Tolnai Népújság, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-02 / 128. szám

6 GAZDASAG 2012. JÚNIUS 2., SZOMBAT A BUX index 2012. június 1-jén Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Danubius 2730 3.01 0 Mól 15450 3.00 1405 Richter 36400 1.96 857 CIG Pannónia 269 1.89 63 Egis 13 790 1.35 105 Rába 698 1.30 1 OTP 3375 1,10 8645 Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft E-Star 1675-9.45 52 Est Media 40-6.97 4 Appeninn 427-1,15 23 FORRÁS: BÉT A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.01.) Új elszámolás ár Malmi búza 2012. aug. 55000 Takarmánybúza 2012. aug. 51000 Takarmánykukorica 2012. júl. 54000 Olajnapraforgó 2012. okt. 125000 Repce 2012. aug. 138000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. június 1-jén: '» €/Ft 305,40 3,11 Ft $/Ft 246,70 2,42 Ft CHF/Ft 254,35 3,10 Ft A €/$ 1,2379 0,003 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 06.01.) VÉTELI ELADÁSI BUDAPEST BANK 292,38 310,46 CIB BANK 293,43 317,89 CITIBANK 288,45 312,49 ERSTE BANK 297,48 314,62 FHB BANK 292,76 310,24 K&H BANK 297,61 314,75 MKB BANK 296,89 312,11 OTP BANK 298,64 313,96 RAIFFEISEN BANK 298,93 312,37 Az állam is jócskán bukott nyugdíjvagyon Több mint 180 milliárd forint volt az árfolyamveszteség A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (2011. máj. 31,-dec. 31., milliárd forint) Portfolió piaci átértékelődése VfrGRAFIKA FORRÁS: A7. A1.AP BESZÁMOLÓJA Nyitó eszközállomány 2957,2 Év végi eszközállomány 685,8 Államadósság csökkentése 1407,1 1 Reálhozam-kifizetés 231,6 Befizetés a nyugdíjbiztosítási alapba 363,4 Befizetés a központi költségvetésbe 95,6 Eladott eszközök árfolyamvesztesége 18,4 ' A NYACSA jelentése elismerte: nem sikerült olyan kockázatkezelési eszközöket találniuk, amellyel megőrizték volna a portfolio átvételi értékét Több mint 18 milliárd forin­tot vesztett tavaly az állami nyugdíjvagyonon. Az indok­lás szerint egyebek között azért nem lehetett megőrizni a portfolió értékét, mert túl gyorsan estek a tőzsdék. Herman Bernadett Benyújtotta az Országgyűlés elé a Nyugdíjreform és Adós­ságcsökkentő Alap (NYACSA) az elmúlt évről szóló beszá­molóját. A dokumentumból kiderül: egy évvel ezelőtt a magánnyugdíjvagyon átvétele a jogszabályoknak megfele­lően zajlott le. Egyedül az Axa Magánnyugdíjpénztár próbált olyan eszközöket rásózni az ál­lami nyugdíjalapra, amelyeket a jogszabályok nem engedé­lyeztek, ez a pénztár később a szóban forgó eszközök ellenér­tékét készpénzben utalta át az alapnak. Az alap összesen 2957 mil­liárd forintnyi vagyont vett át, ebből az év végéig több mint 1400 milliárd forintot fordított az államadósság csökkentésé­re több tételben. Első körben a pénztártagok egyéni szám­láin lévő forint állampapírokat vonták be, majd a Pénztárak Garancia Alapjában lévő és a devizában denominált állam­papírok kerültek sorra. Emel­lett az év vége felé az alap port­foliójában lévő FHB-s és OTP-s jelzálogleveleket becserélte azonos értékű állampapírokra a Magyar Nemzeti Banknál, így további 53 milliárd forint­tal apadt az államadósság. Az ügyleten valamennyit veszített egyébként az állam, mivel a jelzáloglevelek árfolyama az át­vétel idején 58,8 milliárd forint volt, és a kamatokkal együtt is mindössze 57,8 milliárd forint bevétele lett belőlük az állam­nak az eladásukat követően. Az értékpapírok értékesíté­se során egyébként összesen 18,4 milliárd forintnyi realizált az elmúlt