Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-05-15 / 19. szám
4 2011. MÁJUS 15., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA nyári táborozás Menők a tematikus életmódtáborok és az ezotériatematika, de napi 1-2 ezer forintért már jó színvonalú elfoglaltságot lehet találni a nyári hónapokban. KELL A VARÁZSLAT A GYEREKEK ÉLEIÉBE Heti húszezernél kezdődik a díj a választás nyilván nemcsak érdeklődés, de pénztárcafüggő is. Napközi jellegű foglalkozásokért akár elég mindössze 1-2 ezer forintot fizetni naponta, a klasszikus, bentlakásos táborokba már legalább húszezer forint egy hétre a részvételi díj. A Táborfigyelő honlapján található egyik legolcsóbb az Időkapszula tábor, ahol heti 19 700 forintért mindennap más történelmi korszakba „utazhatnak” a gyerekek, ezekhez kapcsolódva különböző játékok, foglalkozások, vetélkedők során megismerik az adott kor kultúráját, eseményeit, a komoly témák mellett lazulhatnak is a gyerekek, hiszen lesz vízi őrület, vízi röpi, gitáros daltanulás és karaokeparti is. az „élni Jó" életmódtáborba is hasonló áron juthatnak el a gyerekek, ahol külön fazekasmester veszi szárnyai alá a gyerekeket, akik a korongozás mellett maguk főznek is, majd nemezeléssel, batikolással ismerkedhetnek, esténként pedig olvasással, énekléssel, zenével zárhatják a napot. lovagló-, vitorlás-, média-, fotó-, tánc-, illetve különböző tudományos táborokba általában 50-60 ezer forintért fogadják a gyerekeket, de 400 ezer forint fölött is kínálnak ki- kapcsolódást gyerekeknek, elutazhatnak a nyáron Cambridge-be, Lindauba, vagy akár Máltára is, ezek a programok általában húsznaposak. Van, aki elengedni fél a gyereket, mások viszont éppenhogy megoldani nem tudják, hová tegyék őket a nyáron. Jön a szülői dilemma a nyári táboroztatásról, a tárház egyre szélesebb, de bővül azok köre is, akiknek nem futja még a szociális táboroztatásra sem. Kun J. Viktória Az interneten egy tanárnő így számol be a szülői értekezletről: „Évek óta figyelem, hogy amikor a már olykor végtelennek tűnő szülői értekezleteken elérkezik az osztálykirándulások, táborozások kérdése, hirtelen megváltozik a hangulat. Nagy lesz a csönd, sőt még a „jaj, de unom már ezt az egészet” firkálgatá- sok is abbamaradnak. Tisztán látható a szülők arcán a szorongás, az aggódás, de kérdezni mégis csak kevesen kérdeznek. És sosem értem, miért nem. Pedig szerintem teljesen természetes, ha az általános tájékoztatás mellett minden szülőben legalább még tíz kérdés megfogalmazódik a témával kapcsolatban, de inkább otthon rágják tövig a körmüket, hogy elengedjék vagy sem csemetéjüket ezekre a programokra, és hogy ott mi is fog velük történni. A táborokból hazatérve már persze utólag elárulják, hogy egy hétig egyáltalán nem vagy csak alig aludtak. Hol apuka nyugtatgatta anyukát, hol pedig fordítva”- írja a tanárnő. Pedig a szakemberek szerint az a gyerek, aki nem szakad ki környezetéből, vagy felügyelet nélkül marad, lelki és fizikális szempontból is veszélyeztetett. „A gyereket, ha csak teheti, a szülő mindenképp engedje el!” - kérlel mindenkit például a pszichológus. Heves Andrea szerint mindenképpen fontos a környezetváltozás, hogy a gyerekek ki- és elszakadjanak a megszokott, sablonos életükből, azoktól az emberektől, akik között az év többi napját töltik. „A gyerekkori depresszió egyik oka például az egysíkúság, hogy semmilyen új inger, élmény nem éri őket. De egyébként is nagyon fontos a környezetváltozás, hiszen ez egyfajta próba, hogy a védőhálóból kiszakadva is helyt tudnak-e állni, megtalálják a kapaszkodókat. Kiderül az is, mi az, ami a gyereket érdekli, esetleg miben tehetséges, olyan dolgokkal találkozik, amivel az otthoni környezetben nem”- mondja a pszichológus. S hogy mikor érett meg a gyerek táborra? A legtöbb szülő szerencsére jól ismeri gyermekét. Tudja, mennyire önálló vagy mennyire nem. Viszont ha a gyerek táborozni akar, önállótlansága ne legyen akadály. Legalábbis érdemes tennünk egy próbát. A legkártékonyabb eszköz a kirándulások során pont a köldökzsinórt jelképező telefon. A szülők többsége viszont nem is igen gondolkodhat azon, hogy engedné-e a gyereket, nem is igen válogathat, nincs ugyanis miből. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint legalábbis a családok 90 százaléka nem engedheti meg magának, hogy akár egy hétre is táboroztassa gyermekét. De a nyár egyébként szerintük nem is kellene, hogy nekik okozzon fejtörést: a gyermekek napközis foglalkozását ugyanis az önkormányzatoknak kötelessége lenne megoldani, ezt azonban döntő többségük mégsem teszi. Főként a kisebb településeken és a keleti, északkeleti országrészekben jellemző, hogy egyáltalán nem jut a kasszából ezekre a feladatokra.- A gyermekvédelmi törvény kimondja, a gyerekek napközbeni ellátásáról, felügyeletéről és étkeztetéséről az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk - magyarázza Készéi Sándor, aki szerint az a gond, hogy sok szülő nincs tisztában a törvény adta lehetőségekkel, holott ha tudnák, hogy ezt joguk van kérni, sok településen nem térhetnének ki a feladat elől, és ki tudnák harcolni a napközis táborokat. Ha pedig nem kérik, a települések jelentős része magától nyilván fel sem ajánlja.- A gyerekek után járó normatíva nem szeptember 1-jétől június közepéig jár, hanem szeptember Djétől augusztus 31-ig. Hetven napra ez milliárdos tétel, amit nem kapnak meg a gyerekek, illetve családok. Sajnos egyre több szülő panaszkodik arra, hogy ez a jelenség már az óvodákban Is tapasztalható, ott sem szerveznek nyári ügyeletet a kicsiknek. Ha viszont nincs az iskolákban, óvodákban napközis felügyelet, akkor minden költség a szülőkre hárul. Aki képes megfizetni, az táborba küldi a gyerekeit, aki viszont nem, és nagymama sincs, az csak a televízióra „számíthat”, lesz „kulcsos” gyerek, aki lényegében ki van csapva, felügyelet nélkül az utcára. A probléma minden nyáron az 1,8 millió gyerek jelentős részét sajnos érinti - sorolja a gondokat az érdekvédő. Készéi Sándor szerint harmincéves beidegződés, hogy a dolgozó szülőknek kell a gyerekek felügyeletét megoldaniuk, nyáron, munkaidőben. Holott ez tökéletesen ellentmond az uniós normáknak, de a magyar törvényeknek is. Ha pedig az elhelyezés, felügyelet nincs megoldva, az komoly veszélyt is jelent: a nyári hónapokban ugyanis ugrásszerűen nő a gyermekbalesetek és az eltűnések száma. „Azok a gyerekek, akik számára mindez nincs biztosítva, kimondhatjuk, hogy veszélyeztetettek. A hátrányos helyzetű, rossz anyagi körülmények között élőket ráadásul még a törvény is tovább diszkriminálja: azoknak ugyanis, akiknek nincs munkájuk, még a normatíva sem jár, mondván a szülő úgyis otthon van, vigyázzon rá. Csak a gyerekeket hagyja a rendszer figyelmen kívül: bele sem gondol senki, hogy a nyári szünetben nekik a kikapcsolódás helyett sok esetben az otthoni, nyilván nyomasztó légkör marad, így kell, hogy feltöltődjenek az iskolára”- teszi még hozzá az érdekvédő. A családsegítők próbálnak saját erejükből, pályázati pénzekből megoldást találni még a legszegényebbeknek is, időről időre azonban mind kevesebben képesek még a minimális önrészt is vállalni gyerekük nyaraltatá- sához. Halmai Krisztián Szentes környéki családoknak igyekszik könnyebbé tenni a nyarat. Szig- ligetre, a Balaton partjára szervez évről évre táborokat, s próbálja a lehető legrugalmasabb megoldásokat megtalálni. „A szülők döntő többsége munkanélküli, úgyhogy nálunk nem is lehet semmi ilyen kitétel, hogy a gyerekek jöhessenek a táborba. Elvileg a korhatár 7-14 év, de sokszor teszünk kivételt és fogadjuk az idősebbeket is, hiszen közülük is sokan vannak, akik például még a Balatont sem láthatták soha életükben. Itt kapnak napi háromszori étkezést, szállást az önkormányzati üdülőben, szervezünk közös programokat. Összesen negyven gyereket tudunk elhelyezni, de már tavaly is nagyon nehéz volt megtalálni azokat a családokat, ahol legalább a költségek, ami 30 ezer forint az egy hétre, legalább harmadát vállalni tudják” - mondja a Szentesi Családsegítő Központ szociális munkása. Halmai Krisztián szerint viszont a pénzszerzés nekik is komoly gondot jelent. A pályázati pénzeket mind nehezebben érik el, most is adományokra, külső segítőkre várnak. Kristálygyógyászati és Helyszínelők-tábor is indul külföldön, nyilván leginkább a pénzesebb családokat célozva egyre nagyobb teret hódítanak az akár extremitásig menő táborötletek, mint például a Helyszínelők-tábor. Itt a gyerekek nyáron már ,>hullákat” rajzolnak körbe, vémyomokat és szubdurális hematómákat keresnek, majd letárgyalják az ügyet, és kihirdetik az ítéletet is - mindezt persze művérrel és műanyag babákkal. A hi- perrealisztikus táborok ideje ezek szerint még nem jött el. A 8-14 ÉVES GYEREKEK a különböző táborokban más és más aspektusával ismerkednek meg a helyszínelés és annak járulékos tudományai szerepkörében, akad ezek között olyan is, ami a kicsiknek igazi laborkörülményeket biztosít vérmintavizsgálatra. DE MAGYARORSZÁGON IS lehet már „aurálni", kristálygyógyászatot vagy hatodikérzék- használatot tanulni, akár jobb agyféltekés rajzolással tölteni a szabad időt. Tanulhatnak már szülőbűvölő varázsreceptet, békaugráltatást, mindezt az ezoterikus, vagy éppen a varázslótáborban. De mehetnek már öko-, életmód-, egyházi, helytörténeti vagy éppen életmódtáborba, ismerkedhetnek a fotózással, színjátszással, képzőművészettel vagy akár az indiánléttel is a gyerekek. » f A t
