Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-12-11 / 48. szám
2011. DECEMBER 11., VASÁRNAP TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Milyennek képzeljük a jó halált? Az emberek kétharmada otthon, szerettei körében szeretne meghalni Egyes negyedik stádiu- mú daganatos betegek kezelésének befejezése és a halála között átlagosan hat hónap telik el. Nem mindegy, hogy ezt hogyan élik meg a beteg és a hozzátartozói. Mauthner Ilona Az elmúlt hetekben nagy port vert fel az uzsoki kórház ügye, mely a végstádiumban lévő betegek fájdalomcsillapítását vitatta. A hozzáértők szerint a botrány sokat ártott a betegeknek, és a szakmának is. Gliedné Tillmann Erzsébet, a megyei kórház ápolási igazgatója, a Hospice Alapítvány megyei elnöke elmondta, ha meghalljuk az orvos szájából azt a diagnózist, hogy daganat, rák, vagy rosszindulatú, akkor a legrosszabb gondolatok futnak át az ember agyán, jóllehet pontosan tudjuk, hogy a diagnózis nem egyenlő a fentiekkel. Ugyanis, ha kellő időben kerül felismerésre a betegség - attól függően, hogy hol található a daganat -, akkor az esetek nagy részében teljesen meggyógyítható.- Ezért lenne nagyon fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel, hogy minél koraibb stádiumban kerüljön feüsmerésre a rosszindulatú daganat, a rák. De teljesen jellemző, hogy a diagnózis a legtöbb ember számára egyenlő a fájdalommal és a halállal. A gyógyíthatatlan, végstádiumban lévő daganatos betegek esetében alkalmazzuk azt a megfogalmazást, hogy az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan. Ez azonban nem jelent kezelhetetlen- séget. A betegjogok egyértelműen kimondják, hogy a betegnek biztosítani szükséges a testi, lelki ellátást és a lehető legnagyobb mértékű fájdalommentességet. A hospice filozófiája ehhez azt is hozzáteszi, hogy a testi-lelki ellátás mellett a spirituális és a hozzátartozókkal való foglalkozást is szükséges megtennünk. Kérdés, hogy az otthoni ellátást ki és hogyan tudja megoldani. Gliedné Tillmann Erzsébet elmondta, ebben is segít a Az emberek nagyobb részét kórházban éri a halál, hiszen itt kapják meg a szükséges orvosi ellátást Lázadni, szembeszállni a világgal, elfogadni Szeretteink körében A magyarok kétharmada otthon, szerettei körében szeretne meghalni - derült ki a Magyar Hospice Alapítvány megbízásából készített felmérésből. A valóság azonban az, hogy csupán az emberek 15-20 százalékát éri otthonában a halál. A kórházat leginkább a budapestiek, a férfiak és az időskorúak választanák, a nők és a fiatal középkorúak viszont kevésbé szeretnék ezt a megoldást. Tízből nyolcán úgy nyilatkoztak, hogy szeretteik elvesztésétől félnek a legjobban, heten pedig attól is tartanak, hogy terhére lesznek a családjuknak. Ezen túl a megkérdezettek (ezer fő) 62 százaléka tart a fájdalomtól. Azt hisszük, a Jó halál” könnyű és gyors. Régen azonban, amikor az emberek jó halálért imádkoztak, azt értették alatta, hogy legyen elég idő a megbocsátásra, az elbúcsúzásra, a dolgok rendbetételére - mondta Singer Magdolna hospice önkéntes. Attól is értékes ez az időszak, hogy van mód, idő eljutni az elfogadásig. Ez többnyire bizonyos stádiumokon keresztül történik: amikor a beteg megtudja a diagnózist, először nem hiszi el, és átéli az elutasítást. Több orvoshoz is elmegy, végül megtudja, hogy valóban igaz. Ekkor dühös lesz mindenkire - az Istenre, a világra, de még a környezetére is, amiért ők egészségesek. Majd az alkudozás következik, amikor engedményeket kér az Istentől vagy a sorstól, ezt egy depressziós időszak követi, és ha minden jól megy, ez átfordul elfogadásba. Ha idáig eljut egy beteg, akkor nagyon szép dolgokat élhet át - módja van számvetést végezni, megnézni, mit csinált jól vagy rosz- szul, mit mulasztott el. így megtisztulhat a lelke, és a dolgait rendben hagyhatja itt. Sokan nagyobb lelki fejlődésen mennek át ebben az időszakban, mint egész életükben, de ehhez nagy támogatásra van szükségük. A háziorvos elrendelésére lehet kérni az otthoni ellátást hospice szolgálat. Szakorvosi javaslatra, háziorvos elrendelésére lehet kérni az otthoni ellátást, ahol ápoló, gyógytornász és egyéb szakember segít a beteg gondozásában. A családtagokkal együtt, őket is támogatva kivitelezhető ez. Tolna megyében sajnos nincs hospice kórházi ágy. A fájdalomcsillapítás fontos terápia a daganatos betegeknél mind korai, mind késői stádiumban - mondta dr. Al-Farhat Yousuf, a megyei kórház onkológiai osztályának vezetője, aki hozzátette, nem minden daganatos betegnek vannak fájdalmai. A fájdalomcsillapítók adása nem a betegség stádiumától függ, hanem a fájdalom jellegétől. Például más a neurogen vagy idegi fájdalom, más a csontfájdalom, vagy a zsigeri fájdalom, mind más-más gyógyszert igényel. A fájdalom- csillapítást lépcsőzetesen kell alkalmazni, először a gyulladást csökkentő készítményekkel kombinálva, ha ez nem elég, akkor a második lépcsőben az eddigi fájdalomcsillapítókhoz a gyenge ópiátok hozzáadásával, és ha ekkor sem lehet kellően csillapítani a beteg fájdalmát, a harmadik lépcsőben jönnek az erős ópiátok. Ha a betegnek van fájdalma, akkor azt mindenképpen csillapítani kell a szakmai protokoll szerint. Viszont ha nincs, akkor nincs szükség ilyen terápiára. A megyei kórház onkológiai osztályán a betegek nagy részét aktív kezelés miatt, például kemoterápiával ápolják - mondta a főorvos. Azoknál, akiknél nem szükséges kemo- vagy sugárterápia, a gyógyszerek beállítása mellett a beteget a saját környezetében igyekeznek gyógyítani. MARIANNA Aggasztó amatőrök a több mint egymilliárdot elrabló banda meglepően hamar kézre került. A társaság profi módon rabló, de amatőr módon tervező tagjai ugyanis ahelyett, hogy azonnal leléptek volna külföldre, itthon bujkáltak. Sőt, még hívogatták is ismerőseiket, méghozzá nagyon ravaszul, a rendőrség által is ismert telefonszámokon. Le is buktak, rendesen. az esetet nemcsak elrettentő példának tekinthetjük, hanem az amatőrizmus iskolapéldájának is. Mert ugye, eléggé amatőr dolog hatalmasat kaszálni anélkül, hogy minden apró részletében meg lenne tervezve a „hogyan tovább”. aztán itt volt az a feledékeny jóember, aki kirabolta a benzinkutat, de a slusszkulcsát otthagyta, úgyhogy nem nagy távolságra tudott elmenekülni. Egy „szaktárs”, aki bankot rabolt a fővárosban, úgy megijedt a biztonsági őr figyelmeztető lövésétől, hogy hanyatt-homlok elmenekült, egyetlen fillér nélkül. az amatőrizmus eme mosolyogtak) epizódjai azonban csalóka jókedvet varázsolnak az ember arcára. Merthogy egy igen aggasztó jelenségre hívják fel a figyelmet. arra. hogy egyre több a nem „szakmabeü”, akit valószínűleg az anyagi ellehetetlenülés, a reménytelenség, a gyötrő szegénység visz a bűn útjára. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy bocsánatos bűn lenne a rablás, egyáltalán nem. Kis írásunk témája nem az ezen való mo- ralizálás. Hanem maga a jelenség, a nagyon is figyelmeztető jelenség. ami arra figyelmeztet, hogy a társadalomnak olyan rétegei is kezdenek reménytelen helyzetbe kerülni, amelyeknek abszolút nem sajátja a törvényszegés. A kérdés pedig adja magát: romolhat még tovább a helyzet? Nagyon reméljük, hogy nem. Vasutasok is adtak vért véradás Dombóváron ez a negyedik alkalom volt dombóvár A Magyar Vöröskereszt és a Magyar Államvasutak Zrt. közösen szervezte meg az V. országos vasutas véradó napot. A vasutasok összefognak az utasokkal, hogy együtt segíthessenek másokon. Dombóváron ez a negyedik alkalom volt, pénteken az állomás várótermében zajlott a véradás. Húszán jelentkeztek, közülük ketten új véradók voltak. Dr. Szabó Judit, a dombóvári vérellátó szolgálat főorvosa hangsúlyozta, milyen fontos az, hogy évről évre minél többen adjanak vért, hiszen a betegeknek erre | nagy szükségük van. Elmondta, « hogy az összes vérmennyiség | 30 százalékát kiszállásos véradá- I son veszik le. ■ B. A. Erdős Dezső „sok vért vesztett”, most a 101. alkalommal nyújtotta a karját Ünnepeltek a madarászok évforduló Marokkói élményeiről tartott előadást az elnök Kereken tíz éve nyüt meg a megyeszékhelyen a Magyar Madártani Egyesület Természetvédelmi Szolgáltató Irodája. Ebből az alkalomból a helyszínen tartott adventi ünnepséget a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szekszárdi csoportja. A résztvevőket dr. Kis Ernő titkár köszöntötte. Többek között elmondta, hogy a mintegy százhúsz tagú csapat sokat tesz a madarak javára, most éppen téli etetésük időszerű, ezt például ajándék napraforgóval oldják meg. A jelenlévők ezután Tóth István Zsolt élménybeszámolóját hallgathatták meg, az elnök Marokkóban figyelte meg a madarakat. ■ Sz. Á. Kis Ernő (jobbra) köszöntője után Tóth István Zsolt (balra) tartott előadást r t\ * * A i i A
