Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-06-26 / 24. szám
2011. JUNIUS 26., VASARNAP SZTORI 5 Kukába a kezelhetetlen tehetségekkel? elvonás Forráshiány miatt a speciális nevelési igényű gyerekek oktatása került veszélybe A speciális nevelési igényű gyerekek rendszerint nem rosszabb képességűek, mint „könnyen kezelhető” társaik. Gyakran csak a kulcsot kell megtalálni hozzájuk, és ugyanolyan sikeresek lesznek, mint más gyerekek. Forrás híján azonban megszűnhetnek a speciális intézmények, s kevés a jól képzett szakember is. A tervek szerint a felére csökkenti a támogatást, ezzel aláírja 27 iskola végítéletét a főváros vezetése. Pokorni Zoltán lépett az ügyükben, Tarlós Istvánnak kilencven napja van dönteni. Az országban egyébként végképp megoldatlan a speciális nevelési igényű gyerekek helyzete. Kun ]. Viktória Marci sok évet „húzott le” a speciális nevelési igényű diákokkal foglalkozó Gyermekházban. Előtte harmadikos koráig hat iskolát járt meg, sehol sem tudtak mit kezdeni a tanulási zavarokkal küzdő, diszlexiás fiúval. Hiába volt 140-es IQ-ja, ha nem kapott feladatot, produkálta magát, szétrombolta az órát. Ma gyógypedagógiai főiskolára jár, s pedagógiai asszisztensként segít, hihetetlenül jól bánik a gyerekekkel. Nem mellesleg jégtáncol, a jég- | színháznál rendszeres fellépései S voltak. Andrásnak sem volt he- | lye a „hagyományos” oktatási J rendszerben, jó pár iskolát meg- 1 járt, míg a megfelelő helyre került Miközben anno képtelen volt a klasszikus körülmények között teljesíteni, most a világ harmadik legjobb egyetemére készül. Ők is problémás, nehezen kezelhető gyerekek voltak, akik a pedagógusok szemében akadályt jelentenek, nem adnak sikerélményt, deviáns magatartásukkal lehetetlenné teszik a munkájuk. Ezt gondolja legalábbis a tanárok többsége. „Akinek valamilyen képessége hiányzik, másban egészen biztosan tehetségesebb másoknál - mondja Szabó Csaba, a 15 éve működő Gyermekház alapítványi iskola igazgatója. - Csakhogy az oktatási rendszerünk képtelen meglátni, hogyha valaki kilóg a sorból, az nem azt jelenti, hogy al- kalmaüan mindenre. Ma legfeljebb a pozitív kítűnést látják, azt nem tudják elfogadni, ha valaki bizonyos okok miatt képtelen mindenben úgy teljesíteni, ahogy azt elvárnák. Óriási értékeket, tehetségeket »dobunk a kukába«, hiszen az intézmények kilökik ezeket a gyerekeket, ahelyett, hogy megszólítanák őket, úgy, ahogy kell, ahogy őket meg lehet szólítani.” Szabó Csaba rengeteg ilyen esetet látott, ahogy azt is, hova juttat a speciális munka. Például az autista fiú, aki ma gyönyörűen szaval nagyközönség előtt, s ehhez csak a kulcsokat kellett megtalálni hozzá. Tudni, hogy az amúgy nyugodt, végtelenül okos fiút egy dolog hozza ki a béketűréséből: ha a környezetében valami megváltozik. „A pedagógusok nincsenek felkészítve erre, fogalmuk sincs róla, mit kezdjenek egy olyan gyerekkel, aki más, mint a többi. Nincs sem ismeret, s talán érdeklődés sem, hogy kiderüljenek ezek a »csodák«. Itt van például Vass Józsi, alkoholista szülőkkel, nagyszülőkkel. Kiszedtük a környezetéből, otthonba került, figyeltünk rá, kilencéves korában már a Háború és békét olvasta, de rendre ilyen könyveket vett le a polcról és pontosan értette is, amit olvasott. Ő sajnos végül