Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-05-29 / 21. szám

2011. MÁJUS 29., VASÁRNAP 8 GAZDASÁG ií vmmmnmtfrrmmmtrmmyrmmmmm^amrirmmrrrrrfrmrr"“^ A hitelcsomag alig tizede maradt meg mol-kivásárlás A kieső kötvénykibocsátásokat pótoltuk az IMF- és EU-pénzekből Szűk négyszázmilliárd fo­rint marad a 2008-as nem­zetközi hitelcsomagból el­helyezett betétből akkor, ha az állam ténylegesen ki is fizeti a hozzá kerülő 21,2 százaléknyi Mol-részesedés vételárát. Kiss Roland Egészen pontosan 875,3 milli­árd forint - a legújabb, április végi államháztartási jelentés szerint ennyi maradt az IMF-től, az EU-tól és a Világbanktól 2008 őszén igényelt nemzetközi hitel­csomagból. Ha a kormány át­utalja a Mol-részvények mint­egy 505-510 milliárd forintos vé­telárát, a betét értéke 365 milli­árd forint körüli összegre csök­ken. Ez annyiból igencsak cse­kély, hogy Magyarország ennek legalább tízszeresét hívta le a rendelkezésére bocsátott hitel­keretből. A három nemzetközi szerve­zet húszmilliárd eurós hitelke­retet állapított meg Magyaror­szág számára 2008 őszén. Ezt nem hívtuk le egy az egyben: amíg erre lehetőség volt, vagyis Irina Ivaschenkónak nincs kifogása 2010 októberéig hazánk 14,2 milliárd eurót igényelt a keret­ből. Az utolsó tényleges lehívás­ra 2009 nyarán került sor, igaz, ugyanezen év szeptemberében egy jelképes, 50 millió eurós ösz- szeget még „elfogadtunk" az IMF-től. „Az IMF nem kötötte ki, hogy a hitelkeretből származó pénze­ket mire lehet fordítani, bár az el­sődleges cél 2008 őszén a ma­gyar fizetési mérleg stabilizálása volt” - szögezte le lapunk kérdé­sére Irina Ivaschenko, az IMF magyarországi képviselője a Mol-ügylet kapcsán. Emlékezte­tett: a hitel lehívásának eredeti határideje is lejárt 2010 októbe­rében, vagyis jelenleg nincs élő megállapodás a valutaalap és a magyar kormány között. A 2008- as csomag törlesztése jövőre ve­szi kezdetét. Tény, a hitelre azért volt szük­ség, mert a pénzügyi válság ki- teljesedésével elapadtak vagy nagyon megdrágultak az állam- háztartás finanszírozásához szükséges piaci források. A 2008-ban lehívott 6,9 milliárd euró nagy részét ennek ellenére sikerült a nemzetközi tartaléko­kat növelő betétként elhelyezni a Magyar Nemzeti Banknál, folyó finanszírozásra a lehívott összeg alig negyedét fordítottuk. A nemzetközi hitelcsomag 2009 első felében jött igazán jól az államkasszának. A borús nemzetközi tőkepiacokon ugyanis az első fél évben a fi­nanszírozás szinte kizárólag az IMF- és EU-pénzekből valósult meg. Tavaly a hitelcsomag már sokkal kisebb szerepet játszott az államháztartás finanszírozá­sában: a betét összegéből további 150 milliárd forintot csípett le a kormány, újabb lehívások már nem voltak. Összeurópai uborkahaború bontakozik Elrendelte pénteken a spanyol eredetű, azonnali fogyasztásra szánt zöldségfélék ellenőrzését a Vidékfejlesztési Minisztérium, miután a spanyol uborkákat tet­ték felelőssé a német hatóságok a hasmenésjárványért. A hét végé­re már Nyugat-Európa több or­szágában is terjedő megbetege­dés hét halálos áldozatot követelt, és kétszáz rendkívül súlyos álla­potban lévő beteget tartanak szá­mon. Kétséges azonban, mi értel­me van a lépésnek, ugyanis - mint azt pénteken Mártonffy Bé­la, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeb) elnöke elmondta - Magyarországon gya­korlatilag csak magyar termesz­tésű kígyóuborka kapható. Spa­nyol importból már csak néhány tétel fürtös uborka lehet, a múlt héten ugyanis, a hazai szezon kezdetével együtt lezárult a be­hozatal. A FruitVeB elnöke hangsúlyoz­ta, hogy a magyar termelésű uborkánál nincs semmiféle fertő­zésveszély. A termelési folyama­■ Magyarországon is ellenőrzik a spanyol zöldségeket, bár nem nagyon vannak. tot szigorúan ellenőrzik, az ubor­kát fedett helyen, fóliasátor alatt és üvegházban termesztik. A kár­tevők ellen biológiailag védekez­nek a termelők, és így kizárt a Németországban tapasztalt fertő­zéshez hasonló helyzet kialakulá­sának veszélye. Mindeközben diplomáciai csa­tározássá