Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-12-11 / 48. szám
* A HÉT TEMAJA 2011. DECEMBER 11., VASARNAP dohánystop Tavaszra kiderül, jogosan aggódtak-e a vendéglátósok a cigarettatilalom miatt. A kontinens egyik legszigorúbb dohánytörvénye lép életbe hazánkban januártól. életmentő fustmentesseg Januártól a kontinens egyik legkeményebb dohánytilalma lép életbe hazánkban. A szabályozás támogatói a halálozások csökkenését, 0016101)0 környezetet remélnek, a vendéglátásban dolgozók a munkahelyüket féltik. Kulcskérdés, sikerül-e betartatni az előírásokat. Kun J. Viktória A rákos esetek közel fele megelőzhető lenne, ha az emberek áttérnének az egészséges életmódra. A legkárosabb szokások közé sorolják a szakemberek a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a helytelen táplálkozást. Átfogó elemzésük azt bizonyítja, hogy a rákos esetek csaknem fele nem fogható a génekre vagy a balszerencsére. A férfiak esetében a megbetegedések 23, a nőknél 15,6 százalékáért a dohányzás felel. Magyarországon 18 percenként hal meg valaki, csaknem harmincezer embert veszítünk el évente a cigaretta miatt. A dohányzás miatt kialakuló betegséggel függ össze minden ötödik hazai halálesetet is. Ez a veszteség kétszer több mint ahányan alkoholizmus, öngyilkosság, baleset, erőszakos halál, kábítószerfogyasztás és AIDS miatt meghalnak. A tüdőrák-halálozás 90, az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80 százaléka, az összes rosszindulatú daganatos halálozás egyharmada, a szívás érrendszeri halálozás negyede összefügg e szenvedéllyel. A passzív dohányosok körében is több mint 2500-an halnak meg évente. Még riasztóbb, hogy csak Budapesten a 3-6 éves gyerekek harmada passzív dohányos. Hazánkban a becslések szerint a felnőtt nők 32, a felnőtt férfiak 46 százaléka dohányzik. A 15 évesnél idősebbek harmada, a 18-40 év közötti korosztály fele dohányzik, naponta átlagosan egy dobozzal szívnak el. Ezek a tények, amelyek miatt világszerte szigorítanak, s januártól a kontinens egyik legkeményebb szabályozása lép életbe nálunk, amely gyakorlatilag mindenhonnan kitiltja a cigarettát. A döntést hosszú évekig tartó lobbimunka előzte meg, sok-sok érdekelt tyúkszemére léptek ugyanis a törvényalkotók. A dohányipar mellett leginkább a vendéglátóhelyek vizionálnak súlyos veszteségeket, de dilemmát okozott a költségvetés szempontjából is a lépés. A dohányfogyasztás a szigorítás hatására a harmadik negyedévben 7-14, az utolsóban pedig 11-19 százalékkal csökkenhet, emiatt 13-15 milliárd forint jövedékiadó-bevétel eltűnhet. Ha tilos lesz a füstölés a vendéglátóhelyeken, az alkoholfogyasztás is visszaeshet, ami 2,5-3 milliárd forintos további adókiesést jelent. A cigaretta kieső áfája további 4,5-8,5 milliárd forintot visz el, amihez hozzájárul a vendéglátásból származó áfabevételkiesés is. Egy képviselői javaslat ráadásul állami monopóliummá tenné a dohánytermékek kereskedelmét, ezzel a kisboltok, az újságosok és a vendéglátó-ipari Minden vendéglátóhelyen, közintézményben tilos lesz januártól rágyújtani. Az ajtó előtt sem lehet majd elszívni a cigarettát, a tilalom ötméteres távolságra űzi a dohányosokat a kocsmáktól egységek polcairól is lekerülnének a dohánytermékek. A jelenlegi 40 ezer helyett kevesebb mint hatezer helyen lehet majd cigarettát árulni. Ezzel a kereskedők szerint újabb kiesést okoznak: a cigaretta ugyanis csatolt termék, vagyis amikor bemegy érte a fogyasztó, többnyire mást is vesz. Közgazdászok szerint viszont a dohányzás 315-330 milliárdos egészségügyi költségei felülmúlják a káros szenvedélynek köszönhető bevételeket, még akkor is, ha a vendéglátásban dolgozók most 10-15 ezer munkahely megszűnését és a vendéglátóhelyek 20-30 százalékának bezárását prognosztizálják. Az egészségvédők inkább a több ezer megmentett élettel számolnak. