Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-01-15 / 2. szám
2012. JANUAR 15., VASARNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Két kezével építette birodalmát ezermester Gergelyt kikapcsolja a fúrás, faragás, amit alkotásnak tekint Nem igazán másolok le semmit. Azt készítem el, amit én találok ki. Tele van vázlattal a mappám, mindent lerajzolok - mondja Ferenczi Gergely Ma a kész és félkész termékek korában a valódi ezermester ritka, mint a fehér holló. Ferenczi Gergely, aki szakmáját tekintve építésztechnikus, ezek közé tartozik. Pálfai házában minden az ő keze munkáját dicséri a kerítéstől a fűtésig. Vida Tünde- Már gyermekkoromban nagyon szerettem valamit létrehozni, alkotni a ház körül - mesélte lapunknak Ferenczi Gergely. - Nagyjából ötéves koromtól csapatban élem az életem, nagyon jó kis baráti társaságom , volt. Ha a Sión horgászni akar- ^ tunk, akkor kunyhót építet- | tünk, ha madarat akartunk tar- J tani, kalitkát fabrikáltunk.- Őriz valamit az akkori időkből?- Az anyukámnál van egy kis szobor, de még Senki nem látta. Azt mondta, higgyem el, meg van, de nem mutatja meg. Azt egy életlen, búcsús bicskával faragtam 12-13 éves koromban.- Ebben a kézügyességben, kreativitásban van némi örökség is?- Édesapám az építőiparban dolgozott. Funkcionálisan jól végezte a munkáját, de az aprólékos dolgokhoz nem volt úgy érzéke, mint nekem. De a nagybátyámnak például nem volt lehetetlen. Legyen szó akár villamosságról, akár traktorszerelésről. Őt látva jöttem rá magam is, hogy minden, amit ember alkotott, arra én is képes vagyok. Lehet, hogy nem akkora szakértelemmel, hozzáértéssel, de ha kicsit utánajárok, képezem magam, valószínűleg előbb-utóbb meg tudom csinálni.- Mindez - úgy tűnik - mostanság csúcsosodik ki...- Abban az időben, amikor a család- és otthonteremtéshez pénzt kellett keresni, nem igazán alkottam. Amikor nyugod- tabb lett az életem, visszatértem ehhez, amiben megtaláltam önmagam.- Hogyan dolgozik?- Felmerül egy gondolat, utánajárok, megvalósítom. Nem sikerül, lebontom. Nem igazán másolok le semmit. Azt készítem el, amit én találok ki. Tele van vázlattal a mappám, mindent lerajzolok. Hál’ Istennek van hozzá némi tehetségem. De azt vettem észre, hogy a végeredmény mindig jobb. Mindent naturistán kezelek, a fát nem polírozom agyon, azt hozom ki, ami benne van, nem kreálok művi dolgokat. Az új ötletek mindig munka közben jönnek. Ami fám van, azt elhasználom. Készítettem kerítést, maradt némi anyag, csináltam belőle sámlit.- így születtek a mesés gyerekbútorok?- Szerencsére olyan társam van, aki hozzátesz ahhoz, amit én készítek. Nagyon nagy segítség és inspiráció, hogy kedvét leli abban, amit csinálok, sőt ki is egészíti, és szebbé teszi gra- vírozással, égetéssel.- Müyen fával dolgozik szívesen?- A fajta mindegy. Nagyon szeretek hulladékból dolgozni.- Az is előfordulhat, hogy „guberál"?- A kovácsoltvas kaput évekkel ezelőtt találtam egy MÉHtelepen. De előfordul, hogy az utcán meglátok egy téglát, lehajolok érte. Csak régi, bontott téglát használok, az patinás, története, hagyománya van.- Keresi is ezeket?- Akinek ki van erre élezve a szeme, megtalálja. Én is mindig belebotlom. Ilyenkor azt mondom, „hú de szép”, és már a hónom alatt is van. Legfeljebb bolondnak néznek. Hulladékot használtam a konyhabútornál is, bontott bútorlap a belseje, padlásdeszkából készültek a frontok.- Az rendben van, hogy kerítést készít, vagy éppen asztalt. De kályhát...- Volt itt egy félig összedőlt csikókályha, megnéztem, úgy láttam, nem nagy dolog, hiszen építőipari végzettségem van, fa- lazgatni tudok... Utána jött egy ismerős, kérdezte: tömegkályha? Végül is az, de magamtól találtam ki. A nagy házban is építek. A 90 négyzetméteres lakást egy jól elhelyezett tömegkályhával, napi 15 kiló fával akarom ki fűteni.- Ha sok pénze lenne, akkor is saját kezűleg építene mindent?- Biztos, hogy én építeném, legalább is azt, ami szem előtt van, ahol fontos az esztétikum. De egyes dolgoknak, például ablakgyártásnak nem fogok neki, nagy munka, nincs felszerelésem.- Milyen egy saját maga al kotta világban élni?- Eleinte nagyszerű, amikor jönnek elő a hibák, akkor boszszúságot is okoz, aztán beleépül az ember életébe. Büszkeséggel tölt el, hogy meg tudtam oldani a szorult helyzetemet. Önbizalmat is ad, hogy bármit bármikor... Kell hozzá kitartás, de generálja is azt. És az egész nyugalomban összpontosul.- Mi az, ami kedvét szegi, ha alkot?- Semmi. Hiszen ez nekem a kikapcsolódás. Illetve egy probléma van: az időhiány.- Mi hajtja?- Ez egy filozófia. Én nem megyek be a boltba, hogy megkapjak egy dohányzóasztalt, mert annyi energiabefektetéssel meg tudom csinálni, ameny- nyivel megtalálnám azt, amit keresek. Hiszen, ha bemegy bármelyik bútorboltba, legfeljebb tíz fajta közül választhat, amiben van egy kis fantázia, az már méregdrága.- Milyen tervei vannak még?- A kályhaépítésben még nem éltem ki magam. A belseje adott séma alapján működik, de a forma más és'más, nagyon sok ötletem van még. Szeretném átörökítem a fiamnak. Érdekli, de még nincs hozzá kitartása. Most egy fekvenyomó padot csinálunk fából. Már alakul... Az ülőgarnitúrát és a konyhabútort is ő csinálta néhány Éve elszomorító látványt nyújtott, s úgy tűnt, végleg az enyészeté lesz a pálfai faluvégi ház, ahol Ferenczi Gergely párjával él. A porta hónapról hónapra épült, szépült kívülről is, de az igazi csodák csak a házba lépve láthatók. A főépület még nincs készen, Gergő előbb a nyári konyhát tette lakhatóvá. Saját kezűleg épített galériát és hozzá lépcsőt - ott van a háló. Alul a konyha-nappali berendezve maga készítette bútorokkal, beleértve az ülőgarnitúrát, asztalt és a konyhabútort, ami elválaszthatatlan egységet alkot a téglával burkolt, patinás kályhával. A gl yk VÍZIN AiWW BALÁZS A hátbaveregető kisötös hiánya azon kívül, hogy egy pohár vízzel leöntöttem az ingem ujját, nem ért semmi mágikus hatás pénteken, amely ezúttal 13-ára esett. Bevallom őszintén, remegő kézzel kentem meg reggel a vajas kiflimet, mert közben azon morfondíroztam, hogy vajon mi történik aznap a balszerencsésnek mondott dátum miatt. Elsősorban nem magam miatt aggódtam, hanem a mostanában nádszál- vékony lábakon álló, porcelánburokkal rendelkező forintunkért. Abban reménykedtem, hogy a pénzügyi szférában lazán veszik majd a misztikus napot, és a magyar dokumentációkat a fiók mélyére rejtik. Mondván, addig sem agyainak a szakemberek egy újabb leminő- sítésen vagy spekuláción. zsenge korú kisdiákként mi is azt az elvet vallottuk a cimborámmal: ameddig nem derül ki a matekdolgozatért kapott kettes, nincsen szobafogságos szankció. A piszkos dolgokat csak ideig- óráig lehetett a szőnyeg alá söpörni, aztán jött a megtisztulást hozó kiporolás: előkerült az ellenőrző a fiók mélyéről, és a matekpéldák is a tankönyvből. Szorgoskodtunk a jó pontért: otthon és az iskolában egyaránt. szerintem valami hasonlóra van szüksége az országnak is. Attól, hogy igyekszünk betartani az EU iskolájában dolgozó „tanítók” intelmeit, még lehetünk önállóan gondolkodó, szorgalmi feladatokat benyújtó diákok. S talán akkor nem ülnénk mindennap a nemzetközi megítélés szamárpadjában sem. Mindenesetre én már nagyon várom, mikor kapunk legalább egy hátbaveregető kjs- ötöst az országvédő törekvéseinkért. Mert lassan elfogy a bizakodás tankönyvéből a lap. Sajnos egy újabb ve- . szély is fenyeget: április 1-je, igaz, az legalább vasárnapra esik. Leltár 2012. január 14. Mözsi-Szabó István e címmel ellátott festménye Is látható Szekszárdon a ZSARI Galériában a szombaton nyílt tárlaton. A kiállítás a Csokonaí-díjas festőművész, a Magyar Kultúra Lovagjának 85. születésnapja alkalmából ad csöppnyi ízelítőt a gazdag munkásságából. A megnyitón barátok, művésztársak köszöntötték Pista bácsit. Képünkön az ünnepelt és felesége. Géza és Gizi élete együtt ért véget sors Ismét bebizonyosodott: nyereménymalacnak lenni nem életbiztosítás szedres A nyereménymalacoknak sem kegyelmez a sors. Géza, lapunk 2010-es szilveszteri játékának fődíja szombaton fejezte be földi pályafutását az akkori nyertes Fodor családnál. Bár az állat sejthette, hogy ő is így végzi majd, hiszen megérkezésekor is éppen disznóvágás volt a szed- resi ház portáján. De a bő egy évben, amely megadatott neki, aligha lehetett oka panaszra, a jószág több mint 200 kilósán távozott az élők sorából, inkább húsosán, mint zsírosán. Egyben azonban már nem láthattuk. Megérkezésünkkor ugyanis Géza testrészei már egymástól viszonylag távol eső asztalokon, belső szervei különböző tálakban voltak elhelyezve. Ám annak is megvan az előnye, ha a kíváncsiskodók csak a reggelikészítésre érnek oda. Például, hogy frissiben lehet megkóstolni a sült májat, amelyhez Fodor Istvánná forralt bort is kínált. Az udvaron lévő kisasztalon pedig pálinkásüveg állt, és a körülötte lévő poharak arra engedtek következtetni, hogy nem céltalanul. A családfő, Fodor István az okokról is beszámolt: azért kellett levágni Gézát, és vele együtt párját, Gizit, mert vashiánya volt, hiányzott már neki a kés. Ezért aztán a családtagok, barátok segítségét igénybe véve megoldották a problémát. ■ H. E. Fodor István kést fogott, és megoldotta a jószágok vashiányát * t I 1 a