vált a különös „uborka­háború” a német és a spanyol ha­tóságok között. A madridi kor­mány ugyanis visszautasította azt a szakvéleményt, miszerint a péntekre már hét halálos áldoza­tot követelő megbetegedések oko­zója a Spanyolországból impor­tált uborka lenne. A felelőssé tett málagai termelők azt is szóvá tet­ték, hogy termékükből más euró­pai országba is szállítottak, más­hol azonban nem okozott problé­mákat. Szerintük a szállítmány vagy út közben, vagy éppenség­gel a hamburgi nagybani piacon fertőződhetett meg az EHEC bél­baktériummal. Mártonffy Béla ugyanakkor fel­hívta a figyelmet: jelentős meny- nyiségű zöldség kerül az unió or­szágaiba az észak-afrikai orszá­gokból, ám az EU-ban bevett szi­gorú élelmiszer-biztonsági szabá­lyok ezekre nem vonatkoznak. HIRDETÉS Találja meg az ideális lakást, és találjon hozzá kedvező kamatozású lakáshitelt! Forint alapú, 1 éves kamatperiódusú, az első évben fix kamatozású, azt kővetően referenciakamathoz kötött hitel átlátható hiteldíjakkal. Igényeljen ön Is forint alapú lakáshitelt az MKB Banktól, hiszen most': ■ nincs hiteligénylési díj, ■ nincs ügyintézési díj, ■ nincs szerződéskötési díj, ■ nincs árfolyamkockázat. Kamat (forint alapú) lakáshitel esetén: az első kamatperiódus alatt fix 7,77%’ (THM: 10,10%), azt követően 12 havi BUBOR* 4-3,5% (THM: 10,36%). A hitelnyújtás feltétele, hogy az Ügyfél vállalja, hogy a hitelszerződés futamideje alatt jövedelmét a Banknál vezetett bankszámlájára utaltatja.2 Az MKB Bank Zrt. aláírta a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódexet, az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Magatartási Kódex az MKB Bank és a PSZÁF honlapján is elérhető. A Teljes Hiteldíj Mutató (THM) értékének meghatározása a 20) 1. április 1 -jén érvényes 12 havi BUBOR. valamint az aktuális feltételek, Illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, és a felté­telek változása esetén a mértéke módosulhat. A THM 20 éves futamidejű, S millió forint összegű, 1 éves kamatperiódusú lakásvásárlási célú hitelre került meghatározásra. A THM mértéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. A hirdetés kizárólag a figyelemfelkeltést szolgálja, nem minősül nyilvános ajánlattételnek. A THM aktuális mértékét a Lakossági Hiteltermékek Teljes Hiteldíj Mutató (THM) értékek táblá­zata tartalmazza, mely elérhető bankfiókjainkban, illetve a Bank honlapján. ' Az akció a Bank által 20) 1 .Június 30-ig befogadott hiteligénylések alapján 20)1. augusztus 31 -ig megkötött lakáshitel szerződések esetében érvényes. ; A jövedelem-átutalás kezdeményezését az Ügyfélnek legkésőbb a kölcsönszerződés megkötéséig igazolnia kell, kivéve, ha a jövedelem-átutalás kezdeményezése a Bankon keresztül történik. Az Ügyfél által vállalt jövedelem-átutalás teljesítését a Bank a hitel futamideje alatt jogosult ellenőrizni. Amennyiben a jövedelem-átutalás legalább 3 egymást követó hónapon keresztül nem teljesül, a következő törlesztőrészlet esedékességtől a hátralévő futamidőre a Bank az adott kamatperiódusra meg­állapított kamat helyett a kamat 2 százalékponttal növelt értékének megfelelő mértékű kamatot számit fel. Jövedelem: a következő jogcímeken érkező rendszeres, havi átutalás: munkabér, munkabér jellegű Juttatás, tlszteletdij, életjáradék, bérleti dl). 3 A kamatperiódus fordulójának hónapjában, a hónap első munkanapján érvényes 12 havi BUBOR. BUBOR: Budapesti bankközi kamatláb. A kamat mértéke változó, a kamatperióduson belül (1 év) fix. SZEMÉLYESEN ÖNNEK www.mkb.hu Uniós elmarasztalás a hulladékok miatt Hat tagállam, köztük Magyaror­szág kapott elmarasztaló felszó­lítást a napokban az Európai Bi­zottság (EB) részéről, amiért a megadott határidőre nem tettek eleget jogharmonizációs kötele­zettségüknek, és nem ültették át a nemzeti jogrendbe az EU új hulladékgazdálkodási keret- irányelvét. A bizottság közleménye szerint Magyarország mellett Luxem­burg, Lettország, Franciaország, Szlovénia és Szlovákia kapott fel­szólítást; a brüsszeli testület két hónapot adott arra, hogy az irány­elv átvételének, végrehajtását be­jelentsék. Ellenkező esetben a bi­zottság az Európai Bíróságtól pénzügyi büntetés kiszabását kérheti, amely az új eljárási sza­bályok alapján már az első meg­hallgatás során kiszabható, amennyiben a tagállam nem tesz eleget jogharmonizációs köteles­ségének a határidőn belül. Az egész hulladékgazdálkodá­si rendszert gyökeresen új ala­pokra helyezi az EU 2008 végén elfogadott új hulladék-keret­irányelve, amelynek rendelkezé­seit a tagállamoknak 2010. de­cember 12-ig kellett volna átven­niük. A bizottságnak, valamint a hulladékkezelői szektor szerep­lőinek pedig éppen a változtatá­sok súlya miatt lett volna fontos a határidő betartása - fogalma­zott lapunk nak Székely Anna. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezető igazgatója kifejtette: ehhez Magyarorszá­gon a 11 évvel ezelőtt elfogadott hulladékgazdálkodási törvényt s a hozzá tartozó csaknem har­minc végrehajtási rendeletet kel­lett volna felülvizsgálni. Azonban ennek a nagy léptékű jogalkotás­nak nem látszanak a jelei sem a KSZGYSZ, sem a többi érintett szakmai szereplő, sem az önkor­mányzatok számára. Székely An­na szerint a törvény módosításá­val kapcsolatos egyeztetési folya­mat 2010 novemberében elkez­dődött, de gyorsan meg is sza­kadt. A végrehajtási rendeletek módosításának szakmai tartal­máról pedig semmiféle informá­ciója nincs, a szövetségnek. Az új hulladékgazdálkodási törvényre (és termékdíjas szabá­lyozásra) való várakozás megbé­nította a 2010-ben 350 milliárd forintos forgalmat elért magyar környezetvédelmi ágazat fejlődé­sét Most viszont a KSZGYSZ ügy­vezető igazgatója szerint komo­lyan lehet attól tartam, hogy az EB által megadott újabb határidő­ig hátralévő pár hétben egy szak­mailag kiforratlan tervezet kerül az Országgyűlés elé. ■ Értékesítés (környezetvédelmi ipar, milliárd forint) 2005 2006 2007 2008 2009 ■ Nettó árbevétel ■ Ebből: exportárbevétel V&GRAFIKA Forrás: KSH Galileo: októberben fellövik az első műholdakat navigáció Már négy éve működnie kellene az európai uniós rendszernek Októberben fellövik a Galüeo uni­ós navigációs műholdrendszer első két műholdját - jelentette be az Európai Bizottság ipari ügye­kért felelős biztosa. Antonio Tajani elmondta: a Galüeo alap­szolgáltatása 2014-től indulhat el, amikorra is várhatóan már 18 Galüeo műhold kering majd az űrben. A rendszer teljes körű ki­építése - mind a 30 műhold rész­vételével - 2019-re várható. Az amerikai GPS riválisaként még 1999-ben megálmodott uni­ós navigációs rendszernek ere­detileg már 2007-től működnie kellene, azonban a folyamatos fi­nanszírozási gondok miatt évről évre csúszott annak megvalósítá­sa, miután a magánberuházók nem szálltak be a várt módon a projektbe. Belgium arra számít, hogy már 2014-től használni tud­ja a rendszert az útdíjarányos au­tópálya-használati díj bevezeté­séhez. Az Európai Bizottság január­ban még azt közölte, hogy a pro­jekt megvalósításához eddig el­különített 3,4 milliárd eurón kí­vül további 1,9 milliárdra van szükség. A tagországok illetékes Harminc ilyen műholdat lőnek fel Szojuz viszi a műholdakat az első két gauleo műholdat a dél-amerikai Francia Guya­nában található kourou-i Eu­rópai Űrkikötőből lövik fel ok­tóber 20-án. Egy Szojuz űrhajó foga a műholdakat 23 600 kilométer magasságban Föld körüli pályára állítani. Az ok­tóberi indítás után fél évvel újabb két műholdat lőnek fel, majd 2013-ra további 14-eL minisztereinek tanácsa azonban április elején úgy döntött, hogy a többletköltséget a tagállamok he­lyett a jelenlegi, 2007-2013-as uniós költségvetésnek kell állnia. A Galileo működtetésének majdani költségét az Európai Űr­ügynökség főigazgatója, Jean- lacques Dordain évi 800 millió euróra becsüli. A szintén 30 mű­holdat működtető amerikai GPS üzemeltetését évi egymilliárd dollárból (mintegy 700 millió euró) oldják meg. A Galüeo húsz év alatt mintegy 60 milliárd euró bevételt hozhat. T. G. * 4 «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom