Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-02-06 / 6. szám
4 A HÉT TEMAJA 2011. FEBRUAR 6., VASARNAP lakáshitelek Az IMF-nél már tényként kezelik a nemzeti eszközkezelő felállítását, de itthon a kormány még nem mondja meg, miből oldaná meg az egyre súlyosabb lakáshitelválságot. // /# BÉRLŐ LESZ A BEDŐLT HITELES 105 ezer bedőlt lakáshitel várja a sorsát: kilakoltatják-e a családokat, halasztást kapnak a banktól, vagy bérlők lehetnek otthonukban? A kormány az IMF-nek már elárulta, mit tervez. Kun J. Viktória Egyáltalán nem biztos, hogy a kormány feloldja a lakossági ingatlanhitelekre vonatkozó kila- koltatási moratóriumot április 15-én. Nagy Anna kormányszóvivő lapunknak azt mondta: a tilalom meghosszabbítása nem lehet megoldás, ugyanakkor cél, hogy annak lejárta után se kerülhessen senki utcára csak azért, mert nem tudja fizetni a részleteket. „Nyilvánvaló, hogy hosszú távú megoldást kell találni, ami nem a kilakoltatások további elhalasztását jelenti. Ehhez azonban a gazdaságnak is úgy kell működnie, hogy biztosítani tudja a forrásokat a probléma valós megoldásához. Gazdasági és szakmai szempontból is elfogadható koncepcióra van szükség, kérdéses, lesz-e erre pénz” - nyilatkozta Nagya Anna. A szóvivő hangsúlyozta azt is: százezrek helyzetéről, életéről és több eZter milliárd forintról van szó. A statisztikák szerint mintegy 105 ezer lakáshiteles nem fizet kilencven napnál régebben. Ha ezt beszorozzuk az átlagos hitelösszeggel, ami 5 millió forint, könnyen belátható, hogy ötezer- milliárd forint a tét. A bankoknak élő szerződésük van rá, hogy nem fizetés esetén a lakásokkal rendelkezhetnek. De vállalhatja-e egy kormányzat, hogy százezrek utcára kerülnek? És vállalhatja-e, hogy a nem fizetőket az adófizetők pénzéből segítik ki? „Egyértelmű, hogy mind a bankok, mind az állam és természetesen a bajba jutottak érdekéit összehangolva kell kidolgozni a javaslatokat, cél az, hogy azok, akik valamilyen formában rendezni tudják tartozásukat, fizessék azt ki” - mondta a kormányszóvivő. A korábban megoldásként készített Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásáról egyelőre annyit mondott: a koncepció kész. A hazai közvéleményt még nem, a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) azonban már tájékoztatta is a kormány a rossz adósok megmentését célzó programról, benne a Nemzeti Eszközkezelő Társaság működésének legfontosabb elveiről. Az IMF által a hét végén közzétett dokumentum a program három fő pillérét és a tervezett költségeket is ismerteti. Kiderült: a kormány tájékoztatást adott az IMF-nek a „végső simítás” alatt álló Nemzeti Eszközkezelő Társaságról. Az IMF dokumentuma szerint a kormány csak minimális költségekkel számol a következő két évre, ezt követően azonban megemelkedhetnek az adósmentő programhoz kapcsolódó ráfordítások. Mindez azt jelzi, hogy nem számíthatunk gyors megoldásra, és komoly kétségek merülhetnek fel a kilakoltatási moKilakoltatás Szolnokon. Százezer családot fenyeget az utcára kerülés ratórium feloldásával, a hazai jelzálog-hitelezés problémáinak mielőbbi megoldásával és a hitelezés egészséges körülmények között történő újraindulásával kapcsolatban is. Az IMF közzététele alapján a rendszer három „pillér” köré épül. A Nemzeti Eszközkezelő Társaság a második és a harmadik pillért felügyelné. Csak azok az alacsony jövedelmű háztartások lennének jogosultak az adósmentésre, amelyek legalább 12 egymást követő hónapon keresztül eleget tettek a jelzáloghiteire vonatkozó fizetési kötelezettségüknek. Végül a jelenleg bajban lévő adósok mintegy harmada válhat erre jogosulttá. A kormány az IMF szerint azzal számol, hogy az első és a második pillérnek köszönhetően a harmadik pillérhez kapcsolódó költségek csak később merülnek fel. Ezzel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint 10-11 milliárd forint lehet'a rendszer költsége 2011-2012-ben, 2013- 2014-ben pedig 130 milliárd forint Ez viszont töredéke annak a költségnek, amit összességében kitesznek ma a hiteltartozások. De még így is kérdéses, találnak- e a következő hetekben, hónapokban forrást ennek a fedezetére. Háztartások hiteleinek megoszlása (bankoknál, hátralékosság szerint, 2010. III. név, %) újratárgyalt/ átstrukturált 4,53 nem lejárt 68,73 I-------90 napon belü l lejárt 17,72 I 90 napon túl lejárt 9,02 Problémás* hitelek aránya (háztartások banki hiteleinél, százalék) * 2006-2010 'Átlag alatti, kétes és rossz minősítésű együtt. " Harmadik negyedéves adat. Forrás: PSZAF Három lakásmentő pillér 1. Az első pillér szerint a bankokat ösztönöznék arra, hogy a hitelek átstrukturálására vonatkozó opciók széles palettáját kínálják a bajba jutott adósok számára. 2. Amennyiben ezt követően ismét nem teljesítővé válik a hitel, a második pillérben állami garanciáért folyamodhat a bank az újabb átstrukturálási költségek fedezésére. 3. Amennyiben az első két pillér nem működik, a helyi önkormányzat szerezné meg az ingatlant, hogy azt bérbe adhassa a bajba került adósnak. Árverezésre váró lakástömeg múlt Év júniusában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több mint 105 ezer olyan jelzáloghitellel terhelt ingatlanról tudott, amelynél több mint 90 napja nem fizették a törlesztőrészleteket. Ez a szám azóta csak nőtt, ám a felügyeletnek nincsenek frissebb adatai. Ezeknek az ügyfeleknek azonban szerződésük újratárgyalásával még van esélyük például átmeneti törleszt& részlet-csökkentésre vagy a futamidő meghosszabbítására. van viszont egy olyan szám a felügyeletnél, amely már a tényleges végrehajtások számát mutatja. 2010 első felében a 15 óOOat meghaladta a végrehajtási vagy egyéb hasonló eljárás alá vont lakóingatlanok száma, és ebből közel 8500at ténylegesen értékesítettek is végrehajtási vagy egyéb eljárás során. Ennél azonban jóval több ingatlant árverezhetnének a moratórium lejártával, hiszen korábbról is maradtak még le nem zárt ügyek. Persze az ügyfelek a vég rehajtási szakaszban is törleszthetik adósságukat, ám ennek ekkor már kevés az esélye. A bankok hozzá akarnak jutni jogos tulajdonukhoz - A kilakoltatás 20 százalékkal csökkentené minden ingatlan árát erdei tamás, a Magyar Bank- szövetség elnöke szerint sem jelenthet semmiképpen megoldást a kilakoltatási moratórium kitolása, mert ez megszünteti Magyarországon a jelzálog-hitelezést és az sem fog tudni jelzáloghiteihez hozzájutni, aki teljesen normálisan kívánja ezeket a hiteleket fizetni. A bankvezető szerint ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az sem engedhető meg, hogy a kilakoltatások hirtelen, egy időben induljanak el, ezzel ugyanis rengeteg lakás zúdulna egy időben a piacra, ez ugyanis befagyasztaná azt. Erdei Tamás egyébként egyetlen megoldásnak azt látja, ha sikerül azokkal az adósokkal megállapodni, akik többé-kevésbé fizetőképesek, számukra különböző konstrukciókat találni, míg a teljesen reménytelen adósok helyzetét szociális bérlakásokkal kell megoldani. Az ő ügyük egyértelműen társadalompolitikai kérdés. A? azonban tette még hozzá az elnök - semmiképpen nem tenne jót, ha „egy az egyben”, mindenki helyébe az állam lépne, annak ugyanis nagyon rossz üzenete van a hiteleiket rendesen törlesztők felé. AZ ELADÓK EGYÉBKÉNT már most csak nagyon alacsony áron tudnak megszabadulni ingatlanjaiktól, és a helyzeten ronthat, ha lejár a lakásárverezési moratórium. Az egyik internetes oldalon ösz- szességében 30-40 százalékkal olcsóbban kínálnak lakásokat. A portál kimondottan azzal toborozza a vevőket, hogy válság idején megőrizhetik tőkéjük értékét, sőt akár komoly profitra is szert tehetnek. De az árak nemcsak itt alacsonyak, az eladói oldal általában is jóval olcsóbban kénytelen megszabadulni lakásától, mint a válság előtt, a vevői oldalon pedig megjelentek a befektetési szándékkal vásárlók. A szakértők pedig nagyon szomorú jövőt vázolnak: szerintük ha a kilakoltatás elindul, az azonnal, akár húsz százalékkal csökkentheti a piaci árakat, s még a nagyon optimista számítások szerint is jó néhány év, amíg a piac visszaáll - ha egyáltalán visszaáll - a korábbi értékrendjére. A piacot jelenleg is a teljes érdektelenség, de legalábbis a kivárás jellemzi, így a lakásárak rendkívül alacsonyak, mert egyszerűen nincs vevő.
