Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-03-20 / 12. szám
2011. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP 7 INTERJÚ Bálint györgy Kétezer üzenetet kapott a betegágyon. Egy hónap múlva a kertben akar dolgozni. Szerinte a mezőgazdaság kihúzhatná az országot a válságból. Megbánta, hogy politikusnak állt. „GYÓGYULJ MEG, GYURI BÁCSI!” Hetekig szorított az ország a 91 éves Bálint Györgyért, miután egy hónappal ezelőtt súlyos baleset érte: elgázolták. Már jól van, és úgy tervezi, nemsokára metszeni fog a kertben. Fábos Erika- Most kiderült, hogy kilenc élete van.- Amennyi mindennel foglalkoztam eddig, ezt már így is nyugodtan mondhatnánk.- Mit ígérnek az orvosok, mikor mehet újra a kertbe?- Nem nagyon jósolgatnak, de biztatnak, és magam is érzem, hogy egyre jobban vagyok. Ha így haladok, szerintem háromnégy hét múlva már metszeni fogom a fákat, de a nehezebb munkákra még erősödnöm kell. Ez az én koromban öt-hat hónapig is eltarthat, de törekszem rá. Rengeteg erőt adott ehhez az a hatalmas szeretet, amivel - így mondom - elárasztottak az emberek. Több mint.kétezer e-mail érkezett a honlapomra, de egészen megható személyes találkozásaim is voltak. Itt, ahol lakom, a közelben van egy óvoda. Az óvónők elhozták a kicsiket hozzám, amikor megtudták, hogy kiengedtek a kórházból. Megálltak az ablak alatt és integettek meg kiabálták, hogy „gyógyulj meg, Gyuri bácsi!" - hát ezek után már muszáj is, nem igaz?- Mindig aktív életet élt, nehezen megy a lábadozás?- Egyelőre járókerettel járok, úgyhogy mondogatom'is, hogy 91 éves koromra megtanultam kézen járni. Nem könnyű ennyire korlátozottnak lenni, de van hozzá türelmem, és ahogy erősödöm, egyre jobban elfoglalom magam. írok. A honlapomra az aktuális bejegyzéseket és a legújabb könyvemen végzem az utolsó simítgatásokat. A legendás növényekről szól, vagyis olyanokról, amelyek zenei, irodalmi vagy történelmi vonatkozásban is hírnevet szereztek maguknak. Mint például a fagyöngy, amit madárlépnek is hívnak, mert egy olyan anyagot lehet gyúrni a bogyóiból, amelyet nagyon szeretnek a madarak. Ezt Mozart Varázsfuvolájából is tudhatjuk, mert Papagénó ezzel fogta be az énekesmadarakat. Ezer ilyen van, gondoltam, néhányat elmesélek.- Gondolom, minden növényről tudna legendákat mesélni, de honnan a szeretet irántuk?- A családom 150 évre visszamenően a földből élt. Apám is földbirtokos volt, és korán, már négyéves koromban kivitt magával a határba, hogy megmutassa, melyik a gyom, melyik a zsurlófű. A méhészetében is mesélt és tanított, hogy mikor mit kell csinálni. Régen a magyar nyelv is ismerte a „zöldujjú’’ kifejezést. Azokra az emberekre mondták, akik különleges érzékkel és szerencsével nyúltak a növényekhez. Hölgyek között nagyon sok van. Olyanok, akik Bálint György szerint a magyar agrárium mélypontra jutott, pedig a paprikánknak vagy a barackunknak nincs párja a világon. A politika mégsem akarja felkarolni a mezőgazdaságot. Nekem megtiszteltetés volt, hogy Bálint gazdának neveztek. A falumban gazdának azokat az idősebb embereket nevezték, akiknek érdemes volt figyelni a szavára. eldugnak egy magot és szép növény lesz belőle, akkor is, ha másoknak nem sikerült. Apám is ilyen volt és talán ezt örököltem én is. Jó minőségű földet műveltünk Heves megyében, Gyön- gyöshalmajon, ma Halmajug- rának hívják.- „Zöldujjal” még sárga fuk- sziát is sikerült csinálni?- Ez egy nagyon régi történet. Nagyon szeretem a fuksziát, az egyik kedvenc virágom és egy barátom egyszer azt mondta, ha valami emlékezeteset akarok csinálni, legyen az a sárga színű fukszia, mert az még senkinek sem sikerült. Hát sárga színű fuksziát nemesíteni azóta sem sikerült senkinek, de sok minden van, amiről nem gondoltuk, hogy lesz.- Génmanipulációval talán a sárga fukszia is sikerülne.- Sokan vannak, akik félük a magyar zöldségeket ettől. Szerintem nem kell. Ha külföldre megyek, mindig viszek magammal egy zacskó hazai paprikát. Bárki megkóstolja, azt mondja, ilyen finomat még nem evett. És tényleg nem. Nem ellenzem ezt a fejlődést. Az a fontos, hogy az ember mértéket tudjon tartani. A minap hallgattam a rádiót és ott elhangzott, hogy már a paradicsom sem olyan, mint régen, mire mondta valaki, hogy de legalább eltartható. Ez nem jó logika. A zöldség és a gyümölcs úgy a legjobb, ha frissen fogyasztjuk el, ízes és zamatos. Az 50-es években főagronó- mus voltam egy állami gazdaságban. Angol kereskedők jöttek hozzánk őszibarackot venni. Kivittük őket a gyümölcsösbe, megálltunk egy fánál, hogy kóstoljuk a barackot. Egyből beleszerettek, lett is üzlet belőle, és ez sokáig jól is működött. De ez már szinte legenda, a magyar mező- gazdaság sajnálatos mélypontra jutott. A szántóterületeink nyolcvan százalékán négy fajta növényt termesztenek, miközben egyre többet beszélnek mindenütt a világon a biodiverzitásról, a sokszínűségről és egyre nagyobb becsületük van a régi, elfelejtett fajtáknak.- Hisz még abban, hogy a magyar mezőgazdaság egyszer újra magára talál?- Még mindig optimista vagyok, ami a hazai mezőgazdaság értékeit illeti. Sok-sok olyan növényünk van, amelyeket termeszteni lehetne, ráadásul piacuk is lenne. A burgonyának például itthon is, de mákot, lencsét, csicseriborsót vagy az étkezési borsót külföldre Is el lehetne adNévjegy 1919. július 28-án született Gyöngyösön. 1941-ben kertészmérnökként végzett a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1948-ban kapott diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1959-BEN doktorált. 1995-BEN kandidátust szerzett. dolgozott többek között a Kertészeti Kutatóintézetben, a Mányi Állami Gazdaság főag- ronómusa volt, volt a Fejér Megyei Állami Gazdaságok főni. Nem lenne muszáj mindent a lengyeleknek megtermelni, a miénk ráadásul jobb is. Minden évben előfordul, hogy megkeres egy-egy külföldi kereskedő, hogy hol kap étkezési borsót, amely fontos terményünk volt évtizedekig. Sehol. Szóval a megoldás az lenne, ha a nagy kézi munkaerőt és hozzáadott tudást igénylő növényeket termesztenénk, amire van kereslet. Nem beszélve arról, hogy könnyebb megvédeni úgy a növényeinket a kártevőktől és az időjárástól is, ha többféle van egy fajtából. Ha még mesz- szebbre akarok menni, ez nemcsak a mezőgazdaság, de a nemzetgazdaság érdeke is, amikor ekkora a munkanélküliség. Már csak a politikának kéne a dolgok mellé állni, de úgy tűnik, nem akarnak. Néztem a március 15-i kertésze, az Állami Biztosító szakértője. 1969-81 Kertészet és Szőlészetfőszerkesztője volt és onnan ment nyugdíjba is, miközben több másik kertészeti magazint is szerkesztett. Több száz cikket publikált, 24 kötete jelent meg, Gyümölcsöskert című műve hat kiadásban, kétszázezer példányban fogyott el. nős, egy fia, egy unokája és egy dédunokája van. hobbija a kert és Berci, a puli. kitüntetetteket, hátha találok egy mezőgazdászt, állattenyésztőt, állatorvost, de nem volt közöttük egy sem.- Ha már említette a politikát, négy évig dolgozott ország- gyűlési képviselőként.- Nem tagadom, hogy tévedés volt. Az indíttatás arra a naiv elképzelésre alapult, hogy szükség lehet a politikában a tapasztalatomra. Beláttam, hogy nincs és azt is, hogy nem az én világom. A politika másféle embereket igényel.- Legtöbben a tévéből ismerik, hogyan lett Bálint gazda?- Miután a Kertészet és Szőlészet főszerkesztőjeként nyugdíjba mentem, felhívott az MTV-ből Peták István, az Ablak felelős szerkesztője és arra kért, hogy a műsorban a mezőgazdaság, de hangsúlyosan a kertészkedés időszerű problémáiról beszéljek. Váratlanul ért az ajánlat, mert nyugdíjba vonulásom előtt azt terveztem, hogy csak a kertemet fogom ápolni, legfeljebb, ha könyvírásra vállalkozom. De ember tervez, Isten végez - igent mondtam. Mielőtt először beléptem a stúdióba, megálltam az ajtóban, bemutatkoztam és elmondtam, hogy ezentúl én fogok beszélni itt a falvak, a gazdák, a kertészkedők témáiról. Akkor maga lesz a Bálint gazda!- nyugtázta az egyik leendő kolléganőm. És úgy is lett, nekem pedig megtiszteltetés volt, hogy így neveztek. A falumban gazdának azokat az idősebb embereket nevezték, akiknek érdemes volt figyelni a szavára. Nem én vagyok egyébként az első Bálint gazda. Volt is bonyodalom. Czupy Bálint egykori kisgazda képviselő ugyanis disszidált és Bálint gazda néven saját műsort vezetett a Szabad Európa Rádióban. Fel is vetődött, hogy nevet kéne váltanom, de végül a párt propagandaosztályán rábólintottak, hogy maradhassak Bálint gazda, ahogy a fél ország azóta is megszólít.- Bálint gazdaként mi volt a legnagyobb sikerélménye?- Tarnabodon elindított a Máltai Szeretetszolgálat egy programot: nagycsaládosokat telepítettek be a faluba. Abban segítettem nekik, hogy tanácsokat adtam a letelepedőknek, hogyan illeszkedjenek be a falusi közegbe, hogyan gazdálkodjanak, mit mikor vessenek. Pár éve arra jártam, amikor odaszaladt hozzám egy asszony, aki négy gyereket nevelt egyedül. Megölelt, és azt mondta: Gyuri bácsi, nem lesz baj a gyerekekkel idén télen, van a pincében nyolc zsák saját termésű krumplink. Sok köszönetét kaptam, de azt hiszem, ez volt eddigi legnagyobb sikerem. Egyébként a tarnabodi gyerekektől is kaptam rajzokat, hogy gyógyuljak meg. Kis füzetbe kötötték és postán küldték el.- Kilencvenegy évesen mitől ilyen aktív?- Ahhoz még öregebbnek kell lennem, hogy rájöjjek, mi a titok. De mivel sokan kérdezik, szoktam ezen gondolkozni. Egyrészt nyilván genetika, másrészt azt hiszem, hogy az ember életének az első szakasza nagyon meghatározó abban, hogy a későbbiekben milyen lesz a teherbírása, hogyan áll meg a lábán az életben. Szerintem gyerekkorban rengeteg sok olyan energia akkumulálódik, amelyeket talán csak jóval később használ fel az ember. Nekem nagyon szép gyerekkorom volt. f 1 >
