Tolnai Népújság, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-02 / 128. szám

2012. JÚNIUS 2., SZOMBAT INTERJÚ 7 hitvallás A jó állam tisztelettudó, egyszerű, tiszta, pontos, udvarias és ésszerűen olcsó. Átalakult az adózás, a közigazgatás a szociálpolitika. Az emberek megértik, hogy szükség volt a változtatásra. Nagy reformok korát éli a közmunkaprogram, az oktatás és az egészségügy. A PÉNZÉRT DOLGOZNI KELL Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint húsz év szemléletbeli beidegződései változnak most meg Az elmúlt húsz esztendő legintenzívebb két évét tudjuk magunk mögött - nyilatkozta lapunknak a kabinet félidejéről Nav­racsics Tibor miniszterel­nök-helyettes. A közigaz­gatási és igazságügyi miniszter elmondta, min­denütt megváltoztatják az elavult struktúrát. Lengyel János- Félidőben! Félidőben? Hol tart a kormányprogram meg­valósulása?- Rendkívül intenzív két év van mögöttünk, ebben vélhetően párthovatartozástól függetlenül mindenki egyetért - mondta Navracsics Tibor miniszterel­nök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. - Akik annak idején is rokonszenvez­tek a kormány célkitűzéseivel, azok azt mondják: időarányosan jól állunk, rengeteg törvényt el­fogadtunk. Míg az ellenzékhez tartozók úgy vélik: sok minden történt, de érdemi változás nem.- Kitalálhatom, hogy ön mi mellett érvel?- Komoly érdemi változások történtek. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy 2010 tavaszán gyakorlatilag működésképtelen országot vettünk át Súlyos gaz­dasági, intézményi és politikai hi­telességi válsággal kellett szem­benézni. A gazdasági növekedés 2004-ben megtorpant, 2006-tól csökkent a növekedés üteme, majd a stagnáció hanyatlásba for­dult át. Az őszödi beszéd nyilvá­nosságra kerülése, 2006 ősze után súlyos politikai hitelességi válság bontakozott ki. 2008-ban felbomlott a koalíciós kormány, az SZDSZ kilépett. A kisebbségi kormányzáshoz súlyos intézmé­nyi válság társult. 2010-ben csak azt a célt tűzhettük ki magunk elé: alapjaiban kell megújítani Magyarországot, hogy ha elindul a gazdasági növekedés, akkor ha­zánk is a versenyképes országok közé tartozzon.- Mennyiben más ez a két év, mint a korábbi cikluskezdők?- A jelenlegi kormány hozzá­állása a válsághoz radikálisan más, mint elődeié: ez látványos elmozdulást jelent a cselekvések tekintetében. Míg korábban csak azt hallottuk, hogy mit mi­ért nem lehet megcsinálni, mibe és miért nem érdemes belevág­ni, hiszen úgysem sikerül, a Fi- desz-KDNP kormány minden tő­le telhető módon igyekszik eny­híteni a válság hatásait és lerö­vidíteni azt. Új intézményrend­szert építettünk fel, új szakpoli­tikák sorát vezettük be: átalakult az adózás, a közigazgatás, a szo­ciálpolitika. Nagy reformok ko­rát éli a közmunkaprogram, az oktatás és az egészségügy. Va­gyis lényegében mindenütt meg­változtatjuk a működésképtelen, elavult struktúrát.- Mit tart a legnagyobb siker­nek?- Azt, hogy hihetetlen mun­kát végeztünk el a jogalkotás­ban.- Világrekorderek vagyunk?-. Biztos, hogy nem példa nél­küli ez a tempó - több, mostaná­ban függetlenné vált országban is voltak hasonló periódusok -, de a magyar történelemben igen intenzívnek számít. Az ered­mény az, hogy az adózásban, a személyi jövedelemadó esetén gyökeresen más koncepció ala­kult ki, a közmunkaprogram kezdeti sikerei pedig azt mutat­ják: alapvetően változtatja meg a gondolkodásunkat. Az elmúlt húsz évben talán túlságosan el­szakadt egymástól a munkavég­zés és a jövedelem. Az emberek fejében újra össze kell kapcsol­ni, hogy dolgozni kell a pénzért, és csak a legrászorultabbak, akik nem képesek erre, kaphat­nak pénzt munka nélkül. Ko­moly és nagyon régóta szüksé­ges szemléletbeli változások tör­ténnek, ez okozza, hogy sokan érzelmileg is mélyen élik meg ezt az időszakot. Húsz év meg­szokásai, beidegződései változ­nak most meg.- Ezekre a reakciókra számí­tottak?- Hálás vagyok a magyar tár­sadalomnak, hogy megérti: szükség volt a változásokra. Ak­kor is, ha ezek irányáról, inten­zitásáról viták is folynak. Fontos a támogatásuk ahhoz, hogy Ma­gyarországon alapjaiban változ­zanak meg a dolgok, mert ami a korábbi években történt, az nem folytatható.- Azt gondolja, megértették, hogy ilyen kevés ember ilyen sokat nem tud eltartani?- Talán a magyar társadalom is ráébredt arra: csak az a pénz létezik, amit megtermelünk, és ez adja meg a keretét annak, mennyit lehet szétosztani. Ép­pen a pénzszűke döbbentette rá az embereket: egy eladósodott háztartás nem tud sokáig létez­ni, és ez érvényes az országra is.- Minden átszervezés, reform annyit ér, amennyi megvaló­sul belőle. Ezek a változások a jövőről szólnak?- Vannak biztató jelek, de ek­kora változás nem valósul meg egyik napról a másikra. Ezzel együtt egyértelmű célunk, hogy vonzóvá tegyük az országot a kül­földi befektetők előtt. Itt az Audi, a Mercedes, mások is érdeklőd­nek. Az biztos, hogy csak a mun­kán alapuló reformok teszik ver­senyképesebbé az országot.- Vannak, akik drukkolnak, míg mások kifogásolják ezt a sajátos magyar utat.- A viták intenzitásából arra következtethetünk, hogy többnyi­re érdekesnek találják a törekvé­seinket. A 2010 végén bevezetett intézkedéssorozat egyes elemei, például a bankadó, nagyon élénk ellenállást váltottak ki. Most pe­dig szép csendben több európai ország is átvette ezt a megoldást. Létezik magyar út, és abban bí­zom, hogy sikeres lesz.- A jó állam jegyében jelen­tős átalakulások történtek a közigazgatásban. Milyen a jó állam?- A jó állam a polgárait szolgál­ja. Az állam az adófizetők pénzé­ből működik, következésképpen azt a tiszteletet is tükröznie kell, amit megérdemelnek az adófize­tők, akik a munkájukkal tartják el az állami alkalmazottakat. A kormányablakok a jó állam leg­kézzelfoghatóbb, leglátványo­sabb elemei, jól bizonyítják, hogy milyennek képzeljük el a jó álla­mot. A jó állam zökkenőmente­sen végzi a dolgát, emellett pedig egyszerű, tisztelettudó, tiszta, pontos és udvarias.- Olcsó?- Ésszerűen olcsó. A nagyon olcsó állam már topis. Igényes­nek kell lenni, olyannak, amely­ről az adófizetők azt mondják: erre nem sajnálom a pénzt. A hétköznapi élet is ilyen. Egy minőségi termékért hajlandók vagyunk akár többet is fizetni. Az ár-érték arány érvényesül a jó állam esetében is. A szekszárdi például az ország egyik legszebb kormányablaka. Fekvését és be­rendezését tekintve is impozáns, de nem hivalkodó. Aki bemegy, pontosan érti, mit is akarunk. Tudjuk azt is, hogy egy lépésben nem tudunk paradicsomi állapo­tot létrehozni, ám igyekszünk olyan elvárásokat rögzíteni, amelyek lehetővé teszik a folya­matos fejlődést.- A dekoncentrált szervezetek sajátos egységben dolgoznak. Összecsiszolódtak már? Fel­vették az új tempót?- A megyei kormányhivata­lok kiválóan teljesítenek. Tavaly, bő féléves tevékenység után kaptak egy olyan feladatot is, amit nem is terveztünk: a me­gyei önkormányzatok által fenn­tartott intézmények átvételét és konszolidálását. Éppen most tárgyalunk arról, hogy az ekkor létrejött megyei intézményfenn­Tény: csak azt a pénzt lehet szétosztani, amit megtermelünk. tartók hova kerüljenek hosz- szabb távon, mi legyen az isko­lákkal, a levéltárakkal, a szociá­lis intézményekkel.- Mi lehet velük?- Lehetnek állami fenntartás­ban, mint például a levéltárak. De lehetoek teljes egészében ön- kormányzatiak, vagy éppen ke­rülhetnek vegyes fenntartásba. Például a szociális intézmények tehetnek civil szervezetek tulaj­donában is.- Egy járásnyira vannak a já­rások...- Ez a következő szint, a járá­sok 2013. január elsejétől jönnek létre. Az a célunk, hogy létrehoz­zunk egy ésszerűen működő, polgárokat kiszolgáló, viszony­lag könnyen megközelíthető ál­lamigazgatási szintet, ami Tolna megyében hat járást jelent. És minden járásban lesz kormány­ablak.- A járások száma marad?- 170 körüli járással számo­lunk. Hosszú egyeztetés van mö­göttünk, és még tartanak a meg­beszélések. Szeretném elkerül­ni, hogy akár egyetlen település is olyan járásba kerüljön, ahová nem akar.- Ez kívánságműsor?- Részben már a tervezési fá­zisban is az volt. Igyekszünk minden igényt kielégíteni, sőt a járások határainak változását is tehetővé tesszük, hogy ez ne okozzon feszültséget a települé­seken. Erősíteni akarjuk a helyi közösségeket.- Ez a járás az a járás? Milyen lehetőséget kínál az együtt­működő településeknek?- Kisebb járások tesznek, mint az 1983-ban megszüntetet­tek, azért, hogy emberközelib- bek tegyenek. Az alapcél az volt, hogy a járási székhelytől egyet­len település se tegyen 30 kilo­méternél messzebb. Új cselek­vési színtér születik, új tehető­ség az együttműködő települé­sek számára. Tudjuk, hogy min­den változás félelmeket szül, de mi azt szeretnénk, hogy e válto­zás több tehetőséget kínáljon az önkormányzatoknak.- Milyen tesz az új megye?- A megye államigazgatási szempontból középszint tesz, ön- kormányzati szempontból terü­letfejlesztési feladatokat lát el. A megyei önkormányzat a ko­rábbi, intézményfenntartó kon­cepcióval szemben inkább tér­ségi, tervező feladatot végez.- Milyen tesz az együttműkö­dés?- A kormányhivatalok a ható­sági feladatokat végzik. A jogal­kalmazás, a törvényességi fel­ügyelet, illetve a központi kor­mányzati politikának a helyi megjelenítése a dolguk. A me­gyei önkormányzatnak pedig a helyi közösségek érdekeinek a kifejezése. Az egyik felülről lefe­lé, a másik alulról felfelé épül, és találkoznak a megyei szinten.- Ha a következő két évre hár­mat kívánhatna, mi tenne az?- Az egyik, hogy minél több kormányablak tegyen, minél több településen. És szeretnénk egy stabil, előre látható, kiszá­mítható jogalkotási rendet. Ez a két év minden vitájával, intenzi­tásával együtt sok esetben az elő- reláthatóság kárára ment. A jövő­ben egy nyugodtabb periódust szeretnék, és akkor a harmadik kívánságról te is mondanék... I >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom