Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)

2011-10-21 / 247. szám

4 ALMANACH 20 11 KISTORMÁS TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. OKTÓBER 21., PÉNTEK problémák Biztos lesz kivezető út, de még nem tudni, merre Keresik a kilábalás útját Kistormáson is, egyelőre azonban nem találtak rá. Nem segíti az irány meg­határozását az önkor­mányzati rendszer várha­tó átalakítása sem. Felad­ni azonban nem lehet. Steinbach Zsolt- Vissza a múltba. - Ezzel kezdte helyzetértékelését Kis­tormás polgármestere. Csapó László szerint a mai gazdasági és politikai fo­Csapó László polgár-' mester lyamatok, az állami központo­sítási elképzelések bizonyos értelemben a régi időket idé­zik. Úgy véli, nem is lenne ez­zel feltétlenül baj, ha az emberek­nek, mint akkor, most is lenne munkahelyük és normálisan meg tudnának élni. Ez azonban mostanában nagyon sokaknak hiányzik, Kistormáson is. Jellemző, hogy a faluban a mintegy negyvenöt dolgozó­nak munkát adó varroda után az önkormányzat a második legnagyobb foglalkoztató. Az önkormányzat, hasonlóan az ■ A szennyvízcsa­torna elkészült, hamarosan rá lehet kötni. emberek nagy részéhez, szin­tén eladósodott, napi filléres gondjai vannak. Keresik a megoldást, a kivezető utat; de még nem tudják, merre találják. Különösen a mai bizonytalan hely­zetben, amikor igen jelentős át­alakítás előtt áll az önkormány­zati rendszer. Még az is kér­dés, hogy fennmaradhat-e a je­lenlegi körjegyzőség és lehet-e egyáltalán a jövőben polgár- mesteri hivatal. Ettől függetlenül azért fejlődik a falu. Februárban elkezdődött a szennyvíz-beruházás, Kölesddel A nehézségek ellenére számos tervük van csapó László tudja, hogy ilyent faluvezetőként talán nem illene mondania, ő azonban megérti azokat az embereket, akik a jobb megélhetés reményében el­mennek Kistormásról. Ám a \ maradók, a visszatérők és az újonnan érkezők érdekében a község fejlesztését, élhetőbbé té­telét folytatni kell. A nehézsé- k ellenére számos tervet sze­nek megvalósítani Ilyen többek között a Kölesd-Kis­tormás közötti kerékpárút ki­építése, a temetőbe vezető út szilárd burkolattal való ellátá­sa, járdák felújítása, a faluköz­pont rendezése, új buszmegálló létrehozása a Petőfi utcában. Folytatnák a ravatalozó felújítá­sát, mellette haranglábat alakí­tanának ki. Bekerítenék a teme­tőt és umafalat is létrehozná­nak. Az óvoda fütésátalakítása pedig jelentős megtakarítást hozhatna a falunak. közösen. A kistormási hálózat el­készült, már csak helyreállítási munkák vannak hátra, hamaro­san ráköthetnek a lakosok a csa­tornarendszerre, a csatlakozás háztartásonként kétszázezer fo­rintba kerül. Szerencse, hogy van részletfizetési lehetőség is. A község idei másik legnagyobb fejlesztése az új játszótér elké­szítése volt, a régi iskola mellett Örülnek neki a gyerekek és a szülők is, de a 4,7 millióba kerü­lő beruházást előre meg kellett finanszíroznia az önkormány­zatnak. Az erre a célra elnyert 3,8 millió pályázati támogatást pedig csak később kapja meg a falu. Ez a körülmény okozza egyébként a község mostani anyagi nehézségeinek jelentős részét Az óvoda fenntartása sem problémamentes. Hiába jár 16 kisded az intézménybe (más településről is), az állami nor­matíva nem elég a működtetés­re, az önkormányzatnak éven­te nagyjából 1,2 millió forintot kell hozzátennie a fenntartási költségekhez, ami egy kistele­pülés költségvetésében komoly tétel. A képviselő-testület azon­ban ragaszkodik az óvodához, hiszen gyerekek nélkül még múltat idéző jövője sem lehet a településnek. LiszAi József: Mi már csak azért lakunk Kistormáson, mert nincs más lehetősé­günk. Tizenegy éve költöz­tünk ide Budapestről. Men­nénk vissza, de nem tudjuk eladni a házunkat. Annak idején nagyon tetszett ne­künk az itteni táj. A termé­szeti környezet most is szép, de riasztóak a lopások, hogy egyes emberek elveszik mástól, ami kell nekik. Mun­kahelyteremtésre lenne szükség. ■sw GÖRCS ANDREA: Engem a munkahelyem tart Kistor­máson, mivel itt dolgozom óvónőként. Szüleim, nagy- szüleim is itt laknak, a test­véreim viszont elköltöztek. Ha továbbra is lenne hely­ben munkám, akár nyugdí­jaskoromig is el tudnám itt képzelni az életemet. Aki szereti a falusias környeze­tet, azt, hogy kevés az em­ber, nincs nagy nyüzsgés és jó értelemben véve minden­ki ismer mindenkit, az szí­vesen él itt. Mi tartja Kistormáson? KOVÁCS GYÖRGYNÉ: Nagyon szeretek itt élni, Kistormá­son születtem, minden ide­köt. Az egyik lányom is helyben lakik. Az igaz, hogy megöregedett a falu, a fiata­lok számára kevesebb itt a lehetőség. De például az unokáim Kistormáson sze­retnének letelepedni, nekik is fontos ez a település. Én akkor sem hagynám itt Kis­tormást, ha sok pénzem len­ne. Nem tudnék én innen már elköltözni. A lakosság korösszetétele 60 ÉV FELETTI: 0-14 ÉVES: 49 70 15-60 EVES: 243 AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST STEINBACH ZSOLT ÍRTA, A FOTÓKAT KISS ALBERT KÉSZÍTETTE- AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA A KISTORMÁSI ÖNKORMÁNYZAT. másfél millió forintot nyert az önkormányzat a szociális földprogram pályázatán. Ok­tóbertől öt, novembertől to­vábbi négy közfoglalkoztatott kap így munkát, a tervek sze­rint jövő év június végéig. Az ő foglalkoztatásuk költségét is teljes egészében az'állam áll­ja. A dolgozók zöldségnövé­nyeket és étkezési naprafor­gót termesztenek majd belte­rületi, korábban elhanyagolt földterületeken, amelyeket mostanában hoznak művelés­re alkalmas állapotba. Támogatnák a főiskolásokat IDÉN is csatlakozik a Bursa Hungarica felsőoktatási ösz­töndíjpályázathoz a klstor- mási önkormányzat. Évente két-három helyi főiskolást, egyetemistát támogat tíz hó­napon át ilyen módon a köz­ség. Arról később döntenek, hogy konkrétan milyen ösz- szegű ösztöndíjat kaphatnak a kistormási hallgatók. Körvonalazódik egy erdélyi kapcsolat körvonalazódik egy part- nertelepülési kapcsolat az er­délyi Marosjára és Kistormás között. Az első kapcsolatfel­vételre nemrégiben, egy Tol­na megyében kezdeménye­zett, Erdélybe irányuló ado­mánygyűjtő akció kapcsán került sor a reménybeli felek között. A témában a közeljö­vőben további egyeztetés vár­ható. Marosjára egy Kistor­máshoz hasonló méretű, 360 fős lélekszámú, a hegyek kö­zött fekvő kistelepülés. A jövő évi falunapra is pályázik a község kilencszázezer forint Leader-támogatásra pályázik a község a jövő évi falunap megrendezésére, ötvenezer forint önerő vállalása mellett. A nagy sikerű idei programot vállalkozói felajánlásokból rendezték. A szponzorokra to­vábbra is számítanak, de ha sikeres lesz a Leader-pályá- zat, akkor a támogatásokat a szüreti rendezvény lebonyo­lításához használnák fel. Múltat idéz a falu jövője Elkerülik a boltot és a kocsmát a betörők A település méretéhez képest né­pes csapat a helyi polgárőröké, a tíz-tizenkét fővel azonban nem le­het minden nap jelen lenni a köz­területeken. A kistormási polgár­őrök emiatt úgy állítják össze a havi szolgálatot, hogy ne lehessen kiszámítani, mikor járőröznek ép­pen. Pintér Ferenc, aki két éve vette át a civil szervezetvezetését, el­mondta, hogy két nyugdíjas tagjuk van, a többiek dolgoznak. Gyalog és megkülönböztető jelzéssel ellátott saját gépkocsival járják a telepü­lést, többnyire saját költségükön. Idén sikeresen pályáztak térfigye­lő kamerarendszer kiépítésére, amelyet nyáron üzemeltek be a faluban. Ruházatra, felszerelésre is szoktak pályázni, általában si­keresen. A legközelebb egy autó­ra szerelhető fényhidat szeretné­nek beszerezni. Pintér Ferenc megemlítette: bár azt elvfieg mindenki megér­ti, hogy egy kis létszámú önkén­tes csapat, a szabad­idejében nem tud ál­landóan járőrözni, ám amikor valami­lyen bűneset törté­nik, mégis sokszor megkapják: és hol voltak a polgárőrök? Az azért némi elégtételt ad számuk­ra, hogy az utóbbi egy-két évben, a korábbiakkal szemben, a boltot és a kocsmát legalább elkerülték a betörők. ■ Nem tudnak mindenütt je­len lenni. Az idei második legjelentősebb fejlesztés az új játszótér megépítése volt, közel ötmillió forintból. Az óvodásoknak láthatóan nagyon tetszik alapítvány Elsősorban a fiatalokért tevékenykednek Hosszú évekig nem működött, idén májusban újra elkezdte te­vékenységét a Kistormás Jövőjé­ért Közalapítvány. Mint arra az elnevezése is utal, a civil szerve­zet a település jövőjét jelentő fi­atalok érdekében jött létre. Te­kintve, hogy az ifjúság legfonto­sabb feladata a tanulás, így tulaj­donképpen az is kézenfekvő, hogy a közalapítvány szó szerint és képletesen is díjazza a jól tel­jesítő diákokat, általános, közép- és főiskolásokat egyaránt. A kuratórium új elnöke, Farkasné Bán Erzsébet elmond­ta, hogy idén a szüreti napon hu­szonegy, az elmúlt tanévben né­gyes feletti tanulmányi átlagot produkáló gyerek vehetett át Farkasné Bán Erzsébet ajándékutalványt, teljesítmé­nyük jutalmául. Az elnök arról is tájékoztatott, hogy az alapítvány ezenkívül - elsősorban gyermekeknek szó­ló - rendezvények szervezésé­ben is szeretne részt venni, illet­ve támogatni ezeket a programo­kat, az alapító önkormányzattól remélt anyagi hozzájárulásból, a személyi jövedelemadó felaján­lott 1 százalékából, illetve pályá­zatok révén. Mindebben a mun­kában Vészi Diána, Péterné Bor­za Nikolett, Szekeres Istvánná és Kovács Anita kuratóriumi tagok, valamint a Borza Ferencné, Kiss Józsefné és Csapó Lászlóné al­kotta felügyelőbizottság van az elnök segítségére. HÍREK Kilencen dolgozhatnak aföldprogramban Díjazzák, ha jól tanulnak i ,v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom