Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-05-08 / 18. szám
8 2011. MÁJUS 8., VASÁRNAP GAZDASÁG Adójóváírások nélkül: jövőre fájni fog elvonás Valószínűleg mind a jogosultsági határ, mind a havi maximum jóváírás csökkenni fog Jövőre közel két- és félszer nagyobb összeget von ki a kormány az adójóváírás rendszeréből, mint 2010-ről 2011-re - derül ki a költségvetési törvény háttéranyagának és a konvergenciaprogramban szereplő vállalásnak az összehasonlításából. Az alacsonyabb keresetűek körében még nagyobb béremelésre lesz szükség, hogy ne csökkenjen a nettó fizetésük. Kiss Roland-Tavalyról idénre az adójóváírás átalakítása 75,7 milliárd forintos megtakarítással jár, jövőre ennél 2,4-szer nagyobb szigorra lesz szükség a konvergenciaprogramban vállalt 180 milliárd forintos lefaragáshoz - ez világ- lik ki lapunknak a büdzsé egyik háttéranyagán alapuló számításából. Ilyen mértékű szigorítás annak ellenére fájni fog az adófizetők széles rétegének, hogy a kormány tartja magát tavalyi döntéséhez és jövőre felére csökkenti, 2013-ban pedig megszünteti a jelenlegi kvázi-szuperbrut- tó (vagyis a munkáltatói tb- járulék mértékével, 27 százalékkal növelt) adóalapot. Lapunk számítása szerint a szuperbruttó felezése mintegy 140-160 milliárd forintot hagyhat az adófizetők izsebében, vagyis eleve kevesebbet, mint az adójóváírás 180 milliárdos szűkítése. Előbbi jelentős része pedig a magasabb keresettel rendelkezőknél csapódik le, míg az adójóváírás az idén is csak 250 ezer forint körüli bruttó keresetig vehető igénybe. Arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által elhatározott 180 milliárd forintot hogyan lehet megspórolni e területen, tudomásunk szerint csak az őszszel dönt a kormány. A két elvi lehetőség egyike, hogy radikálisan csökkentik az adójóváírás havi maximumát. Az említett megtakarítás eléréséhez a jelenlegi havi 12 100 forintos limitet ötezer forint környékére kellene visszavágni. Ez azt jelentené, hogy míg egy havi 150 ezer forintos bruttó bér tavaly még 107 ezer forintos, idén pedig 105 ezer forintos nettót ért, jövőre alig több mint százezer forintot kapnának kézhez az ennyit keresők. A másik szélsőség a jogosultsági határ leszállítása lenne évi 1,7 millió forintos szuperbruttó adóalap közelébe: ez azt jelentené, hogy a teljes mértékű adójóváírást (ez esetben jövőre is havi 12 100 forintot) a jelenlegi 180 ezer forintos bruttó bér helyett csak bő százezer forintig lehetne igénybe venni. Az biztos, hogy ősszel e két szélsőség közötti megoldás születik, vagyis mind a jogosultsági határ, mind a havi maximum jóváírás csökken. Valószínűnek tűnik egy havi 140-150 ezer forintos bruttó bérnél történő korlátozás és egy 7-8 ezer forint körüli havi maximum. Ez annyiból már poliükai kérdés, hogy a kormány csak a legrászorultabba- kat kívánja támogatni ezzel az eszközzel, vagy szélesebb körben tompítaná az arányos, egykulcsos adóra történő átállásból eredő feszültségeket. Az adórendszer átalakítása körüli vitákban ugyanis gyakran elsikkad, de ettől még tény, hogy az alacsonyabb keresetűek egészen addig kisebb arányban veszik ki a részüket a közteherviselésből, amíg egyáltalán létezik az adójóváírás. Idén egy havi százezer forintos bruttó jövedelemmel rendelkező adózó személyi)'övedelemadó-terhelése csupán 8,2 százalék, szemben Az adójóváírás kerete (milliárd forint, a költségvetésben, zárójelben a csökkenés az előző évhez képest) 2010 __________________447,7 2011 372 (-75,7) 2012 ____________________192 (-180) 20 13 142 (-50) * vi azzal, hogy ez a mutató már havi 300 ezres bruttó mellett 20,3 százalék. Azt, hogy utóbbi esetben a tényleges terhelés magasabb a 16 százalékos adókulcsnál, a szuperbruttó adóalap okozza, ez a jelenség szűnik meg 2013-ra. Vagyis valójában az adóterhelés kisimítása történik: a bruttósítás megszűnésével a magasabb jövedelemmel rendelkezők terhelése ténylegesen 16 százalékra csökken, az alacsonyabb bérek terhe pedig fokozatosan efelé közelít. Bár mivel a kormány szűk körben mindenképpen megőrizné az adójóváírást, a legalacsonyabb keresetűek körében valószínűleg soha nem éri el a terhelés a 16 százalékot. Érdemes azt is feleleveníteni, hogy szakemberek - sőt olyankor kormányzati szereplők, többek között Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök is - éveken át a minimálbér adómentességét garantáló, és így a szürkegazdaságot erősítő adójóváírás szűkítését, megszüntetését követelték. Márpedig egy széles körű juttatást nehéz úgy kivezetni, hogy az előnyként jelenjen meg az abban részesülők köréjjen. A keresetek várható alakulása (FORINT, ZÁRÓJELBEN AZ ADÓJÓVÁÍRÁS MÉRTÉKE) Bruttó bér/nettó kereset 2010 2011 2012 2013 I 100 000 76 510(15100) 74 280(12100) 71440(7100) 71600 (5100) 150 000 107 215(15100) 105370(12100) 103 610(7100) 101850 (2 100) 200 000 137920(15100) 133480(9120) 129780(1100) 133 000 (0) 250 000 162405 (8880) 156950(1500) 160850 (0) 166250 (0) 300 000 185 490(1260) 186540 (0) 193020 (0) 199 500 (0) FELTÉTELEZÉSEK: 2012-BEN 7100, 2013-BAN 5100 FORINTOS ADÓJÓVÁÍRÁS-LIMIT; 2012-BEN HAVI 150, 2013-BAN 125 EZER FORINTOS BRUTTÓ IGÉNYBEVÉTELI JÖVEDELEMHATÁR J _ ....... . . ' FORRÁS: VG-SZÁM&ÁS ol W. A/ Perek ezrei várhatnak most a Sonyra hackertámadás Több tízmillió PlayStation-felhasználó fiókját törték fel Az internet történetének legnagyobb adatlopási ügyébe keveredett a Sony. A japán cég számítástechnikai hálózatát ért hackertámadás jelentős károkat okozott. A 24,6 millió Sony Online Entertainment Network fiókot érintő betörés során bankszámla- és hitelkártyaadatok is az internetes bűnözők kezébe kerülhettek. Mint ismert: egy hónapon belül kétszer is bejutottak illetéktelenek a Sony online játékhálózatába. Április közepén a hackerek a Sony PlayStation Network adatbázisát törték fel, néhány napja pedig kiderült, hogy május elején a Sony Online Entertainment Networköt is megtámadták. Az előbbinek 77 millió, utóbbinak a cég közleménye szerint 23 ezer felhasználója van, a behatolás nyomán ezek banki adatai és hitelkártya-információi szivároghattak ki a rendszerből. Magyarország is érintett lehet: a PlayStation Networknek a HWSW információi szerint csaknem harmincezer regisztrált felhasználója van hazánkban. Hirai Kauzo, aki a Sony elektronikai óriás videojáték-részlegét vezeti, nincs könnyű helyzetben, néhány hete még a jövő vezetőjeként tekintettek rá, amire legalább azzal rászolgált, hogy többéves veszteségsorozat után a vezetésével sikerült ismét nyereségessé tenni a sokféle elektronikai dologgal foglalkozó Sony online játékrészlegét. Most pedig úgy tűnik, elsősorban az ő fejét követelhetik, mondván, nem ügyelt eléggé a szóban forgó rendszerek biztonságára. Azt is nehezen bocsátják meg neki, hogy két hetet várt az igazság feltárásával és a bocsánatkéréssel. Márpedig az ügyfelek igencsak dühösek, rövid időn belül már a második csoportos keresetet nyújtották be a távol-keleti technológiai óriás ellen. Ezúttal - tudósít az International Herald Tribune - egy harcias PlayStation-felhasználó, a 21 éves kanadai Natasha Maksimovic indítványozta az eljárást, amelyben ezúttal konkrét, egymilliárd dolláros kártérítési összeget is megjelöltek. A Sony-botrány Japán imázsát is megtépázhatja. Ezt a megállapítást szűrte le a BBC, amely a napokban tokiói járókelőket faggatott az ügyről. A felkelő nap országában nem ez az első eset, hogy fontos ügyekben napokat késik a kommunikáció, legutóbb épp a földrengés által megrongált fukusimai erőmű vezetése követett el hibát az információk késve csepegtetésével. ■ A leggyengébb láncszem számít A Sonynál felmerült gondok két fontos dologra hívják fel a figyelmet - mondja Márton Miklós, az IT-biztonsággal foglalkozó Kürt Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese. Egyrészt, hogy a világ száz legnagyobb cége is ugyanazokat a rendszereket használja, amelyek ugyanolyan sérülékenyek. Másrészt minden rendszer annyira biztonságos, amennyire leggyengébb eleme. Hogyan lehet védekezni a hasonló betörések ellen? Telepítsük a biztonsági frissítéseket! Ne tegyük ki az internetre a felhasználók személyes adatait és bankkártya-információit, bármennyire is hiszünk a védelmi vonalunk törhetetlenségében! Nyugat-Európában a Nokia elé került a Samsung A Samsung átvette a vezetést a Nokiától a nyugat-európai mobiltelefon-piacon; a dél-koreai vállalat az idei első negyedévben 29,3 százalékos piaci részesedésre tett szert az IDC piackutató vállalat adatai szerint. Az értékesítésekben hagyományosan vezető Nokia 27,9 százalékos részesedéssel a második helyre csúszott vissza a rangsorban. A harmadik helyezést az Apple iPhone vívta ki magának 9,8 százalékkal. Egy évvel ezelőtt a Nokia 32,7 százalékos piaci részesedéssel vezette a listát, a Samsung pedig 29,1 százalékkal állt a második helyen. A ranglistát a piackutató cég az összes készülékkategóriára kiterjedően állította össze, nem csak a felső kategóriás okostelefonok figyelembevételével. Az IDC szerint a Samsung az olcsó készülék kategóriában hozott helyes dizájndöntéseknek, valamint a felső kategóriában az Android operációs rendszer alkalmazásának köszönhetően tört előre az értékesítésekben. Az okostelefon-piaci szegmensben az Apple ütötte ki a Nokiát a vezető pozícióból. Az iPhone egymaga az IDC adatai szerint 20,8 százalékos piacrészre tett szert, míg a Nokia okostelefonjai együttesen 19,6 százalékot hasítottak ki maguknak. Tavaly a Nokia még 40,ó százalékos részesedéssel rendelkezett az okos- telefon-szegmensben. A Samsung az okostelefon-piacon 12,1 százalékos részesedéssel az ötödik helyen áll, de a tavalyihoz képest eladásait 744 százalékkal növelte. A Nokia sorsfordító hatást remél a Microsoft Windows Phone 7 operációs rendszerének bevezetésétől az okostele- fon-modelljeinél. A Nokia egyszerűbb modelljeivel piacvezető a feltörekvő térségekben, Indiában és Kínában, ami biztosítja számára a világpiaci vezető szerepet is. Az Android operációs rendszer támadásától azonban ezek a térségek sem mentesek és erősen szorongatják a Nokia eladásait. ■ Az okostelefonoknál tarolt a cég Még többet veszíthetnek jövőre az alacsonyabb keresetűek az adójóváírások jelentős visszafogásával A Sony játékrendszerének bemutatója egy San Franciscó-i kiállításon. A PlayStationt milliók játsszák a neten.
