Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-03-20 / 12. szám

8 2011. MÁRCIUS 20., VASARNAP GAZDASÁG Építőipar: még nincs vége a válságnak visszaesés Az állami infrastruktúrabővítés jelenthet érdemleges keresletnövekedést Az építőipari termelés éves változása (százalék) Semmi jel nem utal arra, hogy megindult volna az építőipar kievickélése a válságból. A szakma sze­rint még az idén sem kez­dődik meg az ágazat fel­ívelése, bár adnak némi okot a bizakodásra az Új Széchenyi Terv keretében tervezett beruházási programok. Bisztricsány Julianna Egytizedével esett vissza az épí­tőipari teljesítmény az elmúlt év során, az építési-szerelési mun­kák értéke 1798,5 milliárd forint volt, szemben az egy évvel koráb­bi 1979,8 milliárdos értékkel - ál­lapította meg az Építési Vállalko­zók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) most elkészült összesítő értékelése. Mint Koji László, a szervezet al- elnöke lapunknak elmondta, nem meglepő a végső összegzés eredménye, hiszen az építőipari termelés mélyrepülése már több éve tart, s tavaly semmi jel nem utalt arra, hogy bármi is meg­mozdult volna az ágazatban. A termelés volumene az év minden hónapjában alacsonyabb volt, mint az előző év azonos idő­szakában, s mindkét építmény­főcsoport termelése kisebb volt az egy esztendővel korábbinál. Különösen fájdalmas a lakásépí­tések zuhanórepülésének kitar­tó tendenciája. Tavaly 20 823 új lakás épült, 35 százalékkal keve­sebb, mint 2009-ben. A kiadott építési engedélyek száma 17 353 volt, ez 39 százalékos csökkenést jelent az előző évi adathoz képest. A képet tovább árnyalja, hogy az év második felének minden hónapjában folyamatosan csök­kent mind az építőipari vállalko­zások által megkötött új szerződé­sek száma, mind a szerződésállo­mány volumene. December vé­gén 13,3 százalékkal volt keve­sebb szerződés az egy évvel ko­rábbihoz képest. Az épületek épí­tésére vonatkozó szerződéseké 26,6, az egyéb építményeké - pél­dául az utak, vezetékek - 1,9 szá­zalékkal volt kisebb, mint 2009 végén. A szakmai szövetség évről év­re felméri azt is, hogy a különbö­ző nagyságú vállalkozásoknak hogyan alakul a teljesítménye. Koji László elmondása szerint a gazdálkodási feltételek romlása erősen rányomta a bélyegét a cé­gekre, tavaly szinte valamennyi­nek csökkent a termelése, egye­dül a 10-19 főt foglalkoztatók ta­pasztalták a teljesítmény szinten maradását. Egyébként - tette hozzá - továbbra is megmaradt az 50 fő alatti kisvállalkozások termelésben betöltött domináns szerepe az ágazatban: a kisszer­vezetek adják az építőipari ter­melés kétharmadát. Összefüggésben a termelés mérséklődésével, 2007-től a fog­lalkoztatás mértéke is minden év­ben jelentősen csökkent (2007- ben 8,3, 2008-ban 3,1, 2009-ben további jelentős, közel 10 százalé­kos mérséklődés következett be), 2010-ben a foglalkoztatottság az előző évi szinten ismétlődött. Vi­tathataüan az is, hogy az építő­ipar fizetés szempontjából sem túl vonzó: az átlagkereset 153 003 forint volt tavaly. Ugyanakkor az országban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 202 576 forint volt. Ezen belül a vállalkozások­nál dolgozóké 206 848 forintot ért el. Míg nemzetgazdasági szin­ten a bruttó keresetek 1,4 (a ver­senyszférában 3,3) százalékkal haladták meg az előző évit, addig az építőiparban csupán 0,5 száza­lékkal nőttek az átlagkeresetek. A szakember szerint a közeljö­Az árak alakulása tavaly az építőipari termelői átlagárak 1,1 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző évben, tehát a növeke­dés messze elmaradt a 4,9 százalékos inflációtól. Koji László elmondta: az árnöve­kedés az előző négy évben egyszer sem érte el a pénz­romlás mértékét. A szakem­ber a közeljövőben sem vár változást. Mint fogalmazott, az inflációs hatásokat a vál­lalkozások nem tudják áthá­rítani az építtetőkre, az ala­csony árak viszont kedvezőt­lenül hatnak az ágazat jöve­delmezőségére. Részben ez is magyarázza, hogy továbbra is gyors ütemű a cégfluktuá­ció az építőiparban. vőben legfeljebb az állami inffast- ruktúrabővítés jelenthet érdem­leges keresletet az ágazat számá­ra. Ezért is tartja fontosnak, hogy felgyorsuljanak - az elsősorban uniós forrásokból finanszírozott - ilyen jellegű beruházások. Az Új Széchenyi Terv keretében ter­vezett programok ugyan jelentős építési munkákat igényelnek majd, ám kedvező hatásuk csak késleltetve érvényesül az építő­iparban. Az ÉVOSZ alelnöke ösz- szességében úgy látja: az ágazat­ban nincs vége a válságnak, a konszolidációra még várni keli. HIRDETÉS Igényeljen OTP Lakáshitelt vagy Lakáslfzinget, és bankunk hűségszolgáltatásával csökkentheti ingatlanhitele vagy lízingje törlesztési terheit! Amennyiben Ön az OTP Banknál vezetett - törlesztésre megjelölt - bankszámlájára utaltatja minimálbért