés és a múlt iránti tisztelet miatt jobbak a magyarok Kassai Lajos lovagolni is azért tanult meg, hogy elsajátíthassa az egykori hun harcmodort. Aztán minden lovasíjász-versenyt megnyert Mónus József ötszörös világrekorder cél- és távlövő íjász két hete 653 méterre lőtt el tradicionális jellegű íjával. Ekkora távolságra ilyen módon az 1700-as évek óta senki nem volt képes. Kassai Lajos, a világszerte ismert lovas íjász, szintén öt világrekord tulajdonosa, a hétvégén megnyerte az Európa- bajnokságot. Mindketten azt mondják, az íjászat elsősorban nem fizikai teljesítmény. Fábos Erika „Az ember bármilyen távolságra el tud lőni, és a legerősebb íjat is ki tudja húzni, csak fejben el kell hinnie, hogy meg tudja csinálni” - ezt Mónus József hagyományőrző íjász mondja, és így egyszerűen is hangzik, de ha hozzátesszük, hogy a legutóbbi győzelme érdekében a hajdúnánási íjász több mint 14 ezer lövést adott le gyakorlásképpen és több íjat és több száz nyilat készített a viadalra, úgy már nem is tűnik olyan könnyűnek mindez. „Ehhez az kell, hogy az ember a saját vágyait akarja teljesíteni és ezért képes legyen önfeledt elszántsággal küzdeni - mondta Mónus József. - Ez a sok lemondás sokszor nagyon fárasztó, sőt néha szabályosan fáj, de amikor az ember legyőzi a világ legjobb harcosait és büszkén emelheti a magyar zászlót a szélben a legmagasabbra, az mindenért kárpótol. Olyankor mindig eszembe jutnak az őseink, akik ezt a csodálatos tudományt örökül hagyták a zsigereinkben.” Mónus József a Kínához tartozó belső-mongóliai Ergun városában rendezett nyílt, nemzetközi hagyományos íjászversenyen számos eddigi jegyzett rekordot megdöntött, amikor 653 méteres távolságra lőtt. A teljesítmény olyannyira egyedülálló, hogy a bajnokság szervezői az új csúcs tiszteletére emlékoszlopot emelnek hasonlóan ahhoz, mint amikor a Mongol Birodalomban 1226-ban megrendezett versenyen Eshunkei mongol íjásznak állítottak. Hiszen a Dzsin- gisz kán tiszteletére rendezett versenyen e harcos nyílvesz- szője 502 méteres rekordtávolságra szállt. Ráadásul ezután a múlt hétvégén a mongolok legnagyobb hagyományőrző ünnepe keretében 150 fős nemzetközi mezőnyben rendezett versenyt is megnyerte. Persze mindig van új cél. „A célom egy újabb nagyszabású terv. Az, hogy a 907-es pozsonyi csata emlékére 907 méter fölé lőjek el egy nyilat, ezzel ugyanis egy újabb nagy kihívást teljesítenék. Ismerünk ugyanis nagyon komoly török csúcsokat például az 1600-as évekből, amikor 845,79 métert sikerült lőni egy harcosuknak. Azt, hogy milyen technikával lőttek, még kutatjuk, de mert komolyan vesszük a célt, biztos, hogy egyszer a török rekordból is magyar lesz.” Mónus József 2006-ban vett először íjat a kezébe, Egerben egy íjászversenyen történt. Furcsa érzés kerítette hatalmába. Az eredetileg gépész-üzemmérnök fiatalember akkor még csak valamilyen komoly kikapcsolódásra vágyott. Gyorsan kiderült azonban, hogy az íjászat számára sokkal több, mint sport: a hagyományok és a múlt tisztelete. Szerinte nemcsak ő van ezzel így, hanem a magyar íjászok többsége is. Talán ennek köszönhető, hogy bár máshol is sok jó íjász van, Magyarországon élnek a világ legjobb lövői. A sportágban a mongolok, a japánok és a koreaiak tartoznak még az élvonalhoz. Kassai Lajos egyetért