Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-10-02 / 39. szám
2 2011. OKTÓBER 2., VASÁRNAP KÖZÉLET Csalódott tömeg a Parlamentnél d-day A munkavállalók elvárják, hogy a kormány tárgyaljon velük a jövőjükről A munkavállalók azt szeretnék, ha megbecsülnék őket és mindazokat, akik az országot a hátukon viszik HÍRSÁV A devizahitelesek ötödé képes a végtörlesztésre a jelzálogalapú devizahite- lesek 36 százalékának áll szándékában a végtörlesztés, de legfeljebb 19 százalékuk lehet képes erre. A végtörlesztők száma valószínűleg 150 000 körül alakul majd. Ők azok, akik rendelkeznek elegendő megtakarítással vagy hitelképesek. A végtörlesztés miatt a bankok árfolyamvesztesége 175 milliárd forint lehet - derült ki a TNS Hoffmann piackutató cég elemzéséből. Elfogták a miskolci lövöldözőt a rendőrök tűzharcban tettek ártalmatlanná a rendőrök szombat délután Miskolcon egy férfit, aki életveszélyesen megsebesítette élettársát, majd a rendőrökre lőtt. A 42 éves férfit és 37 éves élettársát életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. Hetente találnak drogot a postákon százmillió forintot meghaladó piaci értékben talált kábítószert az idén postai forgalomban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A 2ó kilogrammnyi küldeményben 4 kilogramm volt kokain, 300 gramm heroin, illetve 22 kilogramm különböző partidrogok alapanyaga. Több mint kétezer gyógyszer ára változott szombattól 534 gyógyszerért kevesebbet, 1686 készítményért többet kell fizetni a patikákban. A jelentős áremelkedés például az onkológiai gyógyszereket érinti. A vérnyomáscsökkentők, fájdalomcsillapítók esetén az áremelkedés néhány száz forint. Többezres tömeg töltötte meg a Kossuth teret szombaton, munkavállalók, diákok és nyugdíjasok vonultak utcára, hogy demonstráljanak a demokráciáért, emberi jogaikért a D-Day akciósorozat második felvonásán. Kun J. Viktória Volt, aki egyedül, zászlóját szorongatva igyekezett a Kossuth térre, de akadtak, akik nem nézték jó szemmel a készülődő megmozdulást: „A kommunizmus csökevényei, tartani tudják a kezüket, amikor nyújtani kellene, na arról már szó sóm lehet. Majd ha nem kapnak fizetést, akkor majd meglátják” - méltatlankodott két idősebb asszony. A téren viszont teljes az egység. A transzparenseken „Bohócdiktatúra”, „Elég a nemzeti inzultációból”, „Viktor, ha nem ■értesz hozzá, ne babráld!”, vagy „Hazug kormány, becsapott nép” feliratok, s voltak, akik a 2/3-os számú mezbe öltöztetett Orbán Viktornak mutattak dupla piros lapot, s adtak négy évre eltiltást. Az első szónok, Dopeman, hozta a fiatalos lendületet, lényegre törően bátorította az összegyűlteket: „Semmilyen kormánynak nincsen kétharmada1, csak a népnek van kétharmada, a kormány feladata pedig a szolgálat. Mi most nem valami ellen, hanem valamiért gyűltünk itt össze, azért, hogy legyen jövőnk” - mondta a rapper, aki Nagy Navarro Balázzsal, a Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsának elnökével felváltva konferálta a rendezvényt. Utóbbi egyebek mellett a nemzetközi, illetve német, katalán szakszervezetek támogatását tolmácsolta, akik a nemzetközi munkaügyi törvények és a szociális karta megsértésével vádolják a magyar kormányt. Szerintük a munkavállalók joggal várják el, hogy a hatalom tárgyaljon velük, amikor a jövőjükről van szó. Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy sokakat azzal fenyegettek meg, hogy ha kimennek tüntetni, akkor hétfőn be se menjenek dolgozni. Ezután kritizálta az új alaptörvényt és a készülő munka törvénykönyvét is, ez utóbbit úgy jellemezte, hogy boszorkánykonyhában készül, és rabszolgasorra ítéli polgárait. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke azt taglalta, hogy az elmúlt húsz évben egy kormány sem tekintette többnek a közszolgálatot egy nagy és felesleges költségvetési tételnél, de szerinte az Orbán-kormány az eddigieknél is rosszabb, mert teljesen elzárkóznak az érdekegyeztetéstől. „A pénzügyi szempontok mindent felülírnak, elfelejtve, hogy közfeladatokat ellátók nélkül nincs méltó polgári lét” - mondta. Szerinte az elmúlt évben nagy volt a várakozás, ugyanilyen nagy most a csalódás. A kormány elvesztette társadalmi támogatottságának nagy részét, de még mindig a politikai 2/3-ad bűvkörében él - fogalmazott Varga. Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke tisztes munkát és bérezést követelt, s hogy becsüljék meg azokat, akik az országot a hátukon viszik. Orsós Éva a nyugdíjasok nevében állt a pódiumra, s mint mondta, szervezete 21 éves történetében először csatlakoztak bármilyen demonstrációhoz: szerinte az időseket egy sor méltatlan intézkedés és megállapítás érte. „Ne hagyjuk, hogy a generációkat egymással szembeállítsák!”- szólt a szociológus mind a nyugdíjasok, mind a családok érdekében. Kónya Péter, a rendezvény főszervezője elmondta: olyan országban élünk, ahol nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy ilyen összefogás szétmenjen. Azt javasolta, alakuljon meg a Magyar Szolidaritás Mozgalom, s indítsanak harcot egy jobb, élhetőbb, demokratikusabb országért. A tömegben feltűnt Gyur- csány Ferenc és Schiffer András is, valamint Kovács László volt MSZP-elnök és külügyminiszter A szakszervezetek követelései • Igazságos és méltányos közteherviselést. • A visszamenőleges hatályú törvényhozás beszüntetését. • A háromoldalú társadalmi párbeszéd visszaállítását a munka világában. • A szociális partnerekkel való egyeztetést a munka törvénykönyve tervezett módosításával kapcsolatban. • Korkedvezményes és kor- engedményes szolgálati nyugdíjak alkotmányos védelmét. • Méltányos átmenet biztosítását a nyugdíjrendszer változtatásával kapcsolatban. • A szakszervezetekkel való egyeztetést az új életpálya- modellekről. • A sztrájkjog visszaállítását. • Ne csorbuljanak a szak- szervezetek jogai. is. Kovács szerint a kormány talán most elgondolkodik a munkavállalói jogokon, mert a hét nagy szakszervezeti tömörülésből hat jelen volt. A Jobbik szórólap-osztogatásra használta ki a tömeget, amelyben a munka becsületének visszaállítására toborozta a jelenlévőket. A kormányszóvivői iroda pénteken közleményében reagált a megmozdulásokra. Mint írták, a tüntetéshez mindenkinek joga van, ugyanakkor mélységesen sajnálják, hogy „egyes szakszervezeti vezetők nem az emberek érdekeit képviselik, hanem saját politikai ambícióikat helyezik előtérbe". Az ország megújítása és az ezekkel kapcsolatos törvény- és egyéb jogszabály-alkotási folyamat azonban nem áll le - fogalmaz a közlemény. A köznevelés nem lehet csavargyártás oktatás Béremelés, kötelező óvoda hároméves kortól és idegen nyelv érettségi Indul a lakásfelvásárlás, 35-55 százalék a licitár A tankötelezettség 6-16 éves korig tartana, az iskolára még nem érett gyerekeket pedig speciális osztályokban készítenék fel. A kiscsoportos fejlesztés után ■ a gyerekek második osztályba léphetnének, vagy ha ez nem lehetséges, további egy évig járhatnának a speciális csoportba. Ezen túl azonban gyógypedagógiai osztályokba kerülnének. Béremelés és minősítő vizsga a tanároknak Nyilvános a Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár nevével fémjelzett nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója. A tervezetről októberben tárgyal a kormány és még idén elfogadhatja az Országgyűlés. A készítők szerint azért van szükség a köznevelés reformjára, mert az oktatás az elmúlt „húszegynéhány év alatt” kezdett „csavargyártáshoz” hasonlítani, holott a cél az, hogy a felnövekvő nemzedék ne csak egy csavar legyen a széthulló gépezetekben, hanem „megtanítsák a magyar gyermekeket magyarul gondolkodni és beszélni”. Az oktatási rendszer alapelvei mellett a tervezetből tények is kiderülnek. A köznevelést például 3 éves korban kezdenék: 2014 szeptemberétől ettől a kortól „általános érvényű követelmény” az óvodába járás, és ott a gyermek minimálisan napi 4 órát a délelőtti foglalkozásokon köteles eltölteni. A tervezet minden olyan településen kötelezővé teszi az óvodai