Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-03-20 / 12. szám
6 SZTORI 2011. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP Orvosi hungarikum a ráksebészetben onkokés Felismeri a daganatos sejteket és vezeti az orvos kezét az intelligens eszköz Áttörést ígér a gyógyításban, leginkább a diagnosztikában egy magyar találmány. Az intelligens sebészkés már műtét közben pontos képet ad a szövetekről, így segít az orvosnak, meddig és hol „vágjon”. Az onkokést egyelőre tesztelik, hatalmas adatbázissal kell igazolni az eredményeket. Kun J. Viktória Onkokés. így nevezik tudományosan azt a magyar szabadalmat, amely minden eddiginél gyorsabb, és a remények szerint pontosabb diagnózist ad műtét közben a feltárt szövetekről. Az eszköz operáció közben folyamatosan küldi az információkat a vizsgált szövet kémiai jellegzetességéről és arról, hogy tartalmaz-e rákos sejteket. Takáts Zoltán vegyészmérnök, a Semmelweis Egyetem kutatójának találmánya lényegesen felgyorsítja a biológiai szövetanalízist, ugyanakkor megnöveli annak pontosságát. Segíti az orvos döntését a megfelelő gyógyszer kiválasztásáról és adagolásáról. Mégpedig úgy, hogy az éppen vágott szövet ionizált molekuláit szívja ki, amelyet egy tömeg- spektrográfiás mérő rögtön analizál is. A kulcs, ahogy a feltaláló mondja, hogy a sejtmembrán alkotórészeinek eloszlása szövetspecifikus. Ez volt Takáts Zoltán szerint az az „eretnek gondolat”, amellyel akár orvostörténeti felismerést tettek a kutatók. S ennek köszönhetően a jövőben a tumoros betegek műtétéinél nem kellene az orvosnak a szövettani vizsgálatok eredményére várnia a műtét folytatásához. A műszerrel bármely felület kémiai elemzése elvégezhető sebészi tisztaságú környezetben is. A felfedezés korszakalkotó lehet, igaz, sem az idevezető út, sem a most járt nem túl egyszerű. Takáts Zoltán 9 évvel ezelőtt kezdte vizsgálni az eljárást, akkor még Amerikában, majd 2004-től itthon folytatta kutatásait. Noha kezdetben nem igazolódtak a feltételezései, az érzékelhető volt, hogy az orvosok részéről nagy az igény egy ilyen tíForradalmasíthatja a daganatos betegek kezelését, az érsebészetet és az agyműtéteket az új eszköz. Az intelligens kést azonban egyelőre tesztelik, legfeljebb daganatos kutyákat mentenek vele. pusú áttörésre. Ez akkor történt meg, amikor kiderült, hogy a vágóeszköz közvetlenül is csatlakoztatható a tömegspektrométerhez. Röviddel később pedig arra a felfedezésre jutottak, hogy képesek élőszövetből is ionizált molekulákat, vagyis vizsgálható mintákat kinyerni. Ezután jött Takáts Zoltán azon felismerése, amit az orvosok, főleg a patológusok egy jelentős része ma sem hisz el, nevezetesen, hogy ezek eloszlása szövettípusonként változó. lelenleg két készüléket tesztelnek a műtőkben. Ezeket egyelőre csak szövetmintavételre használTakáts Zoltán és az onkokés Ráksebészet és plasztika az onkokés fő alkalmazási területe a ráksebészet, de tesztelik az ideg- és agysebészet területén is. Az eszköz például abban segíthet, hogy az agy mely területei haltak el vagy maradtak épen, azaz meddig tart az eltávolítan- dó terület. De az intelligens kés használata megkönnyítheti az érsebészek, a bőrgyógyászok és a plasztikai sebészek munkáját is a jövőben. ják, amelyek elemzéséből a megbízható alkalmazáshoz szükséges adatbázis bővítését végzik. „Még nincs etikai engedély az eszköz humán alkalmazásához, egyelőre könyvtárakat készítünk - mondja Takáts Zoltán. - Olyan adatbázist építünk, amely megfelelően igazolja az eszköz hatékonyságát. Összehasonlítjuk a hagyományos, patológiai módszerek eredményeivel a mi adatainkat, és a kés egyelőre bizonyít. A cél az, hogy egyetlen fals negatív eredmény se legyen, de fals pozitív is legfeljebb 1-2 százalékban fordulhat elő. Az onkokés egyelőre tartja ezt a szintet.” A kutató eddig egy 16 ezres adatbázist állított össze, de milliósra lesz szükség ahhoz, hogy a kés zöld utat kapjon. A gyűjtés azonban pénzkérdés, de segíthet az a Németországban alakuló együttműködés, ahol az ottani, hatalmas adatbázissal végezhetnék a vizsgálatokat. „A reményeink szerint az adatbázis az év második felére éri el azt a méretet, hogy megkezdhessük a készülék engedélyeztetését és tényleges diagnosztikai felhasználását - mondja a kutató. - A pénzügyi források azonban most elakadtak.” ■ Az onkokés nem tévedhet: egyetlen fals negatív eredmény sem lehet. Az innovációs alap és más források befagyasztása miatt félő, hogy az onkokés piacra kerülése már nem Magyarországhoz kötődik majd. „A társadalmi környezet nem kedvez az innovációs tervek megvalósításának” - mondja Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora, aki mindezek ellenére meghirdette a Kutatás évét. „Azt remélem, hogy az átmeneti forrástalanságot - legalább ilyen speciális esetekben, mint az onkokés - fel tudják oldani. Nem lehet sikeres egy nemzet- gazdaság, ha a hasznosító kutatásokat nem tudja piacképes termékké alakítani.” Hárommilliárd forint az ifjú generációnak kutatásokra és fejlesztésre A Semmelweis EGYETEM a modern orvostudományi technológiák fejlesztésére a kutatóegyetemi címhez társuló forrásként 3 milliárd forintot kapott a következő három évre pályázat keretében. Az összeg kétharmada kutatócsoportokhoz kerül. Összesen 22 olyan csapatot választottak ki, amelyek vagy már bizonyítottak, vagy nagyon ígéretesek, de máshogy nem tudnának elindulni ezen a rögös úton. Az összeg másik részét olyan műszerekre költötték, amelyeket az egyetem nem tudott volna beszerezni, s bázislaborokat hoztak létre. Méregtelenítés a nagyböjti időben RADOS á* VIRÁG barátnőm böjtöl. Ami rendben is volna, lévén a keresztény világ számára zajlik a nagyböjt, azaz a Jézus Krisztus feltámadását megelőző negyven nap. A régiek úgy készültek az ünnepre, hogy húshagyókeddtől már nem fogyasztottak húsos-zsíros ételeket. Voltak, akik bevállalták a „negyvenölést”, azaz negyven napig mindennap csak egyszer ettek. Ezzel emlékeztek Jézus szenvedésére és halálára. A modern vallásosság pusztán visszafogottságra, némi áldozathozatalra és tudatosságra int az evés-ivás, mulatozás terén ebben az időben. de az én barátnőm nem rituális okokból böjtöl. Ő „méregte- lenít”. Divatos dolog. Akik csinálják, állítják, hogy ha bizonyos időközönként egész álló évben rendszeresen koplalnak, akkor egészségesebbek lesznek azoknál, akik rendesen esznek. Az én barátnőm például minden hónapban két-há- rom napig gyümölcsleveket iszik - ilyenkor más táplálékot nem vesz magához. Múltkor mesélte, az éhségtől annyira elszédült, hogy le kellett dőlnie. Próbáltam meggyőzni: nincsen ez rendjén. A szervezet nem tűri, ha sanyargatják. A rossz közérzet, a kóválygó fej figyelmeztetés: ne csináld ezt velem. Elmeséltem beszélgetéseimet szakember dietetikusokkal, akik szerint a vegyes táplálkozás az ideális. Azaz mindent lehet, sőt kell is fogyasztani, mert a különböző tápanyagokra, vitaminokra szüksége van a szervezetnek. Lényeg, hogy módjával egyen-igyon az ember, a pukkadásig-zabálom- magamat magatartás ugyanúgy kerülendő, mint az éhezés. Mert mi történik az utóbbinál? Rakásra pusztulnak a sejtek, azoknak ugyanis együtt van szükségük tápanyagra és folyadékra. Még a frissen műtött betegek is azt kapnak a gyógyszer mellé infúzióban. barátnőmet nem tudtam meggyőzni. Akkor bevetettem másik érvemet: ha a szervezete mindenféle külön méregtelení- tési akció nélkül nem méregte- lenítene, már régen nem élne. Hiszen ott a máj, a vese, a bőr, az ürítés, az izzadás, és még sorolhatnám, miáltal a test megszabadul a káros feleslegtől. De ez a győzködés is hiábavaló volt. hasonló hóbort lett a meditáció, amit keletről importált a nyugati ember. „Csendesítsd le az elmédet” - szól a verdikt. Amire én azt kérdezem: minek? Persze ha zaklatottak vagyunk, tényleg meg kell nyugodni. De ez sporttal, jó zenével, baráti beszélgetéssel elérhető. Nem kell hozzá lemondani az énünkről, elszakadni a való élettől. Ugyanakkor a zaklatottság is átváltható alkotó energiává. Sőt a nyugati civilizáció hajtóereje éppen az egyén személyes ambíciója. Kitűzök magam elé egy célt, és elérem. Nem biztos, hogy a számunkra új, ezért világmegváltónak tűnő irányzatok beleillenek az életünkbe. Bosszú? A fogyasztóvédelmi jogok világnapjára időzítette édes bosszúját az a kínai férfi, aki megélegelte, hogy 150 milliós Lamborghinije a javítások ellenére sem működik. A kocsit egyébként a helyi márkaszerviz javítgatta, kissé hanyagul. A férfi így tiltakozott az ellen, hogy Kínában nem veszik komolyan a pénzes ügyfeleket (sem) a nagy cégek. A pusztítást persze nem saját kezűleg, hanem bérelt munkásokkal végeztette el. A r k i 1