ezzel, szerinte is a világ élvonalához tartoznak a hazai íjászok, és bizonyára az évezredes tradíciók genetikai lenyomata is benne lehet ebben. A világszerte ismert lovas íjász ugyancsak a hagyományok iránti tiszteletből kezdett neki annak a munkának, aminek során megalkotta a lovas íjászatot, mint sportot és harci művészetet. Eredetileg nem ez volt a terve, mindössze annyi, hogy a legmodernebb anyagok felhasználásával olyan íjat készítsen, ami a honfoglaló magyarok híres fegyverére emlékeztet és amit ugyanúgy lehet használni is, ahogyan az ősök. Lovagolni is azért tanult meg, hogy elsajátíthassa az egykori hun harcmodort. „Azt persze a legmerészebb álmaimban sem gondoltam akkor, hogy közreműködésemmel a lovas íjászat harci művészetként terjedni kezd majd a nyugati világban - mondta Kassai Lajos. - A népszerűsége talán abban áll, hogy az embert visszavezeti a természetbe és egy érdekes, izgalmas kultúrához, miközben fegyelemre, küzdelemre és a saját határainak feszegetésére is megtanítja. Van, aki ezen keresztül szeretné megtapasztalni az élet nagy igazságait, mások viszont éppen az élet nagy kérdései elől menekülnek a lovas íjászathoz.” Manapság több mint 20 országban létezik már lo- vasíjász-szervezet, és ott rendszeresen versenyeket is rendeznek. Ahhoz, hogy világméretű lehessen mindez, még ugyanennyi ország kellene, a népszerűsége alapján ez az idő is eljöhet. Évről évre egyre többen csatlakoznak, Európának alig van olyan országa, ahol ne lenne egy-egy lovas íjász és a világból is sokan jönnek csak azért Magyarországra, hogy ezt megtanulják. „1882-ben egy akkor 22 éves fiatalember, Kanó Jigoró az addigi harcművészeti ismeretei alapján megalkotta a ma dzsú- dóként ismert küzdősportot. - mondta Kassai Lajos. - Ez a fiatalember Japán kulturális és szellemi értékének akart emléket állítani ezzel, és mára ez a sport szerepel az olimpiákon és világszerte űzik. Csodálatos lenne, ha egyszer, akár évtizedek múlva mi is eljutnánk az olimpiáig. Nagyon látványos és népszerű sport ez, és hát semmi nem lehetetlen. Ezt egy lovas íjász tudja a legjobban." A szabályok egyszerűek A lovas íjászat esetében adott egy három egyenlő szakaszra osztott 90 méteres pálya, amelyen végigvágtatva elölről, oldalról és hátulról is megcélozhatják az oldalt felállított három céltáblát a lovasok. Az eredményben a gyorsaság éppúgy számít, minta találatok száma és pontossága. a tradicionális távlövő versenyek lényege, hogy kizárólag kézi húzással, emberi erőt és ügyességet lehet használni. Legjelentősebb formája az abszolút rekord elérése érdekében a korlátlan íjerősségosztály bármilyen erősségű íj használatával. Rekorderek földön és lóháton mónus József első jelentős rekordját 2010-ben lőtte, amikor az íjásztávlövés 1226-ban lejegyzett rekordteljesítményét hat. méterrel felülmúlta és 508,74 méterre lőtt. VILÁGREKORDOT LŐTT 2011ben 240 méterről, amikor telibe talált egy másfél centis zászlóru- dat négy lövésből. A következő világrekord: idén augusztusban Bugacon egy 453 méter távolságra lévő céltáblát talált el. KÉT hete Ergun városában pedig egy új világrekordot állított fel, hiszen a modernkori távlövésben tradicionális jellegű íjjal eddig egyedül ő tudott 653 méteres távolságra lőni. kassai Lajos minden eddigi lovasíjász-versenyt megnyert és öt világrekordot állított fel. 1998-ban váltott lovakkal 12 órás folyamatos lovaglás közben 286-szor vágtatott végig a 90 méter hosszú pályán, ezalatt több mint 1000 célzott lövést adott le, 2002-ben 323 vágta során csaknem 3000 lövést adott le. 2006-ban pedig 24 óra alatt 661 vágtában 5413 célzott lövést adott le. Ezután 2009-ben a gyorsaság került előtérbe. Vágtató ló hátáról 12 darab, 30 cm átmérőjű feldobott korongot lőtt le 17,80 másodperc alatt. 