ellátást - az önkormányzatra róva ennek terheit -, ahol a szülők ezt igénylik és legalább nyolc óvodáskorú gyermek van. a koncepció alkotói „Magyarország gazdasági fejlődésétől függően” 2013. szeptember 1. és 2018. szeptember 1. között építenék ki a tanárok új karrierrendszerét. Eszerint a kezdő tanár gyakornoki fokozatot kap, amely 2-4 évig tartana és minősítő vizsgával zárul. Aki megbukik, nem lehet pedagógus, a megfelelően teljesítők pedig legfeljebb 9 évre határozott idejű pedagógusi kinevezést kapnának. A teljes életpályát pedagógus L, II., III. kategóriákra osztanák. az egyes szakaszokban és azokon belül is különböző fizetési kategóriák lennének. Az egyetemet végzett „gyakornok” fizetése á minimálbér 200 százaléka, mai áron bruttó 156 ezer forint lenne. Az I. fokozatban a pályán töltött idő ßggvö- nyében a gyakornoki fizetés 120-165 százaléka (bruttó 187200-296400forint), all. szakaszban a gyakornoki fizetés 150-180 százaléka (bruttó 234 000-319 800forint), pedagógus III.-ban pedig a gyakornoki fizetés 200-245 százaléka (312 000-382 200forint). A koncepció az alsó és felső tagozaton is egész napos oktatásban gondolkodik, a délutáni idő- sávot is nevelő foglalkozásokkal töltenék ki. A tervezet szerint csak a felső tagozatos diákok számára engednék meg - a szülő kérésére, és az igazgató engedélyével - a kimaradást a délutáni foglalkozásokról. Egyértelműen foglalkozik a koncepció az „elvárt normákat és szabályokat megsértő” diákok büntethetőségével. A vétkesek minimum megrovásra, maximum kizárásra számíthatnak, utóbbi csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ha a kezelhetetlen nebulót a szülők 15 napon belül nem tudják más iskolába beíratni, a kormányhivatal köteles gondoskodni erről. Az érettségi 2014-től öt tárgyból - köztük egy idegen nyelv - lenne kötelező. A tervezetben szerepel az önkéntes munka is: az érettségi feltétele 50 óra közösségi szolgálat a végzősök számára. Ez lehet például idős emberek segítése, iskola-karbantartás vagy színdarab előadása gyermekotthonokban. ■ ANT eszközkezelő Két gyerek, 6 hónapon túli tartozás, a hiteladós vagy a hiteladósnak a vele egy háztartásban élő házastársa, illetve élettársa szociálisan rászorult személynek minősül - nagyjából ennyi kell ahhoz, hogy részt vehessen valaki a kormány adósmentő programjában. A héten felállt Nemzeti Eszközkezelő Alap előírja még, hogy a lakóingatlan forgalmi értéke nem haladhatja meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15 millió forintot, egyéb településeken a 10 millió forintot, valamint a szerződés megkötésekor a kölcsön összege a bankszövetség az Alkotmánybírósághoz fordul a végtörlesztés miatt, ezzel ugyanis szerintük olyan pontra érkeztek, ahol a húrt már nem lehet tovább feszíteni, s kevesebbeknek segít, mint amennyi ember majd rosszul jár miatta. Schmitt PÁL köztársasági elnök közben nyílt levelében hangsúlyozta: a törvényt alanem lehet nagyobb, mint az ingatlan jelzáloghitel kihelyezésekor megállapított forgalmi értékének a nyolcvan százaléka. A bank az államnak 35-55 százalékos áron adja el az ingatlant. Az összegből a hitelnek ezt a hányadát azonnal megkapja, cserébe lemond a jelzálogjogáról és az ezt meghaladó követelésrészről. Az adós mint bérlő az ingatlanban maradhat, s lehetősége van a visszavásárlására az ügyletet követő hatodik hónaptól kezdődő másfél évig, a banknak fizetett ár mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegért.« K. J. V. pos mérlegelés és megfontolás után szignálta. Egyebek mellett azt írja: „Arra a megállapításra jutottam, hogy a ve- szély igen nagy, a bankokat sújtó esetleges hátrányok pedig nem haladják meg azt a mértéket, amelyet a pénzintézeteknek a közös kockázat- és teherviselés jegyében el kell tűrniük. ” Elszakadhat a húr - Schmitt Pál mérlegelt ■ Meg kell tanítani a magyar gyerekeket magyarul gondolkodni és magyarul beszélni. HOFFMANN RÓZSA KÖZOKTATÁSI ÁLLAMTITKÁR t A 4 I ■ Biztos munkát, tisztesi \ bért és nyugdíjat! •
