Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-28 / 175. szám

2011. JULIUS 28.. CSÚTÓRTO KÖZÉLET Méltó sírkövet állított a Magyar Televízió Antal Imre sírjára a budapesti Farkasréti temetőben. A 2008-ban elhunyt televíziós síremlékét pénteken avatják fel. A zongorát mintázó gránit síremlék a zeneművészre utal, a véset a kőlapon pedig - az örökre letett mikrofonról - a legendás televíziósra. Orbán négyszemközt a minisztereivel A MINISZTERELNÖK konzultál minisztereivel az új alaptör­vényről és a Széli Kálmán- tervről, ősszel ugyanis szá­mos jogszabály tervezete kerül a Ház elé - mondta a kormányfő szóvivője. Rendvédelmisek - BM: figyelnek a javaslatokra lezárta tegnap a rendvé- delmisekkel tartó tárgyaláso­kat az új életpályamodell ki­alakításáról és a nyugdíja­zásról a Belügyminisztéri­um. A szakszervezetek javas­latait figyelembe véve ter­jeszti elő a tárca a törvényja­vaslatát - közölte a BM. Egyeztetést követel a kormánytól a Liga A LIGA SZAKSZERVEZETEK fel­szólítja a kormányt a szo­ciális partnerekkel való egyeztetésre, az új Mt. ter­vezetének visszavonására, a többkulcsos adórendszer visszaállítására - közölte Gaskó István elnök. A kor­mány várja a javaslatokat a konzultációs munkaanyag­hoz - reagált a kabinet. Gaskó: Nem holnap, már ma Meghalt MGP, 75 éves volt A színházi élet meghatáro­zó kritikusa, dramaturg és színháztörténész, Molnár Gál Péter 75 évesen el­hunyt. MGP-ként vált ismertté. A Népszabad­ságnál volt 1978-ig. Több monográfiát is írt. (2004- ben elismerte, aláírta a Ill/III-as beszervezési nyi­latkozatot 1963-ban; mássá­ga miatt megzsarolták.) Államfő másfajta szerepben Schmitt pál Az egykori olimpiai bajnok egy éve költözött a Sándor-palotába Tényleg a törvényalkotás motorja lett Schmitt Pál­ból, aki egyéves államfői ténykedése alatt egyetlen jogszabályt talált aggá­lyosnak. Vég Márton Augusztus elején lesz egy éve, hogy Schmitt Pál a Magyar Köz­társaság elnöke. A Nézőpont In­tézet felmérése szerint mandá­tumának ötödénél az érvénye­sen válaszolók hatvan százalé­ka „Inkább elégedett”, negyven százaléka „inkább elégedetlen” az államfő munkájával. Nem meglepő, hogy a Fidesz érvénye­sen válaszoló szimpatizánsai­nak 85 százaléka elégedett mun­kájával, míg az érvényesen vála­szoló szocialista szimpatizán­soknak 76 százaléka nem. Az in­tézet szerint Schmitt Pálnak ne­héz feladata van, mert nem csak az államfői tisztséggel járó ne­hézségekkel kell megküzdenie, hanem nyolc év kormánykriti- _ kus államfői gyakorlata után egy 2 újszerű szerepfelfogást is ki kell 2 alakítania. „Én nem leszek a kormány, a kormányzat törvényalkotási len­dületének a gátja, sőt inkább a motorja. Ellensúly végképp nem akarok lenni, a kiegyensúlyozás­ra törekszem" - fogalmazta meg Schmitt Pál államfői ars poeticá­ját a Fidesz-KDNP-frakció előtti meghallgatásán, megválasztása előtt, 2010 nyarán. Megválasztá­sa óta ebben a szellemben dolgo­zik: nem volt egyetlenegy olyan törvényjavaslat sem, amivel kap­csolatban aggályai merültek vol­na fel. Nem kért sem előzetes, sem utólagos normakontrollt. Pedig az ellenzék, a szakszerve­zetek és a civilek is fáradhatat­lan bizalommal fordultak hozzá. „Schmitt Pál teljesítményét fi­gyelve egyelőre az eddigiektől je­lentősen eltérő elnöki szerepfel­fogással ismerkedünk: egy olyan elnökkel, aki tudatosan nem ad a pártatlanság látszatára, aki semmiben sem akar eltérni, másnak lenni, mást gondolni, SCHMITT Schmitt Pál legutóbb ellátogatott a soproni VOLT Fesztiválra. Láthatóan jól érezte magát, még csocsózott is. mint a kormánytöbbség”írta Török Gábor. A politikai elemző szerint az, hogy Schmitt Pál sza­va nem számít - hiszen minden­ben ugyanazt mondja, mint ajánlója -, tulajdonképpen meg- kerülhetővé és feleslegessé tette az intézményt. Lényegtelenné vált a törvények elnöki felülvizs­gálata, tét nélkülivé minden el­nöki megszólalás, cselekedet. „Soha ilyen szép és gazdag nem volt a magyar nyelv, mint most, ugyanakkor a magyar nyelv bajban van, mint általában minden nyelv” - mondta nem­rég Schmitt Pál, aki elnökké vá­lasztásakor három feladatot vál­lalt önként, ezek sorába tartozik az édes anyanyelv védelme. Beszélt arról is, hogy a magyar nyelv védelme jegyében díjat is akar alapítani, a zsűribe pedig a nemzet színészeit kérte fel. „Az elmúlt egy évben stratégiai hibát a kormány munkáját kívülről tá­mogató elnökként nem követett Szigorúan mérlegel a kegyelmi kérvények elbírálásánál AZ EDDIGI ADATOK SZERINT tíz elítélt embernek adott kegyel­met Schmitt Pál köztársasági elnök. Rengeteg kérvényt el­utasított az államfő, köztük például Geréb Ágnes szülész­nőgyógyászét, akire halált okozó, foglalkozás körében el­követett gondatlan veszélyezte­tés vétsége miatt letöltendő fogházbüntetést szabott ki az első fokon eljáró bíró. Május­ban az államfő a többek kö­zött terrorcselekményekkel vá­dolt Budaházy György kérvé­nyét is elutasította. Idén június 30-áig összesen 1248-an próbáltak kegyelmet kérni Schmitt Páltól, de csak tíz ember járt sikerrel A Köz- társasági Elnöki Hivatal hon­lapján található adatok alap­ján azonban úgy tűnik, egyre kevesebben folyamodnak eh­hez a lehetőséghez. Míg 2002 és 2007 között 1200-1378 kö­zött változott a kegyelmi kérvé­nyek száma, addig 2008-tól számuk 800-900-ra esett visz- sza. A kegyelemben részesül­tek számát tekintve 2003-04 volt a csúcsidőszak. Ekkor ugyanis 36, illetve 41 ember részesült kegyelemben, körül­belül másfélszer-kétszer annyi­an, mint más években. Ennyit kereshet a köztársaság elnöke havonta bruttó 1507350 forint tiszteletdíjat kap Schmitt Pál, a köztársasági elnök fizetéséről és jogállásáról szóló nemrégi­ben az Országgyűlésben elfoga­dott kétharmados, úgynevezett sarkalatos törvény szerint A jogszabály szerint a tisztelet­díj a mindenkori köztisztviselői illetményalap 39-szerese lehet. Idén az illetményalap bruttó 38 650 forint A tiszteletdíj nem önálló tevékenységből szárma­zó jövedelemnek minősül, amely járulékalapot képez. Ezentúl évente vagyonnyilatko­zatot kell tennie. Sport: örök szerelem A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK tegnap támogatásáról biztosította a Vi­lágjátékok, azaz az olimpián kívüli sportágak csúcsesemé­nyének 2017-es megrendezésére vonatkozó magyar pályázatot, amikor fogadta a Világjátékok Nemzetközi Szövetségének szemlebizottságát Budapest és Gödöllő közösen nyújtott be pá­lyázatot, a magyar városok mel­lett a dél-afrikai Fokváros, az olaszországi Genova és a len­gyelországi Wroclaw kandidált. Schmitt Pál korábban megsac- colta a magyar indulók számát a 2012-es ötkarikás játékokon: szerinte 150-180 magyar spor­toló lehet ott Londonban. el, inkább egy-két bakija vált em­lékezetessé” - olvasható a Néző­pont Intézet értékelésben. Ide so­rolható például, hogy Schmitt Pál újévi beszédébe súlyos helyesírá­si hibák kerültek. Saját titulusát nem sikerült leírnia, amikor a he­gyeshalmi Paprika Csárda em­lékkönyvébe írt bejegyzést egy 1-lel írva az állomás, illetve az ál­lamfő szavakat. Szintén a „ba­kik” közé sorolható, hogy kide­rült: felfüggesztett börtönbünte­tésre ítélték 1964-ben, mert bal­esetet okozott Budapesten. Nyelvvizsga a felvételihez: ne szoruljon ki a szegény Több demokrácia a válasz a támadásra? merénylet Stoltenberg kormányfő: A norvégok nem félnek az erőszaktól Az MSZP szerint a nyelvoktatás jelenlegi színvonalát ismerve el­zárja a felsőoktatásba jutás esé­lyétől a leghátrányosabb helyze­tű, legszegényebb gyerekeket, ha megvalósul az oktatási állam- titkárság elképzelése, hogy csak nyelvvizsga birtokában jelent­kezhetnek főiskolára vagy egye­temre a diákok. Kunhalmi Ágnes, a párt elnök­ségi tagja úgy látja: jelenleg a közoktatás nagy részében nincs olyan színvonalú nyelvoktatás, hogy a gyerekek többsége nyelv­vizsgával fejezze be a középisko­lát. Hozzátette: a nyelvtanítás új­raszervezésének céljával egyet­értenek, de ha a stratégiát nem fokozatosan, a kellő feltételek biztosításával vezetik be, azzal barikádot emelnek a felsőokta­tás köré, és kizárják onnan a leg­szegényebbeket. A szocialisták szerint ez az állami finanszírozá­sú képzésben részt vevő hallga­tók létszámának radikális csök­kenéséhez vezet, így a tavalyi 56 ezer és az idei 53 ezer helyett 2014-ben már csak 35 ezer hall­gató kezdheti meg tanulmánya­it az ingyenes felsőoktatási kép­zésben. Hoffmann Rózsa államtitkár azzal indokolta a változtatáso­kat, hogy van olyan felsőoktatá­si intézmény, ahol a végzősök harmada azért nem veheti át idő­ben a diplomáját, mert nem szer­zett nyelvvizsgát. ■ „A Norvégiát megrázó kettős merénylet nem ejti kétségbe a nemzetet, a norvégek megvédik magukat azzal, hogy demonst­rálják: nem félnek az erőszak­tól” - jelentette ki Jens Stolten­berg, az észak-európai ország kormányfője. Hozzátette: az el­vetemült támadásra a válasz a szélesebb körű demokrácia lesz. Közben robbanószert találtak Norvégiában azon a tanyán, amelyet a hét végén a skandináv országban elkövetett kettős me­rénylet feltételezett tettese, Anders Behring Breivik bérelt Az anyagot a helyszínen - a fő­várostól, Oslótól 160 kilométer­nyire északra fekvő tanyán - megsemmisítették. Breivik azért a Az oslói pályaudvart lezárták tegnap egy gyanús gazdátlan csomag miatt bérelt mezőgazdasági területet, hogy ne keltsen gyanút azzal, hogy műtrágyát vesz. A norvég rendőrség délutánra feloldotta a riadókészültséget az oslói pályaudvaron, amelyet szerda reggel részlegesen kiürí­tettek egy gyanúsnak ítélt gaz­dátlan csomag miatt. A biztonsá­gi erők kutyákat és robotokat is bevetve vizsgálták át azt a pálya­udvaron álló buszt, amelyen a csomag maradt. Annak ellenére, hogy a gyász eleinte elnyomta a felelősségre vonást követelő hangokat, ma már egyre többen firtatják, kel­lően felkészültek-e a norvég kü­lönleges erők a hasonló vész­helyzetek elhárítására. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom