Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-01 / 152. szám

2011. JÚLIUS 1.. PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG NYUGDÍJASOK 11 Nagy sikert aratott a simi is seregszemle Örömet szereznek azzal, amit szívesen csinálnak A gyönki klub pompon asszonyai bebizonyí­tották. hogy nem csak a húszéveseké a világ. A közönségnek nagyon tetszettek, visszatap­solták őket Élvezettel kutat régi korokban, megírta a község krónikáját is- A hátam beleborsódzik, ha a régi könyveket lapozgatom - árulja el Dobri István, Nagydo- rog nyugalmazott polgármeste­re. A történelem mindig is ked­velt témája volt, a helytörténet pedig nagyjából másfél évtizede szinte „vesszőparipájává” vált. Pályáját Szekszárdon, az akkori 505-ös szakmunkásképzőben kezdte történelemtanárként, majd két évet tanított a nagydo­rogi általános iskolában. Innen került 2002-ben a polgármeste­ri székbe, ahol két ciklust töltött. A köz szolgálatát nemes és szép feladatnak tekintette. Korábban megírta a község történetét, és egy presbitertársával készített egy filmet, amelyben a nagydo­rogi temetőben nyugvók szemé­lyes élettörténetén keresztül me­sélik el a falu történetét. Dobri István második ciklusban áll a Nagydorogi Református Gyüle­kezetért Alapítvány élén, s eb­ben a minőségében is sokat tesz a múlt emlékeinek megőrzésé­ért. Elkezdték a régi - 200-250 éves anyakönyvek - rekonstruá­lását és már eltervezték, hogy a felújítást a régi lelkészsírokkal folytatják. Mivel azt sem szeret­né, ha saját illetve családja múlt­ja feledésbe merülne, családfa­kutatásba fogott. Amióta a pol­gármesteri székből felállt, a le­véltárakat, lelkészi hivatalokat járja, hogy elődeiről információ­kat gyűjtsön. Saját családjáé már elkészült, tizenkét generáció szerepel rajta, most viszont fele­sége családjának múltját kutat­ja. Nem titkolja, nagyon élvezi a munkát, s azt, hogy régi korok elevenednek meg előtte. Ugyan­ilyen okokból gyűjti és digitali­zálja a régi korok fotóit, és né­hány családi ereklyét is őriz, amiket, ha szükségét látja, reno­váltak ■ Vida T. Dobri István A megye tizenhárom nyugdíjasklubjának tag­jai mutatták meg tegnap Tamásiban, mit is tud­nak. Az Életet az éveknek szövetség szervezésében lezajlott kulturális sereg­szemle fellépői felkészül­tek, a közönség tagjai pe­dig hálásak voltak. Hargitai Éva A tömeg moraja, a termekből ki­szűrődő énekszó és a készülő­dés zaja fogadta tegnap reggel a tamási művelődési ház előteré­ben az érkezőket. A pezsgést a Nyugdíjasklubok és Idősek Éle­tet az éveknek Szövetsége me­gyei kulturális seregszemléje váltotta ki, amely több száz em­bert vonzott Tamásiba. Fél tízkor csengőszó jelezte a program kez­detét, elcsendesedett az előtér, a színpadra, a köszöntőkre irá­nyult a figyelem. Tamási képvi­seletében Széles András alpol­gármester kiemelte, milyen kö­zel áll hozzá a korosztály, hiszen annak idején, amikor ő született, édesapja 52. évében járt. így na­gyon jól tudja, hogy a szépkorú- akban mennyi életerő és tettre- készség van, amit a sorokban ülők tekintetében is lát. Ahogy kezdetét vette a műsor, a klubtagok képviselői be is bi­zonyították, hogy valóban nem csak a húszéveseké a világ. A publikumnak ugyan szüksége volt egy kis időre, hogy „bemele­gedjen”, de aztán egyáltalán nem bánt szűkmarkúan a taps­sal, egy idő után szinte minden szóló-, vagy kórusénekkel együtt morajlott a közönség is. Volt mit elismerni, hiszen iga­zán remek ötletek, hangulatos előadá­sok akadtak a műso­rok között. Egy a sok közül a simontornyai bőrgyár kalapos-boás asszonyainak simi tánca, aztán ott volt a kölesdi klub képviselőinek jól összeállí­tottverses, dalos csokra, ami fel­ölelte az egész életet, de fergete­gesre sikerült a gyönki klub asz- szonyainak pompon tánca is. Fo­kozta a jókedvet a Paksi Városi Nyugdíjasegyesület által szín­padra vitt vidám kis történet, A nyugdíjasklubok és Idősek Életet az éveknek Szövetsége legközelebbi programjának, sportvetélkedőjének július Id­én a gyönki szervezet ad majd otthont. Talán a kulturális se­regszemlénél is nagyobb aktivi­tást ígér a hagyományos prog­ram, hiszen a részt vevő csapa­amelyből kiderült, hogy a rici­nus bizony minden bajra orvos­ság. A sort hosszan lehetne foly­tatni. A műsorszámok azonban nem csak a felhőtlen vidámság­ról szóltak. A kajdacsi nyugdí­jasklub első dalával azokról em­lékezett meg, akik már nem le­hetnek közöttük. - Nagyon jó, hogy összejárunk, egy ki­csit elfelejtjük a gondokat bajokat, de sajnos nem lehet elsiklani afelett, hogy a klubtagok közül sokan elmennek, és sokan van­nak, akik betegségükkel küzde­nek - mondta nem sokkal ké­sőbb Kovács Lászlóné a fellépők közül. Hozzátette, jó, hogy ilyenkor egy kicsit kikapcsolód­hatnak, kimozdulhatnak, jók az előadások, és a korábbi évek ta­pasztalatai szerint is felkészül­tök: különféle ügyességi felada­tokban tehetik majd pmbára magukat a gyönki általános is­kolában. Elmetomára is sor kerül, amelyben a sport szerel­mesei lesznek előnyben, hiszen olimpiákhoz, kiemelkedő spor­tolókhoz kapcsolódó kérdése­ken alapul majd a kvíz. ten, mindig új műsorokkal ér­keznek a fellépők a szemlére. Egyúttal példát is mutatnak a mai fiatalságnak, remélve, hogy idős korukban ők is aktívak, a közösség részei maradnak, és lesz majd utánpótlásuk a klu­boknak. A seregszemlét immár hetedik éve szervezi meg a Nyugdíjas­klubok és Idősek Életet az évek­nek Szövetsége megyei szerve­zete. Ezúttal a Berkesné Imre Eri­ka vezette tamási Esthajnal Nyugdíjas Klub, a művelődési ház adott otthont a rendezvény­nek. Gyimesi lános megyei elnök elmondta, 13 település, egyúttal 13 klub képviselői jelentkeztek az alkalomra, némely szervezet több műsórszámmal is készült. Műfajukat tekintve igen változa­tosak voltak az előadások. A nagyérdemű láthatott vidám je­leneteket, táncos bemutatókat, de hallhatott kórust és szólóéne­keket, szavalatokat is. A cél tulajdonképpen az volt, hogy jól érezzék magukat a klu­bok tagjai, örömet szerezzenek egymásnak azzal, amit maguk is szívesen csinálnak. Ha nem is profi előadásokat vittek a szín­padra, szívüket, lelkűket bele­adták a produkcióikba. A közön­ség pedig nem is tökéletességet várt a fellépőktől, hanem hogy együtt nevethessen, énekelhes­sen velük. HÍRSÁV Gyarapodott az idősek könyvállománya simontornya Egy nyugdíjas házaspár, Mózes István és felesége a közelmúltban csaknem 200 szépirodalmi könyvet ajándékozott az idő­sek klubjának. Ajándékuk­kal nagy örömet okoztak kortársaiknak, akik megkö­szönték a használt, de jó ál­lapotú könyveket - tájékoz­tatott bennünket Molnár Jó- zsefné, a támogató szolgálat dolgozója, (vl) Kedvező áron vásárolhatnak élelmiszert szekszárd A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Ér­dekszövetsége és a Tolna Megyei Vöröskereszt Nyugdíjas Alapszervezete tisztítottcsirke-árusítást szervez 650 forintos áron július 18-án reggel 6 és 7 óra között. Előjegyzést hét­fői napokon 8-tól 10 óráig Szekszárdon, a Hunyadi utca 4. szám alatt, illetve a 74/319-148-as telefonszá­mon mindennap munka­idő alatt vesznek fel. A nyugdíjasokat és nagy- családosokat