elkallódott, hihetetlen agyát ma arra használja, hogy bandákat szervez, drogot árul” - hoz más példát is az igazgató. Ezeknek a gyerekeknek az ellátása állami feladat lenne. Csakhogy a rendszer erre nem alkalmas. A főváros - a szakemberek szerint abszolút pozitív példaként - ezt alapítványokon keresztül biztosította. Összesen 27 ilyen intézménnyel áll szerződésben az önkormányzat. Csakhogy a fővárosi közgyűlés márciusban meglepő lépéssel állt elő: egyetlen huszárvágással a következő tanévre Vidéken sincs forrás ORSZÁGSZERTE alulfinanszírozottsággal küzdenek a kistelepülések iskolái, ezért szinte sehol nincs pénz a speciálisan képzett szakemberekre. A jászkiséri Csete Balázs Általános Iskolában az 526 diákból 41 sajátos nevelési igényű, az intézményben már nyolc éve fejleszti és gyógypedagógusok foglalkoznak déla felére csökkentette a gyerekek után járó kiegészítést. Az érintettek már akkor sűrű levelezésbe kezdtek, minden követ megmozgattak, s annyit el is értek, hogy a főváros vizsgálatot indított. Hatástanulmányra adott felkérést, hogy tisztán lássanak. A jelentés elkészült, ebben pedig csak és kizárólag elismerően nyilatkoznak az intézményekről: nem vitatják a szakmai hozzáértést, jogszerűen és költséghatékonyan működnek. Elismerték azt is, hogy az utánonként a tanulókkal. Pszichológusra viszont nincs pénze az önkormányzatnak, pedig nagy szükség lenne rá, mind az SNI-s gyerekek, mind a többi tanulónk számára. Saját szakember hiányában egyelőre a nevelési tanácsadóban kérhetnek pszichológusi segítséget az érintett családok. intézmények többségében jóval több gyermek nevelése, oktatása folyik, mint ahány tanuló után támogatást kapnak. Ennek a jelentésnek az ismeretében gondolták a városatyák mégis a visszavágást, aláírva ezzel valamennyiük halálos ítéletét. A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésére végül az oktatási kabinet elnöke, Pokorni Zoltán új javaslattal állt elő. Kérte Tarlós Istvánt, hogy keressen megoldást arra, hogy az iskolák ne kerüljenek lehetetlen Százból hatan érintettek A TÁMOGATOTT TANULÓK Ötödé autista, 60 százaléka magatartási és beilleszkedési, 15 százaléka tanulási zavarral küzd, a többiek testi vagy érzékszervi fogyatékosok. Ma egyébként a szakemberek becslései szerint a gyerekek mintegy 6 százaléka szorul, szorulna speciális nevelésre, ebből 1-2 százalék komoly fogyatékkal rendelkezik. helyzetbe. A főpolgármesternek 90 napja van a válaszra. Szabó Csaba szerint egyébként az új közoktatási tervek, legalábbis a Hoffman Rózsa-féle elképzelések lényegében lemondanának a sémából bármilyen módon kilógó gyerekekről, és a 70- es évekbe vinnék vissza a rendszert. Úgy tűnik, a vezetés szemében vannak a tehetséges meg a tehetségtelen, deviáns emberek. Utóbbiaknak legfeljebb a szakmunkásképzésben van helyük. A Hoffman-féle olvasat szerint az a diszlexiás, diszgráfiás fiú, aki most szerez diplomát a bölcsészkaron, s csak egy ponttal csúszott le az olimpiáról, jó, ha valamilyen szakiskoláig eljutott volna - mondja Szabó. „Egyébként nekem is volt osztálytársam, aki ötödikben lebukott tőlünk, folyamatosan küzdött, majd 37 évesen elvégezte az egyetemet, s ma az ipari kamara egyik vezetője. Utólag derült ki, hogy ő is csupán diszlexiás volt, de semmiképpen sem