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke szerint a piac jól működő rendszer, amibe ha drasztikusan belenyúlA láncdohányosok és a fiatalok tiltakoznak Tíz lakosból négy teljesen egyetért a nemdohányzók védelméről szóló törvénnyel, további közel 50 százalékuk a korlátozás szükségességét támogatja, de a tervezett intézkedést túlzónak tartja - áll a Szinapszis Kft. kutatásában. jelentősen eltér azonban a fogadtatás a dohányzók és nemdohányzók körében, míg az előbbi csoportban 20 százalékos a teljes mértékben elutasítók aránya, és jelentős többségük 60 százalék inkább csak a korlátozás szükségességével ért egyet, de a megadott feltételek mellett túlzónak tartja azt. Az intézkedéssel szemben főként az erős, naponta legalább több mint 20 szál cigarettát elszívók és a legfiatalabbak a legelutasítóbbak. AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL nő az egyetértők aránya: az alapfokú végzettségűek több mint fele, míg a felsőfokú képzettségűek 68 százaléka helyesel. Érdekesség, hogy a legfiatalabb (18-35 év) körében lényegesen magasabb (76 százalék) a maximálisan támogatók aránya, mint az idősebbeknél. A nemdohányzók 51 százalékát egyébként kifejezetten zavarja a cigarettafüst, és ha csak teheti, kerüli a füstös helyzeteket. Mi a véleménye a 2012. január 1-jétől életbe lépő, a nemdohányzók védelméről szóló törvényről? ■ nem értek vele egyet ■ egyetértek vele, és nem tartom túlzónak a korlátozás szükségességével egyetértek, de túlzónak tartom VR-GRAFIKA FORRÁS: SZINAPSZIS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉSE nak, szélsőségek alakulnak ki és a kontroll elvész. „Most egy társadalmi konszenzuson alapuló szabályozás él, amely megfelel a WHO elvárásainak is - mondja Háber Tamás. - Ehhez képest elmegyünk egy olyan útra, amely hosszú távon nem módosítja a dohányosok számát, viszont visszavágja a teljes ágazatot. Ráadásul recesszióban, amikor az üzemeltetők negyven százaléka vegetál, érthetetlen egy ilyen lépés.” Háber a nemzetközi tapasztalatokkal érvel. Például az Egyesült Királyságot említi, ahol szinte mindenhol bevezették a dohányzás tilalmát. „2004-2009 között a kocsmák mintegy 9 százaléka bezárt, az elmúlt egy évben pedig az angliai és walesi kocsmák további 3-4 százaléka döntött úgy, hogy nem nyit ki. A törvény életbe lépése óta összesen 6000 helynek kellett felhagynia a tevékenységével” - mondja az elnök, aki szerint a kereskedelem monopo- lizálása még a szabad piaci kereskedelem szabályait is fölrúgja, s jogokat sért. A szigorítás szorgalmazói szerint valótlanok a félelmek. A változtatáson mindenki nyerhet: lehet, hogy a dohányosok egy része nem megy majd a szórakozóhelyekre, helyettük viszont elmennek azok, akik eddig a füst miatt maradtak otthon. A kocsmákban dolgozók is mentesülnek a pasz- szív dohányzás ártalmaitól. Dr. Mucsi János tüdőgyógyász, a dohányellenes küzdelem egyik fő harcosa