várják. Július 1-jétől augusztus 31-ig a Nyugdíjasok Területi Ér­dekszövetségénél heti egy alkalommal, hétfői napo­kon 8-tól 10 óráig várják a hozzájuk fordulókat. Eb­ben az időpontban tagdíjfi­zetési lehetőség és egyéb ügyintézés is lesz. (gy) Kirándultak, névnapoztak a kocsolai őszirózsások kocsola Pécsre és Siklós­ra kirándultak a kocsolai Őszirózsa Nyugdíjasklub tagjai. Fenyvesi József- nétől, a klub vezetőjétől megtudtuk, hogy Pécsen a Zsolnay-múzeumot és a székesegyházat nézték meg, Siklóson pedig a Ko- csoláról elszármazott Fara­gó Imre látta őket vendé­gül ebédre, borkóstolásra a présházában. Hazafelé Harkányban is szétnéztek. Június 29-én, szerdán ott­hon ünnepeltek egy kicsit: az apropót nyolc tagjuk névnapja adta a közös ét­kezéshez, daloláshoz, mu­latsághoz. (gy) Továbbiak a TEOLhu hírportálon ■ Együtt énekel­tek, nevettek a fellépőkkel. Legközelebb sportnapra várják a csapatokat A nyugdíjas igazgató ma is védi a pedagógusok érdekeit Tartalmas évtizedet töltöttek együtt közösség Színvonalas műsorokkal ünnepelték a klub jubileumát Várni István szakszervezeti te­vékenysége Belecskán kezdő­dött, máig őrzött tagsági könyve tanúsága szerint 1967 decembe­rében. Az akkori igazgató, Füre­di János a közösségért végzett munkát a pedagógus elenged­hetetlen tevékenysé­gének tekintette és ezt a gondolatot Vá­rni István máig köve­ti. Simontornyán ta­nított, amikor előbb a tamási já­rás majd a megyei SZB sportfe­lelőse lett. 1990-től napjainkig a megyei bizottság elnökhelyette­se. 1995 óta a Pedagógusok Szakszervezete Országos Veze­tőségének a tagja. A vezetői ta­gozatban 2008-tól az elnöki te­endőket látta el, erről az idén le­mondott, úgy ítélte meg, aktív igazgatónak kell a vezetői tago­zatot irányítani. Felkérésére ve­zetőségi tag maradt. Tolna me­gye küldötteként öt kongresszu­son vett részt. A legutóbbi kong­resszus előtt fontos megbízatást kapott, a jelölőbizottság el­nökeként tevékeny­kedett. Eddigi szak- szervezeti munkáját több kitün­tetéssel ismerték el, 1995-ben az Eötvös-emlékérem ezüst, 2001-ben az arany fokozatát kapta meg. Az idén a pedagó­gusnapi központi ünnepségen elnökségi dicséretben részesí­tették. ■ Varga L. ■ A központi ünnepségen is megdicsérték. hőgyész Élményekben gazdag, évtizedes múltra tekinthet visz- sza a Hőgyészi Nyugdíjas Egye­sület, amiről a múlt héten pén­teken egy színvonalas ünnep­séggel is megemlékeztek. Az egybegyűlteket Bottá György polgármester köszön­tötte - tájékoztatta lapunkat Zugfii Jánosné, a klub vezetője. Hozzátette, az ünnepség során köszöntötték az alapító tagokat is. Spoljár József és Gábor Zsig- mondné mellett Rau Mihályné, Mári néni sajnos nem tudott je­len lenni. Az alkalomra a helyi csoport mellett, műsorral ké­szült a zombai, a kétyi és a har­ci nyugdíjasklub is, versekkel, szólóénekkel és kóruselőadás­r — £ Magas színvonalú műsorral emelték az ünnep fényét sál emelték az ünnep fényét. A meghívottak között a miszlai delegáció is képviseltette ma­gát, így összesen közel 140-en vettek részt az ünnepségen. Természetesen nincsen szüle­tésnap torta nélkül, amit most még egy kis tűzijáték is látvá­nyosabbá tett. A vacsorát követően pedig fi­nomabbnál finomabb sütemé­nyek, üdítő, sör, bor és kávé várta a vendégeket. No és per­sze a remek hangulat elmarad­hatatlan kelléke, a zene és a tánc is adott volt: Mindez azon­ban nem jöhetett volna létre, ha nem akadnak olyan támoga­tók, akik fontosnak tartják a klub ügyét. ■ H. É. t i 4 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom