Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-05-15 / 19. szám
2011. MÁJUS 15., VASARNAP SZTORI Víz már van, októberben jég is lesz városliget Látszik már a budapesti műjég felújításának vége - A csónakosok péntektől evezhetnek Nyolc éve csak a por és a szemét gyűlik nyaranta a budapesti városligeti tó medrében. A műjég hűtő- csőhálózata nem bírta már a vizet. Többek között ezért, és persze a fogadóépület siralmas állapota miatt kellett felújítani a pályát. A projekt befejezése egy szezont csúszott, de idén átadják. Árvay N. Tivadar Egy ottfelejtett mobilvécé áll a városligeti tó egyik sarkában, a csütörtökön már csaknem 30 centiméter mélyvízben. Jellemző” - mondom fotós kollégámnak lemondóan, a kék bodegára mutatva. Mindketten égünk a kíváncsiságtól, hogy vajon hogyan emelik majd ki a feledékeny melósok a parttól jó kőhajításnyira árválkodó műanyag illemhelyet a méteres vízből, hiszen május 20-án nyolc év után újra megnyit a Vajdahunyadvár tövében a csónakázótó. Egy nemrég még hajléktalanok által önkényesen elfoglalt trafóház felé baktatunk, amely most takaros kúriaként lapul a platánok alatt. Az Elmű segített - derül ki néhány pillanattal később. „Le akarták dózerolni a régi trafót - mondja az ajtóban Bartha László, a Városligeti Műjégpálya igazgatója. - Térdig állt bent a szemét meg a fekália, mégis megláttuk benne a lehetőséget. Felkerestük a villamos művek illetékeseit, adnák inkább nekünk, jó lenne irodának a műjég felújítása idején, később meg kultúrkávézó, amolyan békés pihenő lehetne. Bólintottak, mi meg örültünk, s Lampert Rózsa, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal műemlék-felügyelője is lelkesedett az ötletért.” Odabent leülünk Bartha úr ideiglenes irodájában, háta mögött a falon három hatalmas műszaki rajz: a műjégpálya épületének három szintje, a felújítási terv minden részletével. S bár jövő héten megnyitóra készülnek, idefele jövet szerkezetkész, de nyílászárókkal még kissé hiányosan ellátott épület fogadott minket a Műcsarnok mögött. „Valóban, egyelőre csak a csónaA városliget műjég számokban 1 Beruházás értéke 4,7 milliárd forint Ebből uniós támogatás 3,175 milliárd Pályaméret kb. 14 000 m2 Épület 3398 m2 Korcsolyapálya 180*60 méter Hokipálya 60*30 méter Jégvastagság 6-8 cm Pálya normálhűtése*-5 Celsius Pálya vlsszahűtése**-15 Celsiusig Átlagos napi forgalom 1000 fő Hétvége 8-10 ezer fő Bartha László, a műjégpálya igazgatója szerint g mostantól ötven évig ehhez nem kell hozzányúlni kázótó nyit, de a víz alatt készen áll az októberi üzemkezdésre a legkorszerűbb technikával felújított korcsolyapálya is - mondja Bartha László. - Péntekig elkészül a műjég épülete előtti sétány, a partszakasz kiépítését már befejezték, a csónakstég is áll, nincs akadálya a nyári szezon indításának.” Kisétálunk a vízhez, mutatom is rögtön a „vízi vécét” az igazgatónak, de pestiesen szólva alaposan beégek. „Az is egy a modern installációk között - mondja Bartha úr. - A Szépművészeti Múzeum szervezett kortárs szoborkiállítást a tó újjászületésére időzítve, 25 nemzetközi hírű alkotó részvételével.” Hirtelen értelmet nyernek a félbe fűrészelt Volkswagenek, a semmibe meredő rózsaszín nyalóka és a félig vízbe rogyó portásbódé. Hiába, haladnom kellene a korral. A műjégpálya fogadóépületének egyelőre csupasz falai mellett viszont megérint bennünket a klasszikus szépség. A homlokzaton már ott figyelnek azok a barokkos szobordíszek, amelyek a felújítás előtt a rájuk hordott tucatnyi festékréteg miatt már csak amorf hupliknak látszottak. Bartha László megáll a főépület közepénél, és az ovális ablakkeretekre mutat. „Hát nem csodálatos? Néhány éve még elképzelni is nehéz lett volna, hogy ez az épület ennyire szép lesz egyszer. Vélhetően ez lesz életem legnagyobb projektje, Semmin nem spóroltak A műjég mindenben a legkorszerűbbet kapta. Új például a beléptetőrendszer, amely képes lesz kezelni a legújabb generációs mobiltelefonok fizetésre írt alkalmazásait és az új bankkártyákat: a vendég megállás nélkül besétál a kapun, a jegy árát pedig a telefonszámlájával fizeti meg. A hagyományos jegyeket és bérleteket plasztikkártyák váltják, amelyek az öltöző- szekrényeket (ezekből ezer áll majd a vendégek rendelkezésére) is nyitják. Az épület egésze akadálymentesített lesz, az étterem, az irodák és a korcsolyakölcsönző mellett egy idegenforgalmi információs központ is helyet kap benne. A díszterem pedig kulturális eseményeknek, kiállításoknak, és a menedzsment reményei szerint a legkülönfélébb rendezvényeknek ad majd helyet. amelyet az elejétől a végéig irányítok, de büszkén mondhatom, hogy a felújítás után legalább 50 évig olyan műjégpályánk lesz, amely európai viszonyok között is a legkorszerűbbnek számít. S mindez a kivitelezés csúszása ellenére is úgy valósul meg, hogy alig né- hány tízmillió forinttal lépjük túl a tervezett költségeket.” Mielőtt gyanakodni kezdenénk, hogy a többlet a régi városvezetés valamelyik prominensének zsebébe vagy cégénél landolt volna, Bartha úr magyarázatot ad a pluszkiadásokra. „A régi dísztermet a belső- építészek modern dizájnnal álmodták újra. Hatalmas tükrökkel, korszerű világítással, egyszerű bútorokkal. A falakat va- kargatva azonban előbukkantak a nyolcvan évvel ezelőtti aranydíszítések, úgyhogy Lampert Rózsa, a KÖH illetékese új terveket készíttetett. Minden az 1926-os állapotokat tükrözi majd: valódi aranyozás kerül a falakra, régies csillárokkal, elrejtett épületgépészeti megoldásokkal. Ez persze több pénzt visz el, de a végeredmény minden kétkedőt meggyőz majd.” S hogy mitől lesz szuperjó az új műjég és a csónakázótó? Például attól, hogy a vízszint minimum 86 centiméter lesz a korábbi 40 helyett. Az ide tervezett vadiúj csónakok evezős és kenu üzemmódban is működnek majd a tavon, amelyet a Széchenyi fürdő használt termálvizével, illetve kútjaiból töltenek majd fel. A jégpálya pedig akár már október közepén fogadhat majd látogatót, mert az új gépház plusz 10-13 fokig viszonylag gazdaságosan bírja a pálya hűtését. Történet a szív színes álmairól egy rideg korszakban RADOS VIRÁG van úgy, hogy az ember keres valamit, tudja is, hogy mit, aztán a nagy kutatás közben váratlan kincsre bukkan. Csak úgy, ráadásként. így járt fiatal ismerősöm, Balogh István. Békési származású emberként szűkebb hazája történetét kutatta, és állandóan egy különleges női névbe botlott. Láng Ida. Ott volt a békéscsabai gettó halottainak listáján, akiknek emlékét a helyi temetőben külön parcella őrzi. A sírfeliraton többek közt ez olvasható: „írónő”. Élt 1897-től 1944-ig. A korabeli lapokban lépten-nyo- mon feltűnnek alkotásai. Pedig, mint kiderült, Láng Ida ki sem mozdult szülővárosából, az akkor hétezer lelkes, békési Vésztőről. Férje és két gyermeke mellett élte le életét. az A fajta művész volt, akire azt mondják: méltatlanul elfeledett. Finom hangú, borongó versei, ha nem is állítják egy vonalba Kosztolányival vagy Tóth Árpáddal, e nagy költők lelki társává emelik őt. „Ilyen az, amikor egy tehetséges nő álmodozni kezd - mondja István kutatótársa, Virág Emese. „Képzeletben kilép környezetéből, amely a mindennapokban fogva tartja. Rejtett élete lesz. Családcentrikus nő lévén, Láng Ida nem bontotta szét az őt körülvevő közeget, inkább belül lázongott.” Ennek lenyomata egyetlen fennmaradt kötete, az 1944-ben megjelent „Tündöklő híd”. MILYEN SOKAN VAGYUNK Így ezzel! Keressük a helyünket, mert homályosan érezzük, az valahol máshol van, mint ahol éppen vagyunk. De a mindennapok, a kötelesség, a lelkiismeret vagy a megszokás terhe alatt nem mozdulunk. Voltak ugyan, akik kitörtek a régiből az új kedvéért, mint például Paul Gauguin, a festő, aki egészen Tahitiig „kergette" önmagát. Vagy Georges Sand, a férfi módra élő, szabad szellemű írónő. Láng Ida nem ilyen volt. Talán ezért sem tud róla semmit a szenzációhajhász utókor. de most két fiatal megtalálta a könyvét, és összefogott, hogy megmentsék őt az emlékezetnek. Tanulmányokat írtak, és megszervezték a kiadást. Sőt, Balogh István nemcsak hogy pályázatot nyert a megjelenéshez, de saját zsebből is áldozott rá pénzt. Meggyőződése, hogy Láng Idának helye van az emberek könyvespolcán. Ahogy Virág Emese írja: „Tolla nyomán porcelánfigurák kelnek életre, lakatlan paloták báltermei népesednek be újra, (...), életre kelnek a csillagok is, egy szív színes álmaivá elevenedik az egész világ.” olyan időket élünk, amikor nagy szükség van az álmokra. Ebben a rideg világban sokszor kutatni kell utánuk. Láng Ida verses álmait például még saját, ma élő rokonai sem ismerték. És kellenek az olyan álmok is, amiket valóra vált az ember. István és Emese álma egy új könyvről valóság lett. A két fiatal tehát az álmok nyomába eredt, és megtalálta őket. Nem, nem Budapest! Athén! A görögök kiakadtak: a jelek szerint csődbe megy szeretett hazájuk, amelyet megint a gazdag nyugat-európaiaknak kell megmenteni. Nem lesz több 18. havi (!) fizetés sok állami állásban, nem lesz pontossági bonusz annak, aki időben beér munkahelyére, nem tarthat a mozdonyvezetők szabadnapja 28 óráig, nem garantálnak a gyógyszertáraknak 35 százalékos nyereséget: Csoda-e, ha kitört a balhé?