meghaladó havi jövedelmét, a hiteltermék standard ügyleti kamatából kedvezményekre jogosult. A jövedelem-átutalás megléte alapfeltétel, ugyanakkor egyéb banki termékek (csoportos beszedési megbízás, OTP Lakástakarék szerződés, Törlesztési Biztosítás) igénybevétele esetén ön további kamat- kedvezményt is elérhet.' Hűségszolgáltatásunk keretében nyújtott kamatkedvezményeken túl, Ön most a hitelfelvétel induló dijaiból is kedvezményeket kap Tavaszi ingatlanhitel akciónk keretében"! Az akció időtartama: 2011. február 28. - április 30. Az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakáslízing Zrt. által folyósított hitelek esetében .az OTP Bank Nyrt. jár el. Az ingatlanhitel és lakáslízing igénybevételéhez lakásbiztosítási szerződés megkötése vagy megléte szükséges. Jelen hirdetés nem minősül ajánlattételnek. A tájékoztatás nem teljes körű. További információk megtalálhatóak a vonatkozó Üzletszabályzatokban és Hirdetményekben. ' Lakáslízingnél OTP Lakástakarék szerződés és Törlesztési Biztosítás nem vehető igénybe. " Az első három ügyleti éven belül történő, mindenkori hatályos hirdetmény szerinti elő- vagy végtörlesztés esetén az ügyfélnek meg kell térítenie a tavaszi ingatlanhitel akció keretében fel nem számított, illetve helyette megfizetett díjakat. További díjkedvezményes hitel és lízing ajánlatok, valamint részletes feltételek: www.otpbank.hu » www.otplakaslizing.hu • www.otpjzb.hu 06 1/20/30/70 366 6666 • 06 40 366 666 Reklámfilmek, további ajánlatok: www.nemduma.hu (j> otpbank ® Uuak/iimt iwtvmrliikrrn Megtiltunk ttgymdsbun otp ingatlanfedezetű hitelek és lakáslízing Most érdemes költözni - csökkentse kamatát hűségkedvezménnyel! Még olcsóbb kínai cipők import Eltörlik az ázsiai lábbelikre kivetett vámokat Több százmillió euró értékben érkezik évente kínai cipő az Eli piacára Április elsejétől megszűnnek a kínai és vietnami bőrcípőkre vo­natkozó büntetővámok az EU- ban, mivel mostanáig nem érke­zett kérelem a határidő újbóli meghosszabbítására - adta hírül az Európai Bizottság. Mivel azon­ban a változás érzékenyen érint­het sok európai cipőgyártót, Brüsszel egy éven keresztül fi­gyelni fogja a lépés következmé­nyeit, és negatív hatás esetén gyorsan meghozza a „megfelelő t intézkedéseket” - emeli ki a köz- | lemény. Az európai cipőgyártók £ szövetsége (EFA) mindenesetre üdvözölte a lépést, de szintén hoz­zátette, hogy árgus szemekkel fi­gyelik majd a fejleményeket. A fogyasztók szempontjából jó hír a vámok eltörlése, mivel az ol­csóbbá teheti az Ázsiából érkező cipőket. Igaz, szakértők szerint gyors és nagy árcsökkenésre nem kell számítani, mivel a bér- és alapanyagköltségek a közelmúlt­ban igencsak megnövekedtek. A Kínából, illetve Vietnamból érkező cipőkre még 2006-ban vezetett be az Európai Unió 16,5, illetve 10 százalékos védővámot, majd 2009 decemberében 15 hó­nappal kitolta érvényességüket. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a távol-keleti gyártók döm­pingáron szállítanak cipőket az EU-ba, miközben - Brüsszel ál­lítása szerint - mindkét ázsiai ország adókedvezményekkel és olcsó hitelekkel segíti azokat. A kínai gyártók jogszerűtlen­nek tartották a büntetővámokat, és azok mértékét is kifogásolták, mondván, azok valójában egyes dél-európai gyártók érdekeit szolgálják. Emiatt négy cipőgyár az Európai Bíróságnál megtá­madta a döntést - kérelmüket el­utasították -, a kínai kormány pedig a Világkereskedelmi Szer­vezetnél panaszolta be az uniót. A kérdés az EU-tagállamokat is megosztotta: míg a gazdasági­lag még mindig jelentős cipő­iparral rendelkező dél-európai országok (elsősorban Spanyolor­KORÁBBI KÖZLÉS szerint a ma­gyar cipőpiac nagysága évi 33 millió pár, ebből mintegy 26 mil­lió pár érkezik az EU-n kívülről, jellemzően Ázsiából. 5-6 millió az EU-n belüli, főleg olasz, oszt­rák és német import, míg a ma­gyargyártók mindössze egymilli­ót értékesítenek a hazai piacon. A 33 millió párból egyébként mintegy 20 millió bőr felsőrészes szág, Olaszország és Portugália) a vámok fenntartása mellett kar­doskodtak, addig Nagy-Britan- nia és a skandináv országok az eltörlésük mellett tették le vok- sukat. Utóbbi álláspontot képvi­selte az EFA is, amely már 2009 végén jelezte: nem látja szüksé­gét a védővámnak. Szerinte az nem kedvez az uniós fogyasztók­nak és az iparágnak sem, mivel felfelé nyomja az árakat. ■ WB lábbelire vonatkozik a védővám. Uniós szinten évente több száz millió euró értékű, Ázsiából származó árut érint az intézke­dés, amelynek hatályon kívül helyezése olyan nagy nemzetkö­zi vállalatoknak is kedvez, mint például az Adidas vagy a Puma. Utóbbiaknak ugyanis az említett távol-keleti országokban is van­nak gyártóegységeik. Itthon ötből négy cipő ázsiai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom