Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-07-15 / 26. szám
A HÉT TEMAJA 2012. JÚLIUS 15., VASÁRNAP 4 fesztiválok Magyarországon tízszer annyi a nagy rendezvény, mint a környező országokban. A könnyűzene a legnagyobb csábító, de a gasztronómiai és művészeti programok is vonzóak. A résztvevők zöme hazai fiatal, a cél minél több külföldi vendég elérése lenne. SZÓRAKOZÁSBÓL HÍZIK A GAZDASAG Magyarországon csak a Sziget mondható igazán nemzetközi léptékűnek. Külföldön többet kapnak a fellépők, de azért ide is jönnek Magyarország a fesztiválok országa. Idén hatezer különböző programból válogathatnak az érdeklődök, ami abszolút csúcs, egyetlen környező országban sincs ennyi. Persze jelentős, vagyis akár külföldi látogatókat is vonzó rendezvényből nálunk sincs több tíznél. Fábos Erika A hazai fesztiválokat tömörítő szervezetek listáin összesítve körülbelül 300 hazai fesztivál szerepel, de a regisztráció nélküli eseményekkel együtt akár 400-600 olyan rendezvény is lehet Magyarországon, amely két- vagy többnapos programot nyújt, és legalább tízezer látogatója van. Ennél kisebb rendezvényből pedig sokszor ennyi van, hatezerre becsülik. s Ezek többsége népművészeti í és gasztronómiai rendezvény, a leglátogatottabbak a művészeti és könnyűzenei programok. Ezen a hétvégén éppen Zamárdiban zajlik az egyik legnagyobb ezek közül. A Balaton Sound igaz, még fiatalka, de az elmúlt évek legnagyobb durranásának számít. 2007 óta elérték, hogy a balatoni szezon legnagyobb, fiatalokat megmozgató rendezvénye lett. Bejött az igényesebb zene választása Fülöp Zoltán, a Balaton Sound fő szervezője azt mondta: jól átgondolták annak idején, mit is akarnak és úgy döntöttek, hogy egy igényesebb könnyűzenei fesztivált csinálnak a Balatonnál. Ez a vendéglátóhelyek szolgáltatásainak színvonalára, a gasztronómiai kínálatra és a komfortra is igaz. Klubszerű helyszíneket alakítottak ki, és 15-20 helyen 100-150 produkció lép fel a négy nap alatt, mindehhez megfelelően exkluzív hátteret nyújt a Balaton úgy is, mint szórakozási lehetőség. „A rendezvényen 1200-1500 ember dolgozik mindenkit, a biztonsági alkalmazottakat, a vendéglátókat, a technikusokat és a vízimentőket is beleértve” - mondta Fülöp Zoltán. „Ehhez jön, hogy egész évben zajlik a program előkészítése, amelyben folyamatosan 50 ember vesz részt. Ezen nincs is mit csodálkozni, Ahhoz, hogy négy napig 100 ezer ember Fesztiválkisokos A résztvevők 18,5 százaléka csak a lakóhelyén tartott rendezvényre megy el, 36 százalékuk legfeljebb 50 kilométert hajlandó megtenni. ENNÉL MOBILABBAK a 25-30 évesek, a férfiak és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A RENDSZERES feSZtiváloZÓk évente átlagosan 2,8 rendezvényen vesznek részt. A legtöbbfesztiválon a 18-24 éves korosztály vett részt. A LEGNÉPSZERŰBBEK a könyA legnagyobb fesztiválok látogatottsága (2011/12, ezer fő) VOLT 95 Sziget 382 Hegyalja 70 Efott 68,5 Balaton Sound 104 Gyulai Pálinka 40 Debreceni Virágkarnevál 270 Budapesti Tavaszi Fesztivál 80 FORRÁS: SAJÁT GYŰJTÉS szórakoztatásáról felelősen gondoskodjunk, nagyon komoly munkára van szükség.” A jövő évi program előkészítése már idén elkezdődik, azokkal az ügynökségekkel, akik a mostani produkciókat szállították, már ilyenkor egyeztetnek arról, jövőre kik és milyen nyári turnékat szerveznek, a programkínálat ugyanis a kulcsa, milyen lesz a látogatottsága egy rendezvénynek. Gerendái Károly, a Sziget szervezőiroda ügyvezető igazgatója a VOLT fesztivál kapcsán azt mondta: az, hogy az idei rendezvényen kevesebb vendég volt, a gazdasági válság mellett annak is betudható, hogy idén eklektikusabb lett a program, hiába próbálták, végül nem tudtak olyan előadókat elhozni, nyűzenei és a gasztronómiai fesztiválok. A fesztiválozók 31 százaléka ehhez igazítja a szabadságát. egy átlag fesztiválozó legkevesebb háromezer forintot és legfeljebb 38 ezer forintot költ el a belépőn kívül. a négy legismertebb magyar- országi fesztivál a Sziget fesztivál, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Debreceni Virágkarnevál és a Művészetek Völgyeakik jobban megszólíthatták volna a megcélzott fiatal felnőtt korosztályt. Az idei program egy része inkább az idősebbeknek szólt, akik viszont kevésbé járnak fesztiválokra - tette hozzá Gerendái. A Magyar Turizmus Zrt. tanulmányából kiderül: a fesztiválokat leginkább látogató közönség a 15-29 évesek korosztálya, ők azok, akik a legtöbb fesztiválra elmennek, ők azok, akik a legtöbbet hajlandók utazni egy-egy programért és ők költik a legtöbb pénzt is. A magyarországi fesztiválok hatvan százaléka tízezer főnél kevesebb látogatót vonz, ezen belül 23 százalékát egy-két ezren látogatták. A fesztiválok tizede nevezhető hazai viszonylatban nagy rendezvénynek 50 ezer feletti látogatókörrel. A legnagyobb az idén augusztus 6-án induló Sziget. 20-30 konkurenciája van hetente a Szigetnek Gerendái Károly azt mondta: az ország méreteihez, lehetőségeihez képest hazánkban több a fesztivál, mint a környező országokban, és bár Magyarországon csak a Sziget mondható igazán nemzetközi léptékűnek, még csaknem 10 Szórakoztató és művészeti események száma Magyarországon Szórakoztató Művészeti 2001 19372 30940 2002 21072 29629 2003 22735 44024 2004 22746 35302 2005 23425 36879 2006 22381 29209 2007 21933 31158 2008 23416 31078 2009 23059 37956 2010 22879 38 722 2011 21639 29931 FORRÁS: KSH jelentős rendezvény van, míg a környező, nagyjából hasonló adottságokkal rendelkező országokban csak egy-kettő. Ugyanakkor hetente legalább 20-30 konkurens rendezvény van Európában, amelyek azért jelentenek komoly konkurenciát, mert a több bevételük miatt többet is tudnak ajánlani a fellépőknek. A magyar piacon viszont már így is sokan mondják jogosan, hogy drágák a jegyek, pedig éppen csak elérik a nemzetközi szintet. Nem véletlen, hogy a magyar fiataloknak mindenféle kedvezményeket próbálnak nyújtani, és a percalapú fizetést is bevezették. A válság ugyanis a hazai fesztiválokat is megviselte. Minden szervező igyekezett költségcsökkentéssel és a jegyárakkal kompenzálni ezt. A Sziget pénzügyi kilátásai ugyanakkor idén jobbak, mint a múlt évben, ami veszteségesen zárt - mondta Gerendái Károly, aki szeretné, ha idén tartani tudnák a 385 ezres tavalyi látogatószámot, de azért kisebb visszaeséssel számolnak. „Az biztos, hogy sokkal többet kellett tennünk azért az idén, hogy ne legyen nagy baj” - mondta Gerendái Károly. „A Sziget esetében lényegesen csökkentettük a kockázatot azzal, hogy 300 millió forintos kiadáscsökkentést hajtottunk végre. Ezzel stabilizáltuk a jövőképet, de ez nem jelenti azt, hogy minden veszély elmúlt. A megnövelt nemzetközi reklámkampány miatt és a januárban elnyert Európa Legjobb Nagyfesztiválja díj miatt arra számítunk, hogy összességében legfeljebb 10 százalékos lesz a visszaesés a nemzetközi jegyeladásban. A magyar piacon még nem látunk tisztán, de eleve belekalkuláltuk a visszaesést idei költségvetésünkbe.” A külföldi utazók motivációja (százalék) 1-3 éjszaka 4+ejszaka Üdülés (vízpart, hegyvidéki, falusi) 9,7 30,4 Városlátogatás 15,5 11,9 Rokonlátogatás 24,9 26 Egészségturizmus 3.3 15,7 Fesztiválok, sportrendezvények 4,2 3 Konferenciák 19 6,8 Egyéb turisztikai 1,2 1,2 Nem turisztikai _______JA__ 4, 9 FORRÁS: KSH A külföldiek a drágább jegyeket is megveszik A Szigetet érdemes reklámozni külföldön is, a látogatók fele onnan érkezik, ráadásul ott a drágább jegyek is elkelnek. A Balaton Soundra ugyancsak jönnek más országokból fiatalok, 15-20 százaléka a látogatóknak holland, német és francia. A jellemző azonban nem ez. Néhány kiemelt gasztronómiai és művészeti fesztivált leszámítva inkább hazai látogatók jelentik a fő közönséget. A KSH adatai szerint a Magyarországra látogató külföldieknek mindösz- sze 4,2 százaléka jön hozzánk azért, hogy fesztiválozzon. Az unióban hasonlóak az adatok. Az Európai Bizottság két évvel ezelőtti Eurobarometer felmérése külön megnevezi a fesztivállátogatást mint utazási motivációt. A kutatás eredményei szerint a desztináció kiválasztásában az európai utazók öt százaléka nevezte meg a fesztiválokat és más rendezvényeket mint legfontosabb döntési ismérvet. Ezek a nagyszabású többnapos rendezvények meghatározó szerepet játszanak a városok, országok gazdaságában. Gyakran válnak a helyi és a regionális gazdasági fejlődés hajtóerőivé, hozzájárulnak a kereskedelem növekedéséhez, a szolgáltatások bővüléséhez és munkahelyeket teremtenek. A Sziget szervezőiroda konkrétan is kíváncsi volt, hogy milyen gazdasági hatása van a fesztiváloknak, két évvel ezelőtt a KPMG Tanácsadó Kft. ingatlan-, szabadidős és turizmusfejlesztési csoportja el is végzett számukra egy ehhez kapcsolódó kutatást. Ebből az derült ki, hogy például a most zajló Balaton Sound esetében a négynapos program mintegy 1,6 milliárdos összköl- tést generált, ami 816 millió forint GDP-hozzájárulást és 340 millió forint teljes adóbevételt jelentett. A rendezvény által generált helyi idegenforgalmi- adó-bevétel elérhette a 18 millió forintot. A négynapos rendezvény révén létrejövő többletmunkaigény több mint 460 millió forintnyi bérkifizetést jelentett. Nem véletlen tehát, hogy a zenei fesztiválok belépőjegyeinek forgalmi adóját 27- ről 18 százalékra csökkentette az állam. A programok ugyanis jelentős más bevételeket hoznak. Persze a képet árnyalja, hogy ezzel csak kisebb lett a versenyhátrány. A fesztiválpiac telítődött, többen már nemigen élhetnek meg belőle * * fi i S 4