2011-ben ezt a rekordot javította meg: 14 korongot lőtt le. Esküvő adakozó lélekkel esküvő. Van J szep, van megható, ha- rados virág gyományos, konvencionális, egyszerű, puccos, unalmas és még sokféle. Azt az esküvőt azonban, amelyre augusztus utolsó szombatján voltunk hivatalosak, csak a „különleges” jelzővel tudom illetni. már A meghívó sem volt mindennapi. Határidőnapló felirattal valóságos kis agendát állított össze az ifjú pár: „öltönyt tisztítóból elhozni”, „cipőt kipucolni”, az esti, szabadtéri partira „szúnyogriasztót bekészíteni”. Ilyesmiket írt a teendők közé Teleki Gábor és Rada Mónika, pontosabban most már Teleki-Rada mindkettő. Mert felvették egymás családnevét. NÁSZINDULÓ, VŐLEGÉNY az örömanya karján, menyasszony az örömapáén, papi stólával egybekötött kezek, ősi magyar szokás szerinti eskü. Délutántól azonban rendhagyó kerti parti következett. Gábor és Móni különféle programokat eszelt ki a vendégsereg szórakoztatására. Volt kötélhúzás (megjegyzem, a nők győztek), akadályverseny, kvízműsor találós kérdésekkel, az evés-ivás után pedig filmvetítés. A vőlegény vágta össze az anyagot: kisgyerekként mindketten a szüleikkel, majd kamaszkorukban bandázva, aztán együtt nyaraláskor, kiránduláson, síelés közben. Valaki beállt koktélkeverőnek, lehetett nála rendelni Mojitót, vodka-narancsot... közben az ifjú férj azon volt, hogy megfejtse a vicces feladványokat, amiket a barátai találtak ki neki. Az egyikért még a tóba is be kellett úsznia - befőttesüveget halászott ki a vízből, ami tele volt mézzel, abban pedig rengeteg aprópénzzel. Nem volt olyan móka, amiben a srác a többiek kedvéért ne lett volna benne. Gábor a férjem osztálytársa volt az általános iskolában. Még ketten voltak ott a régi csapatból feleségestül. Félrehívtuk őket Mónival együtt, és közösen adtuk oda az ajándékainkat. Engem is úgy ölelgettek meg, hogy azt hittem, kiszorítják belőlem a szuszt. Utána táncoltunk körben összekapaszkodva, felemelt kezekkel. MÁSNAP MEGKÖSZÖNTÜK a fantasztikus élményt. Azt válaszolták: ők köszönnek mindent. Nekik az volt a legfontosabb, hogy mi jól érezzük magunkat. És valóban: nem annyira mi ünnepeltük az ifjú párt, mint inkább ők törték össze kezüket-lábukat, hogy az ő nagy napjuk nekünk szép emlék legyen. Sikerült. Azt hiszem, akik ennyire adakozó lelkűek, azok egymással csakis nagyon boldogok lehetnek. Egy álmos koala jelent meg az ausztráliai sydney-i állatkert látogatói előtt a veszélyeztetett fajok napján. A koalák szinte kizárólag fákon élnek. Nem készítenek fészket, hanem a fa ágán alszanak. Általában lassan mozognak, de ha szükséges, gyorsan is tudnak mászni. Át is tudnak ugrani egyik fáról a másikra, ha elég közel vannak. Hosszabb utakat a földön tesznek meg, de most mégis jólesett a kis erszényesnek a kényeztetés. 1 *■ k 1 t 4