butább másoknál” - teszi hozzá az igazgató. Filozofikus Karinthy-könyv a Sajó menti Bánattanyáról *■ RADOS VIRÁG A könyv, amiről beszámolok, nem csak azért különleges, mert a humorista Karinthy Frigyest, mint filozofikus elmét mutatja be. Az író két összetartozó munkájának együttes közlésével: Az ezerarcú lélek és a Telma Titusz kiáltványa olvashatók egy kötetben. Utánuk Bacsó Beáta tanulmánya következik, aki érzékletesen láttatja egy emelkedett lélek eszméit a boldog és békés jövendőről. képzeuenek el egy finom arcú, halk szavú, kislányos nőt, aki elérte, hogy ez az újszerű könyv megjelenjen. Kiadója egy bizonyos Sáránszki, Sajóvelezden. Sáránszki Miklós nem más, mint Bea férje. A házaspárnak szarvasmarha-tenyészete van a Bükk lábánál. A gazdaság hasznából született meg a kötet, amit Bea fivére, Péter tervezett. NAPSÜTÉSES DÉLUTÁNOKON Bea kisétál a Bánattanyára (mert így hívják a helyet), és elmereng a múlton. Huszonkét éve vándorolt ki Izraelbe, ott találkozott Miklóssal egy kibucban. A férfi a helyi marhatenyésztést tanulmányozta, külföldi tapasztalatokat gyűjtött. Egymásba szerettek, és elhatározták, mégis inkább Magyarországon próbálnak szerencsét. A rendszerváltás évében jöttek haza. Bea férjének a kisujjában volt a kapitalista állattartás; ez nagy előnynek számított a magyar gazdákkal szemben, akik szakértelem híján elkótyavetyélték a privatizált vagyont. Sáránszki egy ilyen embertől vette meg a gazdaságot, pár hektárnyi földet, legelőt és kaszálót a Sajó mentén. A faluban, sajóvelezden kezdetben furán néztek a városi házaspárra - Bea Debrecenben, Miklós Budapesten született. Aztán elkezdték tisztelni őket. Nemcsak rengeteg munkájukért, hanem társadalmi érzékenységükért is: az asszony cigánygyerekeket tanít írni-ol- vasni, ez az egyik kedves elfoglaltsága. A férfi nem megy el az út mellett úgy, hogy az árok mentén mindenhol le ne kaszálja a füvet, télen pedig ellapátolja a havat. A természet új látásmóddal ajándékozta meg Beát: tisztább lett a tekintete, észreveszi a sűrűben mozduló őzet vagy szarvast. Férje egy apró csillagvizsgálót is épített, innen figyeli az asszony tiszta estéken az univerzumot. Milyen aprócska az ember, jut eszébe sokszor, mégis milyen magasságokba emelhetik a gondolatai. GYAKRAN TELEPSZIK LE egy fa alá valamelyik szeretett filozófusa könyvével. Olyankor övé a min- denség. Bánattanyai magányában Iényeglátóbb ember lett, meséli. Itt állt össze benne a végleges Karinthy-kötet is. Az Ünnepi Könyvhéten rendezett bemutatón joggal dicsérte munkáját Tarján Tamás, az ismert irodalomtörténész. Bacsó Beáta tanulmányának címe: A felelős ember. Nem véletlenül. Amit ő csinál, nagy felelősség: eljuttatja egy fontos író eddig ismeretlen gondolatait az emberekhez. Legatyásodva „Gyere félmeztelenül, és távozz felöltözve” - ezzel a szlogennel csábította vásárlóit egy divatcég pénteken a cseh fővárosban, ahol nem sokáig kellett várni, hogy összecsődüljön az alulöltözött tömeg. Sok prágai annak ellenére álldogált kisgatyában az utcán, hogy az akció csupán az első száz vásárlóra vonatkozott. A Desigual marketingfogása már többször bevált: korábban Madrid, majd Amszterdam fiataljait vetkőztették le, s úgy tűnik, most kelet felé indulnak, ahol még több a legatyásodott vásárló.