napokban néhány részvény árfolyamában hatal­mas zuhanás következett be. A CIG Pannónia értéke több mint tizedét, az E-Star majd’ negyedét bukta el. Ebben sze­repet játszhatott, hogy a pénz­tárak az állami nyugdíjrend­szerbe most visszalépett tagok vagyonát csak állampapírban vagy készpénzben adhatják át a NYACSA-nak, hogy ne az ál­lam viselje az árfolyamcsökke­nés veszteségeit. vesztesége lett a NYACSA-nak. Az alap 607,6 milliárd forint átvételi értékű papírt adott el ugyanis 589,2 milliárd fo­rintért. A nem realizált árfo­lyamveszteség még ennél is nagyobb lett: 183 milliárd fo­rint. A NYACSA is elismeri be­számolójában, hogy a portfolió értékének védelméért felelős transitionmanagert kiválasztó pályázat elhúzódása és a gyor­san bekövetkező piaci árfo­lyamesések miatt nem sikerült olyan kockázatkezelési eszkö: zöket találni, amelyekkel meg lehetett volna őrizni a portfolió átvételkori értékét. A veszteség minimalizálását csak úgy tud­ta elérni, hogy kizárólag olyan a kasszáknak szeptember vé­géig kell az átadandó portfóli­ákból a részvényeket eladni, a NYACSA-val való elszámolás értéknapja viszont május 31. A pénztárak sem szeretnének kockáztatni, így május 31-éig igyekeztek eladni a portfóliák­ból azokat az eszközöket, ame­lyeket nem adhatnak át az ál­lami alapnak, köztük egyes hazai részvényeket is. Ez okoz­hatta az árfolyam drasztikus zuhanását. eszközöket értékesített, ame­lyeknél az árfolyamveszteség az elfogadott határokon belül maradt, esetleg árfolyamnyere­ség keletkezett rajtuk. Hiába alakultak kedvezőtle­nül a piaci árfolyamok, az alap­nak muszáj volt értékesítenie az eszközöket, hiszen számos kifizetést kellett teljesítenie. A beszámoló szerint reálhozam­ra több mint 230 milliárd forint ment el, emellett a költségveté­si törvényirányzatok szerint a költségvetésbe is be kellett vol­na fizetnie csaknem 530 milli- árdot. Igaz, a nyugdíj-biztosítá­si alap tervezettnél jobb pozíci­ója miatt ennél végül keveseb­bet, nem egészen 460 milliárd forintot fordítottak csak az alap vagyonából az államháztartás finanszírozására. A beszámoló kitér arra is, hogy a magánkasszák által ta­valy átadott egyes eszközök át­adási értéke és azok piacon ér­vényesíthető eladási ára között jelentős eltérés mutatkozott. Ilyen esetekben az alap a pénz­ügyi felügyelethez és a Kor­mányzati Ellenőrzési Hivatal­hoz fordult. Ezekkel az esetek­kel magyarázzák azt a jogsza­bály-módosítást, amely szerint az idén már csak állampapír­ban és készpénzben adhatják át a vagyont a pénztárak. A nyugdíjátadás miatt eshettek az árfolyamok JÓ TANÁCS Dohogás helyett legyen tudatos fogyasztó! SZABAD VÁLASZTÁS Olvasónk az egyik kábeltévé-szolgáltató ügyfeleként igénybe akart ven­ni egy, a mostaninál kedve­zőbb díjcsomagot. Közölték vele, hogy árban „lefelé” nem módosíthat több hónapig még akkor sem, ha lemondja a mostani szolgáltatást. ÉRTHETŐ, HOGY a fenti eljárás ellenszenvessé teszi a szol­gáltatót az ügyfél szemében. Az ugyanis egyáltalán nem fogyasztóbarát. Üzenete tu­lajdonképpen az, hogy az ember csak új ügyfélként járhat jól, mert az aktuális akciókat csupán így veheti igénybe. Ha régi ügyfele a cégnek, akkor rá a kevesebb pénzbe kerülő tarifák nem vonatkozhatnak. Azaz csak addig vagy értékes a szolgál­tató számára, amíg be nem cserkészett. Utána már új „zsákmány” után néz, veled nem törődik, Te csak fizesd szépen azt a díjat, amiben megállapodtatok, hiába akadt közben anyagilag ked­vezőbb megoldás is. ez A farkastörvényekkel mű­ködő piac üzenete, amely a fogyasztót nem egyenrangú félnek, csupán megcsapo­landó pénzforrásnak látja. Törvényi szinten sajnos nem is lehet mit tenni az ilyen piaci magatartás ellen, mert az e vonatkozásban nincsen szabályozva. Az ilyen szol­gáltató - vita esetén - a saját üzletszabályzatára hivatko­zik. Az ugyanis az irányadó, márpedig szerződéskötéskor az ügyfél ezt elfogadta. hogy miképpen lehet tenni az ilyen vállalkozások ellen? Nem velük kell szerződést kötni, hanem azzal, aki jobb feltételeket kínál. Vagy ha menet közben jön rá az em­ber, milyen méltánytalan helyzetbe került, ott lehet hagyni őket, felmondva a szolgáltatást. A dohogás nem segít a helyzeten. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasz­tóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Külön minimálbért vezetnének be a pályakezdőknek DIFFERENCIÁLÁS A nemzetgazdasági tárca egyeztetéseket ígér az ügyben, a szakszervezetek megosztottak a kérdésben Mivel a július 1-jén hatályba lépő új munka törvényköny­ve lehetőséget biztosít a kor­mánynak, hogy differenciált minimálbért állapítson meg, a kormány megfontolja, hogy a pályakezdőknek külön mini­málbért vezessen be - közöl­te tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az unió 27 tagállamából 20 ország al­kalmaz minimálbért, közülük 11-ben van életkor szerinti dif­ferenciálás. A tárca szerint ahol bevezették, érezhetően javult a pályakezdők foglalkoztatási aránya. Az NGM kiemelte, hogy az intézmény bevezetését számos egyeztetés fogja megelőzni. Az intézkedés bevezethető úgy, hogy az ne járjon az idő­sebb munkavállalók leépítésé­vel. Minimálbért jellemzően a feldolgozóiparban, a mező- gazdaságban, az összeszerelő üzemekben foglalkoztatott, alacsony képzettségű munka­erő kap, az intézkedés így nem érinti a jól kvalifikált, diplomás, nyelveket beszélő fiatalokat. Je­lenleg a pályakezdők tizedét foglalkoztatják minimálbéren. Magyarországon a 14-25 éves korosztályból 200 ezren dol­goznak, míg több mint 70 ezren munkanélküliek. Az NGM sze­rint ez a megfelelő képzettség és munkatapasztalat hiányára vezethető vissza. A pályakezdők emelt minimálbérétől foglalkoztatásuk javulását várják A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke nagyon fontosnak tartja, hogy valóban alapos konzultáció előzze meg a bevezetését. Pa- taky Péter egy átgondolt rend­szerben elfogadhatónak nevez­te a pályakezdők minimálbéré­nek differenciálását, mivel arra nemzetközi példa is van. A Liga Szakszervezetek elnö­ke szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kellene megvitatni a kérdést. A minimálbér nettója jelenleg is olyan alacsony, hogy a pályakezdőket nem segítené az előrelépésben, ha számukra egy alacsonyabb minimálbért állapítanának meg - mondta Gaskó István. A Liga elnöke úgy vélte, az intézkedés beve­zetése nem teremtene új mun­kahelyeket, és a feketegazdasá­got sem fehérítené. „Magyarországon rendkívül alacsony a minimálbér, az uni­óban hátulról az ötödik" - han­goztatta az Autonóm Szakszer­vezetek Szövetségének elnöke. Borsik János szerint ilyen ala­csony összegre nem lehet a pá­lyakezdői minimálbérről szóló elképzeléseket építeni. Az Au­tonómok ezért azt javasolják, hogy a jelenleg hatályos mini­málbér nettója (60 915 forint) legyen a kezdőtétel, és ehhez képest kell emelni a nem pálya­kezdők minimálbérét. ■ A ) é <

Next

/
Oldalképek
Tartalom