szerint érezhető lesz a tilalom hatása, a kérdés csak az, hogy be tudják-e tartatni. „Skóciában 23 százalékkal csökkent a szívinfarktus miatt kórházba szállított betegek száma a passzív dohányosok körében. Írországban egy évvel a tilalom után tíz százalékkal esett vissza az infarktusos halálesetek előfordulása. Pincéreket vizsgáltak közvetlenül a tilalom bevezetése előtt, majd két hónappal azután: míg korábban 80 százalékuk küszködött légúti problémákkal, kötőhártya-gyulladással, a torokban és az orrban jelentkező panaszokkal, egy hónap elteltével már »csak« 53 százalékuknál jelentkeztek hasonló tünetek” - sorolja a szakember, aki szerint hosz- szú távon nem okoz forgalomvisszaesést a tiltás, ráadásul a magasabb jövedelmi kategóriába tartozók között több a nem dohányzó, akik így szívesebben látogatják majd a vendéglátóhelyeket. Mucsi János tovább is menne. Szerinte például az erkélyek sincsenek szabályozva, de tiltaná a járművekben és az utcákon is a dohányzást. Hiányolja ugyanakkor a leszoktatás támogatását, aminek költsége ma tetemes, a rendelők ráadásul alig-alig kapnak ellentételezést a terápiáért „A leszokást segítő kezelésnek van pszichés és gyógyszeres része is, amely csakis együtt lehet hatékony. A nikotinfüggőségre az olcsóbb megoldás a tabletta, a tapasz vagy a rágógumi, ezek havi költsége úgy 15 ezer forint, míg a nikotinellenes tapasz ára 25 ezer. Ezek kimondottan a nikotinfüggőséget gyógyítják és már a második héten kiderül: hatnak-e? A komplex kezelés 30-40 százalékban hoz hosszú távú sikert.” Dr. Bodrogi József, az ELTE közgazdászprofesszora szomorú, hogy kizárólag a dohányzás súlyos, általában gyógyíthatatlan következményeinek a kezelését finanszírozza az OEP. Szerinte a dohányzás kapcsán befolyó adóbevételek mintegy négy százalékát kellene a leszokás támogatására fordítani, hogy biztosítsák a programok gazdasági hátterét. Szerinte a dohánytermékek árának emelése lenne a leghatékonyabb eszköz, ami a fiatalok rá- szokását is megakadályozná. A januártól élő szabályok munkahelyeken, szórakozóhelyeken, közintézményekben, éttermekben, koncerteken, egyéb rendezvényeken, zárt helyen még csak ki sem jelölhető dohányzóhely, ahogy vonaton sem. Rágyújtani csak nyílt légtérben lehet, az erre kijelölt hely viszont nem lehet a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül Nyílt helyen sem jelölhető ki dohányzóhely iskolákban, közoktatási intézményekben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben, kórházakban és más egészségügyi szolgáltatóknál, kivéve a pszichiátriai intézményeket. RÁ LEHET VISZONT GYÚJTANI a szállodák, panziók dohányzószobáiban, illetve a dohánytermékek kereskedelmi bemutatására szervezett rendezvényen. A cigisdobozok előlapján csak „A dohányzás halált okozhat” felirat szerepelhet, a hátlapon az eddigi 40 százalék helyett a felület 50 százalékán fényképből vagy illusztrációból és szövegből álló kombinált figyelmeztetésnek kell lennie. a tiltott helyen dohányzásért kiszabható bírság összege 20 ezerről 30 ezer forintra emelkedik, A beszedett bírság 50 százalékát az egészségügyi tárca kapja meg, az összeget egészségfejlesztési célra, dohányzásmegelőzésre lehet fordítani. A bírság 25 százaid kát a bírságot kiszabó ÁNTSZ kapja. Kérdéses, hogy a tiszti- orvosi szolgálamál lesz-e pénz és személyi állomány a folyamatos ellenőrzésre. P h k » t k
