Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-05-08 / 18. szám
2011. MÁJUS 8., VASÁRNAP 7 Molnár Piroska roppant elfoglalt, szinte minden este színpadon van, amióta pedig a nemzet színészének választották, sorra adja az interjúkat. Azt mondja, boldog, hogy ennyi helyre hívják játszani, és jól érzi magát a Nemzetiben is. Mézes Gergely- Az életkorom miatt döntöttem így. Közeledtem negyven felé, és erre a korra nem igazán írtak női szerepeket. Ráadásul a Katonában csupa főszereplő volt, akiknek a színházi álmait valóra kellett váltani. Igaz, boldogan játszottunk kis szerepeket is. De évi négy bemutatóból nem nagyon jutott annak a harminchat színésznek szíve szerinti szerep. Akkoriban úgy tűnt, véget érhet a színházi pályám, mert annyira el voltam árasztva rádiós és a szinkron- szerepekkel. Ezekből ugyan nagyon sokat lehet tanulni, de azt hiszem, a legtöbb színész a színpadra vágyik. És tudtam, ha elmegyek Pestről, játszhatok mindenfélét. Sőt ami számomra különösen fontos volt: a vidéki színházakban a zenés műfaj is jelen van. Kaposvárott tulajdonképpen mindent megvalósíthattam, játszhattam a koromnak megfelelőt, fiatalabbat és idősebbet is.- Már említette a zenés műfajt, de azt még nem, hogy tavalyelőtt Kurtág-művet énekelt a Zeneakadémián.- A zenés műfajt folyamatosan kamatoztatom, a Budapesti Operettszínházban két előadásban is játszom. De a Kurtág- Becket mű életem egyik legnagyobb kihívása volt, nem voltam benne biztos, hogy meg tudom-e csinálni.- Otthon mit szokott énekelni?- Nem igazán énekelek, inkább boldogan hallgatok. Ez azért van, mert alig vagyok otthon, reggel korán indulok és csak későn érek haza. Meg aztán a macskám is nagyon csodálkozna, ha nekiállnék énekelni.- Ha ma állna elő ugyanaz a helyzet, mint 1984-ben, elmenne más városba játszani?- Játszom most is, de ma már nem tudnék leszerződni. Tíz éve nyugdíjas vagyok, az autót már letettem, a vonatközlekedés pedig olyan, amilyen.- És ha egy pillanatra elfelejtjük a gyakorlati oldalt és a vidéki színházak főként a szórakoztatásra építő repertoárját nézzük?- A vidéken lévő színházaknak mindig a népszínházi szerepet kellett vinni színes, a közönség széles rétegéhez szóló repertoárral. De ezt nem szabad ösz- szekeverni a népszórakoztatással. Sajnos ezt sokszor elfelejtik. Nagyon fontos a közönség nevelése, hogy a fiatalok, a gyerekek is megtanulják szeretni a színházat. És persze azokhoz is kell szólni, akik a színháztól sokkal többet várnak.- Amikor megláttam a Macskajátékban Giza szerepében az Örkény Színház színpadán, arra gondoltam, Molnár Piroska magánéletében is ilyen lehet. Ön érez rokonságot ezzel a szereppel?- Érdekes, hogy ezt mondja, egy kollégája folyton azzal jön, hogy tisztában vagyok-e azzal, nem mindenki osztotta volna rám Giza szerepét. Én ezt általában visszautasítom azzal, hogy hála istennek, nem ő rendezte az előadást. De hogy a kérdésére is feleljek, a színészben minden emberi tulajdonságnak meg kell lennie, és azt erősíti föl magában, amit a szerep megkíván. Tehát ha úgy tetszik, a színpadon Giza vagyok. Örkény István szerencsére nem adott meg fizikai kritériumokat a szerephez. Emberileg azonban valóban közel áll hozzám.- Miben?- Szeretnék olyan bölcs lenni, mint ő. Orbánná lánya azt mondja a darabban, hogy szerencsére Giza néninek elég sok ideje van. Ezt a mondatot én egy maliciózus mosollyal szoktam kísérni, mert Gizát a betegsége kerekes székbe köti, így valóban nincs más dolga, mint átgondolni az életet, mások sorsát. Hál’ istennek, én nem vagyok ilyen helyzetben, nem is tudom, hogy bírnám.- Meglehetősen rohanós az élete, most is egy interjúról jött, tíz perc múlva pedig már kezdődik is a próba.- Valószínűleg ezért is élvezem annyira azt a darabot. Ülök a színpadon esténként, és úgy érzem, mintha nem is tudnék elmozdulni onnan. Igaz, nem is kell, a Macskajátékban minden fejben játszódik le.- Azt olvasni, hogy a nemzet színészének járó járadékból fiatal színészeket támogató ösztöndíjat szeretne létrehozni.- Igen. Ezt már rég tervezem. Mondtam magamban, úgyis közeleg az ötvenéves színészi jubileumom - negyvennégy éve végeztem el ugyanis a főiskolát, hat év van hátra az aranydiplomáig - ideje alapítani egy díjat a végzős növendékek számára.- Egyet már alapított: Kaposvárott a Nagymama-díjat. Miért tartja fontosnak az ilyen jellegű támogatásokat?- Mert most nagyon nehéz az indulás és nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg Is. Ha körbenézünk az országban, azt látni, alig van állás, telítve van a pálya, szinte semmilyen lehetőség- Ha a gyerekek szóba kerültek, a Bors nénit több mint másfél évtizede játssza a Kolibriben. Ön lát változást a gyerekeken?- Ez a Bors néni tizenhat éve született, és az jó benne, hogy mindig újak a gyerekek. Csak egy dolog változatlan: boldogan ülnek fel a színpadra, nyitott szemmel, kedvesen, naivan. „A mi pályakezdésünk leányálom volt a mostanihoz képest, ezért aki megteheti, annak támogatnia kell a fiatal színészeket” - véli Molnár Piroska nem akad az elhelyezkedésre. Ráadásul elkészült az új előadóművészeti törvény is, amiből kiderül, az alternatívoknak - akik alatt most a társulati rendszeren kívül dolgozókat értem - alig jut majd támogatás. Ők, bár a legtöbbjük diplomás színész, a pénzhiány miatt nem tudnak szerződni a színházakkal, és ha pályázaton sem kapnak pénzt a működésre, ellehetetlenülnek. Biztató, hogy a törvény a minőségre helyezi a hangsúlyt, így remélhetőleg azok, akik már felmutattak valamit, biztosabb lábakon állhatnak majd, tehát több évre tervezhetnek. De visz- szatérve a kérdésre: szerintem az, aki megteheti, segítsen. Mondom ezt azért is, mert a mi pályakezdésünk leányálom volt a mostanihoz képest.- Művészeti beszédet tanít az egyetemen. Találkozott hasonló habitusú emberrel a diákjai között, mint ön volt egykor?- Nem szoktam ezt figyelni, és az igazság az, fogalmam Névjegy 1945-ben született Ózdon. 1968-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezt követően a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1971 és 1978 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. 1978-tól 1982-ig volt a Nemzeti Színház tagja. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja. A vidéken lévő színházaknak mindig a népszínházi szerepet kellett vinni. De fontos a közönség nevelése, hogy a fiatalok, a gyerekek is megtanulják szeretni a színházat. sincs, milyen voltam. Hál istennek, nagyon sok különböző karakterű és tehetséges fiatal várja, hogy színpadra léphessen.- Önnek mi jelentette a legnagyobb nehézséget a kezdetekben?- Talán az első évek. Szegeden kezdtem, aztán Kaposvárra kerültem hét évre. Későn érő típus voltam, nem igazán volt saját elképzelésem, hajlongtam ide-oda, mint a nádszál, amit fúj a szél. Szerencsére mindig olyan emberek vettek körül, akik a jó irányba terelgettek. De az is lehet, hogy képes voltam meghallani az engem építő véleményeket. Mindenesetre csák lassan tudtam levetkőzni saját bizony1984 és 2002 között ismét a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. 2002 óta a Nemzeti Színházban játszik. 2005 óta az Aase- díj kuratóriumának tagja. 2011-BEN Komlós Juci helyére a nemzet színészévé választották. fontosabb díjai: Jászai Mari-díj (1977), érdemes művész (1981), kiváló művész (1990), Dérynédíj (1993), nemzet színháza mindig is a politika által átitatott hely lesz, így volt ez régen is, most is.- Számos helyen játszik. Ha valaki, ön igazán lehetne szabadúszó. Mit gondol a magyar társulati rendszerről? Valóban gátja az a színházi innovációnak?- A társulati rendszer érték, szükség van rá, és amíg csak engedi a világ, meg kell tartani. Ráadásul mint az én esetem is bizonyítja, nem gátolja a kibontakozást, sok kollégámmal egyetemben vállalhatunk sok külső szerepet is. De azért nekem a Nemzeti az első. A szabadúszás pedig sosem volt az én asztalom, számomra fontos, hogy tartozzak valahova. Tehát ha hirtelen nem hívnának sehova, a Nemzetiben akkor is boldog lennék. talanságomat. Hályogkovács módra éltem és játszottam.- Az egyik interjújában a régi Nemzeti Színházat, ahova 1982-ben került, egy arzénnel mérgezett kúthoz hasonlította, amely lassan öli meg azt, aki a vizét issza. Mit gondol a mai teátrumról?- A Nemzeti mindig közérdeklődésre számot tartó hely volt, ha szóba kerül, mindenki rögtön tudós doktorrá változik. Mint amikor a családban valaki beteg lesz, és mindenki ragaszkodik saját, kitűnő gyógymódjához. Sajnos legtöbbször nem azt nézik, hogy aki éppen vezeti, hogyan teszi, hanem hogy ők mit tennének másképp. Ezért a- Annak idején nem maradt itt sokáig, részt vett a Katona József Színház megalakításában, majd két év múl- •=, va visszament KaipSL posvárra. Mi az, ö amit a Katonában ff* * nem kaphatott t meg? Színikritikusok díja a legjobb női alakításért (1994), Kossuth-díj (1995), Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1999), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006), Hazám-díj / (2008). INTERJÚ színház A nemzet színészének választott Molnár Piroska díjat alapít fiatal művészek számára. Szerinte fontos a közönség nevelése, hogy a fiatalok is megtanulják szeretni a színházat. „SZERETNÉK BÖLCS UNNI, MINT GIZA"
