Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-08 / 158. szám

Agy • Szem • Fül, orr, gége • Szív • Vérkeringés • Tüdő • Emésztés • Mái, epe * Vese és hólyag • Prosztata, pénisz, here • Méh, petefészek, mell • Immunrendszer • Vér * Bőr • Mozgásszervek « Rák » HORMONOK » Fog Csontritkulás: vigyázni kell a törésre kialakulása: A csontok szi­lárdsága és tömege csök­ken, a törés veszélye meg­nő. Főleg idősebbeket érint, és nőket a változókor után. Mivel a csontanyagcsere hormonfüggő, ezért a hor­monhiánynak is jelentős szerepe van ebben. tünetei: Ha a csont mikro- architektúrája károsodik, jelentéktelen sérülések is csonttöréshez vezethetnek (akut és tartós fájdalom, mozgásképtelenség, egy újabb törés veszélye). kezelése: Megelőzés moz­gással, az alkohol és a niko­tin mellőzésével; napi 1000 mg kalcium bevitelével, D-vitaminhiánynál pótlás. Az elesés megelőzése és azon gyógyszerek ellenőrzé­se, amelyek eséshez vezet­hetnek. Gyógyszeres oszteo- porózis-kezelés a csonttöré­sek csökkentésére, már meglévő csonttöréseknél fájdalomcsillapítás, rehabili­táció, sebészeti eljárások. Elhízás és inzulin kialakulása: Elhízásról be­szélünk 30 kg/m2 feletti testtömegindex esetén. Az egészségtelen energiamér­leg kialakulása összetett: szociokulturális, genetikai faktorok, evési zavarok, anyagcsere-betegségek, mint a pajzsmirigy alulmű- ködése, kortizon-anyagcse- re zavara. Az inzulint tart­ják az egyes számú hizlaló­hormonnak. tünetei: Beteges túlsúly, magas vérnyomás, cukorbe­tegség, reflux, szívinfark­tus, érelmeszesedés, agy­vérzés, mozgásszervi beteg­ségek, rák, lelki bajok. kezelése: Súlycsökkentés, az evési és mozgási szoká­sok tartós átalakítása. Táp­lálkozás megváltoztatása, függőség- és mozgásterápia. Nagyfokú elhízás esetén se­bészeti beavatkozások. Cushing-kór: hormontöbblet kialakulása: A mellékvese- kéreg-hormonok (kortizon vagy kortizol) túlkínálatá­ért közvetve vagy közvetle­nül felelősek lehetnek: az agyalapi mirigy, a mellék­vesekéreg, a tüdő, a vesék, a máj daganatai (az ACTH hormon termelése által is). Gyógyszerek is kiválthatják a Cushing-kórt. tünetei: A nyak hátsó ré­szén kialakuló „zsírpúp”, magas vérnyomás, piros arc, gyengeség, duzzadt lá­bak, csökkent sebgyógyu­lás, csontritkulás, vérzési hajlam, nagy vörös csíkok a bőrön, depresszió. Nőknél fokozott szőrnövekedés, ha­vi vérzés elmaradása. kezelése: A légtöbb daga­nat mikrosebészeti eljárás­sal eltávolítható. Rosszindu­latú daganatoknál speciális kezelésre van szükség. Testünk hírvivői és titkos irányítói hormonok Szervezetünk csendes főparancsnokai - A vér szolgál útvonalukként hipotalamusz/hipofízis tobozmirigy pajzsmirigy/ mellékpajzsmirigy csecsemőmirigy mellékvese petefészek (nő) hasnyálmirigy herék/ mellékherék (férfi) Nevetés, szenvedés, élet­kedv és életuntság - a hor­monok szervezetünk csen­des főparancsnokai. Ők határozzák meg növekedé­sünket, gondolkodásun­kat, érzéseinket, irányít­ják szerveinket, és még sok mást. Eközben rafi­nált irányítómechanizmu­sok működnek. Europress Nem éreznénk örömöt csillogó gyerekszemek láttán, nem izgul­nánk a labdarúgó vb-döntő alatt- az élet sivár lenne, ha le kelle­ne mondanunk róluk, a hormo­nokról. Testünk hírvivő anyagai jelentik életünk sava-borsát, te­szik fel a pontot az i-re. Közben pedig jóval többek egyszerű tréfa­mestereknél. Irányítják növeke­désünket, gondolkodásunkat, ér­zéseinket, segítenek az anyagcse­rében, a nemi fejlődésben, szabá­lyozzák a félelemhez és a stressz- hez való alkalmazkodást, és még sok mást. René Descartes filozófus már a 17. században a tobozmirigyet tartotta a „lélek székhelyének”. Már akkor tudták, ez a kicsi, to­bozalakú szerv a köztiagyban csodákra képes. Hogy pontosan mire, azt a tudomány mintegy 300 évvel később fedezte fel: a to­bozmirigy termeli a melatonin nevű hormont, amely afféle ütemadója belső biológiai óránk­nak. A mirigy kizárólag sötétben állítja elő a hormont. így irányít­ja többek között az alvás- ébrenlét-ritmust és a nemi érést. A melatonin egyike a mintegy 30 hírvivő anyagnak, amelyek testünket egyensúlyban tartják. Az agyon (hipotalamusz, hipofí­zis, tobozmirigy) kívül termelőd­nek még a pajzsmirigyben, mel­lékvesékben, a hasnyálmirigy­ben, valamint a herékben és a pe­tefészkekben. A teljes hormon­rendszer legfőbb ellenőrző szerve az agy. A hormonmirigyek aktivi­tását szabályozza. „Meghajtok” vagy „mozgatok”- ezt jelenti a hormon fogalma, ami a görög „hormao” szóból szár­mazik. A név programot takar. A hírvivő anyagoknak mindig spe­ciális céljuk van, ez egy szerv, vagy egy alárendelt hormonmi­rigy, ahol specifikus reakciót vál­tanak ki. Szállítási útvonalként a vér szolgál. Hogy egyik hormon se térjen le az útról a rajttól a cé­lig, a természet valami okosat eszelt ki: ahogy egy kulcs csak a megfelelő zárban nyitja az ajtót, úgy a hormonok is csak a nekik szánt célállomáshoz tudnak csat­lakozni. Ehhez minden sejtnek specifikus csatlakozási helye van a saját hormonjához: vagy kívül a burkán, vagy belül. Néhány hírvivő közvetlenül a célszerven fejti ki hatását. A szomatotropin nevű növekedési hormon például a vérrel szállít­tatja magát a keletkezési helyétől (hipofízis) közvetlenül a csontok­ba, májba és izmokba. Sokkal gyakrabban azonban váltófutás­hoz hasonlít a folyamat: ilyenkor egy hormon elindít egy reakció- kaszkádot, miközben a stafétát az egyik hírvivő a másiknak ad­ja tovább, amíg a célt el nem érik. Tipikus példa a férfi nemi hor­mon, a tesztoszteron képzése: Először az agy (a hipotalamusz) egy speciális hormont indít út­nak. Ez a hipofízisben megkötő­dik, és elküldi a folliculus stimu­láló hormont (FSH) a herékbe. Az FSH itt megtalálja a célre­ceptorait, kezdődik a tesztoszte- ron-termelés. ■ A filozófus Des- i cartes a „lélek székhelyének” nevezte a toboz­mirigyet. Ez ter­meli a melatonin nevű hormont. Nem csak a hírvivők testen át vezető útja különösen bonyolult vállalkozás. Az ellenőrző mecha­nizmusok nem kevésbé összetet­tek. Legtöbbjük a visszacsatolás elvén működik. A hiány fokozza a termelést, a felesleg fékezi azt. Vagy fordítva. A legegyszerűbb szabályozókor az inzulinterme­lés: Ha egy étkezés után emelke­dik a vércukorszint, ez a jel a has­nyálmirigynek, hogy inzulint ter­meljen. Ez különlegesen specia­lizálódott sejtekben történik. Az inzulin támogatja a cukorraktá­rozást a májban, és ezzel egyide- jűleg'a sejtekben beindítja a cu­kor lebontását. így a vércukor­szint hamar lecsökken, a has­nyálmirigy ingerlése megszűnik, az inzulintermelés leáll. Ha a részletekig tökéletesen egymás­hoz igazodó hormonvezérlés ki­mozdul az egyensúlyából, az a közérzetünkre lesz hatással. A depressziók, változókori pana­szok, diabétesz, vagy a sarkából kiforgatott anyagcsere (pajzsmi- rigy-túlműködés) elterjedt beteg­ségek. A kábítószerek különösen fa­tális hatással bírnak. Másolt pót­kulcsként kötődnek a hormonre­ceptorokhoz, és ott kiváltják a megfelelő reakciókat. A cukorbetegséget nem a cukor okozza diabétesz Tippek a megelőzésre - Mintegy negyven fajtája létezik ennek a betegségnek tünetei: erős szomjúság, gyakori vizeletürítés, fáradtság, viszketés és rosszul gyógyuló sebek. Kez­detben ezek a tünetek gyakran hiányoznak, ezért a diagnózis fel­állításához a vércukorszint meg­határozására van szükség, ezt legjobb reggel éhgyomorra végez­ni. A diabétesz biztos kizárása cu­korterheléssel történik. HÁNYFÉLE DIABÉTESZ LÉTEZIK? A diabétesznek mintegy 40 fajtá­ja létezik, általánosságban csak kevés fontos: az 1-es típusú diabétesz többnyire fiataloknál fordul elő. Nekik kezdettől fogva inzulinra van Szükségük a túl­éléshez. A 2-es típusú diabétesz messze a leggyakoribb (90 szá­zalék feletti). Ezek az emberek gyakran túlsúlyosak, magas a vérnyomásuk, és zsíranyagcsere­zavaruk van. A diabéteszes ter­hes nők három-öt százalékánál a magzat is károsodhat. ÖRÖKÖLHETŐ? Igen. A 2-es típusú diabétesz azonban inkább civilizációs be­tegség. A betegek egyre fiatalab­bak, így ma már - a korábbiakkal ellentétben - nem beszélhetünk időskori diabéteszről. ELKERÜLHETEM? Legalábbis a 2-es típusú diabé­tesz kockázatát lehet nagymér­Vércukorszintmérés. Sok fiatalt érint. tékben csökkenteni. Kiváltó okok a túlsúly, helytelen táplálkozás, túlzott alkoholfogyasztás, és hiá­nyos testmozgás. MILYEN ALACSONYRA KELL BEÁLLÍTA­NI A HBA1C-ÉRTÉKET? Hét százalék körül kell lennie, fiataloknál alacsonyabbnak, idő­sebbeknél pedig magasabbnak; MIK A DIABÉTESZ VESZÉLYEI? Hosszú távú következményként előfordulhatnak: vesekárosodás (egészen a vesék leállásáig), lá­táskárosodás (egészen a látás el­vesztéséig), idegkárosodások, diabetikus lábfekélyek, amelyek amputációhoz vezethetnek. Ezen­kívül a szívinfarktus és agyvér­zés veszélye diabétesz-páciensek esetében jelentősen nő. EHETEK CUKORBETEGKÉNT CUKROT? Igen. Az 1-es típusú diabéteszben szenvedőknek azonban a szén­hidrátokat bele kell számolniuk az inzulinszükségletükbe. A 2-es típusú diabéteszben szenvedők­nek viszont nem a cukor okoz gondot, hanem a magas kalória­tartalmú, zsíros ételek, amelyek túlsúly kialakulásához vezetnek, és ahhoz, hogy a szövetek kevés­bé reagáljanak a test által előállí­tott inzulinra (inzulinreziszten­cia). A diabétesz-betegséget nem a cukor okozza. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom