Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-07-15 / 26. szám

2012. JÚLIUS 15., VASÁRNAP SZTORI 5 Berobbant a nyári szezon a Balatonnál nincs veszély A robbanószerkezeteken kívül repülők, régészeti lelőhelyek is vannak a tó mélyén Balatonlellén repeszaknát, Siófokon tüzérségi gránátot, a Velencei-tónál, Gárdonyban pedig kézigránátot találtak a fürdőzők. Ez nem azt jelenti, hogy veszélyes lenne stran­dolni, de robbanószerkezetet találni mindig veszélyes. Nem szabad hozzányúlni, és azonnal értesíteni kell a ha­tóságokat. Akár vízből, akár máshonnan kerül elő gyanús szerkezet. Fábos Erika Az elmúlt két hét eseményei persze nem azt jelentik, hogy a vizeinkben több lenne a há­borús emlék, mint bárhol, csak azt, hogy a szárazabb nyár miatt a sekélyebb vízben könnyebb rátalálni. Az alacso­nyabb vízszint miatt ugyanis az áramlások is változnak, így olyan dolgok is előkerülnek a tóból, amik eddig a medrében pihentek. Máshonnan azonban sokkal gyakrabban kerülnek elő ilyen szerkezetek, mint a vízből. Tavaly 2680, az idei év­ben eddig több mint 1400, több­nyire második világháborús robbanószerkezetek hatástala­nításához riasztották a tűzsze­rész szakembereket. Fülöpné Várkonyi Melinda, a tűzszerész ezred kommu­nikációs tisztje azt mondta: a tűzszerészek a Magyar Hon­védség egyik legrégebbi egysé­ge. 1946 óta a tűzszerészek és aknakutatók mintegy 100 ezer hektár területet mentesítettek. Megsemmisítettek mintegy 20 millió aknát, bombát és tüzér­ségi lőszert, valamint 30 ezer tonna egyéb lőszert és robbanó­anyagot. „Valószínűleg légibombák és további gránátok is lehetnek még a Balatonban, hiszen több repülési útvonal erre húzódott, és szárazföldi harcok is voltak a környéken a II. világháború során - mondta Horváth Csa­ba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. - Ennek az az oka, hogy a Balaton egy na­gyon jól kiépített védelmi vo­nal, a Margit-vonal része volt a második világháborúban. Komoly harcok folytak a Bala­ton és a Velencei-tó között. Rá­adásul nagyobb légibombák is Életveszély Tűzszerész­statisztika Bejelentés száma 2099 2680, 1416 Megsemmisített robbanószerkezetek 275.224 86.148 26.880 Mentesített terület nagysága (ha) A balatonlellei strandot éppen azért kellett ideiglenesen lezárni, mert az egyik fürdőző aknát talált az iszapban kerülhettek a tóba úgy, hogy az Olaszországból érkező ame­rikai bombázók itt fordultak vissza, de a Szilézia felé tartó repülőgépek is gyakran itt en­gedték ki terhüket, vagy hajtot­tak végre kényszerbombázást például rossz időjárás vagy sé­rülés miatt. Légrády Lajos, a Magyar Roncskutató Egyesület elnöke azt mondta: harci járművek, repülőgépek is lehetnek a tó­ban. Az, hogy mennyi, az bi­zonytalan, mivel a II. világhá­ború után úgy végezték el a Ba­laton mentesítését, hogy nem dokumentálták azt. Az 50-es években nagyobb részt a part menti szakaszokat és a hajó- utakat szabadították meg a háborús nyomoktól, ennek el­lenére nem veszélyesebb, mint bármilyen más terület. „A harcok során úgy öt- ven-hatvan repülőgép zuhan­hatott a Balatonba - mondta Légrády Lajos. - A feltételezé­sek szerint úgy tíz körüli gép még mindig ott lehet, de jelen­leg konkrét tudomásunk nincs felderített repülőről. Magyar gép is lehet még közöttük, hi­szen Székesfehérvár környéké­ről a háború végén több pilóta eltűnését is jelentették, és ezek­nek a katonáknak a sorsa a mai napig nem ismert. Vannak még szemtanúk, akik a korábbi fel­tárásoknál segítettek nekünk, és írásos dokumentumok is, de a szóbeszéd is elég sok, nem minden információ megbízha­tó. Annak a német egységnek a sorsa például dokumentált eset, amely Balatonfűzfőnél próbált átmenekülni a tó észa­ki partjára, néhány kétéltű járművel. A körzetben tartóz­kodó szovjet egységek jelenté­se szerint legalább egy kétéltű elsüllyedt: ezt a járművet a mai napig nem találták meg.” Az elmúlt években három re­pülőt emeltek ki a Balatonból a Roncskutató Egyesület közre­működésével, utoljára 1999- ben, egy Iljusin 11-2 Sturmovik csatarepülőgépet. Amennyiben a Balatonban fürdés közben valaki mégis rátalálna valami harci eszköz­re, lövedékre, jobb, ha hozzá sem ér, és repülők után is na­gyon veszélyes kutatni a tóban annak, aki amatőr. 1999-ben például a kiemelt repülő körül 1600 ágyúlövedéket találtak, tehát csak tűzszerészek közre­működésével szabad ilyen kin­csek után kutatni. Fontos, hogy ha valaki nem­csak a Balatonban, hanem bár­hol feltehetőleg robbanótestet talál, ne nyúljon hozzá! lelölje meg a helyet valamivel, hogy könnyű legyen rátalálni, és a lehető legrövidebb úton érte­sítse a helyi hatóságot, rend­őrséget, önkormányzatot vagy tűzoltókat, amely majd megte­szi a megfelelő intézkedéseket. Nekik kell ugyanis bejelentést tenni a Magyar Honvédség tűz­szerész ügyeletére. Nemcsak veszélyeket, érté­keket is rejt a Balaton mélye. Amióta ugyanis a Kárpát-me­dencében civilizált emberi élet létezik, a Balaton is létezik. Mivel pedig egy ekkora vízen közlekedni és halászni lehet, mindig voltak körülötte telepü­lések. A klimatikus viszonyok azonban az évszázadok során sokat változtak, így a mai part­vonal nem azonos a régivel, tehát vannak olyan területek, amik egykoron szárazon vol­tak, ma pedig a tó medrében. Tóth János Attila búvárré­gész azt mondta: legrégebbről a Sajkodi-öbölben találtak em­lékeket a Balatonban, ott egy bronzkori lelőhely létezését bizonyítják azok a kerámia­edények, amelyek előkerültek. Valaha egy település lehetett, amit megtaláltak. Római kor­ra jellemző emlékek kerültek elő a tóból Balatonalmádi, Ör­vényes és Fenékpuszta közelé­ben. Érdemes lenne felkutatni a Tihanyi-félszigettől nyugat­ra lévő, 13. századi oklevélben említett 'Losta' nevű szigetet is; ahogyan azoknak a hajók­nak a maradványát is, amelyek a török időkben kerültek a me­derbe. Az északi part magyar, a déli török kézen volt, és írásos emlékek tanúsága szerint még vízi csaták is zajlottak. „A víz alatti régészet alapve­tően elég drága dolog, de a Ba­laton esetében tovább bonyolít­ja ezt, hogy a tó nagyobb része természetvédelmi terület, spe­ciális engedélyek kellenének hozzá - mondta Tóth János At­tila. - Az sem egyszerű, hogy rossz látási viszonyok között kell dolgozni, mivel nagyon iszapos a Balaton, és ha hozzá­látunk a munkához, felkeve­redik, meg kell várni, amíg le­ülepedik. Nehézségek ide vagy oda, ha forrás lenne, természe­tesen nagyon értékes munkát lehetne itt folytatni.” Vizekből előkerült robbanószerkezetek 2012 június 16. Siófok KTM-1 robbanótest gyújtószerkezet június 18. Velence Vécsey kézigránát június 23. Balatonlelle P0MZ-2 szovjet akna július 02. Balatonlelle P0MZ-2 szovjet akna július 05. Balatonkenese köd aknagránát július 06. Siófok magyar rombológránát a Dinnye, jégkrém, kánikula t t VESZÜNK Út­w közben diny- jflf Mk nyét - mondta rados virág a férjem múlt szombaton. És megjelölte ama nagy áruház­lánc egyik üzletét, amelynek a nevét nem írhatom ide. Húztam a számat: ne már! Minél előbb kint akartam lenni Pécelen, az anyósomnál, ahol kertes a ház, az udvaron pedig gumi úszó­medence van. Csak el ebből az aszfaltdzsungelből! A FÉRJEM azonban váltig kar­doskodott a dinnye mellett. „Seperc alatt megjárjuk - ér­velt -, elvégre itt a kölcsönau­tó, csak beugrunk az áruház­ba.” Utálok kaját vásárolni, az én világom a ruháké, táskáké, cipőké. Le is ragadtam az üz­letben annál a részlegnél, ahol garmadával függtek ilyesmik. A férjem megnyugodott. „Te csak maradj itt, amíg én elme­gyek a dinnyéért” - mondta. kábé húsz percig nézelődtem, amikor megállt mellettem a tolható kosárral, benne a két dinnye. Kerestünk egy pénztárt, ahol nem volt kilo­méteres a sor, de még így is ki kellett várnunk, hogy az előttünk lévő mindent előpa­koljon a fizetéshez. Tíz percig tartott. Jövünk ki, látjuk, hogy a közlekedőfolyosón fiatal lány álldogál, az egyik menő jégkrémmárka díszeibe öltöz­ve. Ha veszünk két dobozzal, kapunk ajándékot. Nekem nagyon megtetszett az arany- hímzéses, bordó selyem kis­párna (az volt a bonusz), mire a férjem bólintott: jó, akkor vegyünk jégkrémet is. „Azt csak odabent, az áruházban lehet” - közölte a hölgy kedve­sen mosolyogva. Ott, ahonnan fél óra alatt nagy keservesen kievickéltünk. „Várj meg itt - mondta a férjem -, mindjárt hozom a jégkrémet.” elrohant vissza, a vásárlótér- be. De csak egy dobozzal vett le a pultról. „A fenébe - mond­ta. - Most mehetek vissza.” Mire visszaért a két dobozzal, megint végig kellett várnunk, amint egy párocska kirakodja az egész heti kajakészletét. a blokk ellenében megkaptuk a párnát. Az autó felé menet a gőzölgő aszfalton kínomban gyártottam egy kvízkérdést: magyar ember kölcsön kap a hétvégére egy autót, mi jut eszébe róla? A Balaton? A Ve­lencei-tó? Nem. Az opciók: kajaáruházi, kajaáruház2, kajaáruház3. Férjem röhögött, szintén kínjában. keringtünk az autóval egy da­rabig, amíg rábukkantunk az MO-sra, még egy zsákutcába is belefutottunk. Pécel hatá­rában elsuhantunk a helyi dinnyeárus mellett - vidáman integettem neki. Anyósom konyhájában a férjem felvágta a görögdinnyét: tiszta fehér volt a belseje. A másiknak is. Nem baj, volt fagyi. Tetkó Az elnevezés a polinéz eredetű tatoo (kopogtat, kalapál) szóból szár­mazik. Cook angol tengerészkapitány említette először tetoválás néven a bennszülöttek sajátos testfestését, ami azt jelentette, hogy növényi festé­ket karcoltak a bőrbe, vagy művi úton, tűszúrás segítségével tették ezt. A nemrég még polgárpukkasztó tetoválás mára az önkifejezés, a lázadás eszköze lett. Híres sportolók, művészek teszik egyre elfogadottabbá. Ké­pünkön a francia tetoválóművész, Chime a kisfia, Tamatoa még tetkó- mentes kobakját puszilja egy madridi fesztiválon. Csak remélhetjük, hogy a kicsi ép bőrrel megússza az eseményt. * fc * < I *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom