Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-02-13 / 7. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2011. FEBRUÁR 13., VASÁRNAP munka Nagy a munkanélküliség, pedig sok a betöltetlen állás. A magyar munkaerő nem mobil, sokan az átképzést sem vállalják. A kormány megpróbál mindenkit a közmunkáig „ellökdösni”. HOGY LESZ in EGYMILLIÓ MUNKAHELY? A szigorítások nem váltak be: az emberek nem lustálkodnak, hanem valóban nem találnak munkát. A kormány új programot tervez. Kérdés, le- het-e úgy visszaterelni az embereket a munkaerő- piacra, ha ott kevés a nekik való állás. Kun J. Viktória „Vége a nagyvonalú és hosszan tartó munkanélküliségi juttatásoknak." „Magyarországon nem lehet elbújni a munka elől, és nem lehet kimenekülni a munkaerőpiacról, azt remélve, hogy majd az állam munka helyett valamilyen, másoktól beszedett adókból szociális juttatásokat fog fizetni. A strukturális reformprogramok célja, hogy mindenkit meghívjon és bent tartson a munkaerőpiacon”- mondatok Orbán Viktortól, aki jelezte, alapjaiban szervezi át a foglalkoztatás, illetve a munkanélkü- g li-ellátások rendszerét. Ahogy < már köztudott az is, hogy a má- i sodik fél évben a kormány csők- | kenteni akarja a munkanélküli- | segély-jogosultság időtartamát, £ s közmunkát adna legalább azokban a körzetekben, ahol kevés a munkalehetőség. Csökkentenék az álláskeresési támogatás összegét, s annak maximum kilenc hónapos folyósítási időtartama alatt is arra köteleznék a munkanélkülieket, hogy fogadják el a nekik felajánlott lehetőségeket vagy vegyenek részt közfoglalkoztatási programban. Arra azonban, hogy a választásokkor, s azóta is folyamatosan emlegetett, a következő tíz évre tervezett egymillió új munkahelyből mi lesz, egyelőre nem adnak választ a kormányelképzelések. Czomba Sándor, a foglalkoztatásért felelős államtitkár a napokban elismerte: meglehetősen optimista forgatókönyvnek tűnik az 1 milliós létszám, hiszen tudjuk, hogy 2000-től 2010-ig nagyságrendileg 70 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma. De világosan kell látni, ha ebben nem vagyunk képesek előremozdulni, akkor a többi problémával (nyugdíj, oktatás, egészségügy) képtelenek leszünk megbirkózni. A foglalkoztatottság drasztikus növelésére van szükség. Közmunka és a kis- és közép- vállalkozások beindítása - ezekben látja a kormány a lehetőségeket. Kimutatásaik szerint a magyarországi foglalkoztatottak kétharmada a kis- és közepes vállalkozásoknál (kkv-k) dolgozik, ehhez képest európai uniós forrásokból 10 százalékban sem részesültek az elmúlt időszakban. Pedig a létszámbővítéssel náluk lehetne számolni. Az idén januárban induló Nemzeti Közfoglalkoztatási Programba a rendelkezésre állási támogatás helyett bevezetendő bérpótló juttatásra jogosult 270 000 személyből körülbelül 200 ezret szeretne bevonni a kormány, 15-20 ezer embert 6-8 órában, 150 ezer munkavállalót 4 órás munkában, mintegy 15 ezer embert pedig országos közmunkaprogramok keretében foglalkoztatva. délelőtt tízkor rendezett sorok állnak a Pest megyei kormányhivatal munkaügyi központjában. Nincs hangos szó, reklamálás, a többség reményekkel ül a pádon, hátha most sikerül állást találni. Anna 17 évig dolgozott Szentendrén, egyetlen étteremben, most küldték el. „NYÁRON MÉG TÍZEN Vittük a boltot, azóta folyamatosan küldték el az embereket, januártól négyen dolgoznak majd tovább. Én az utolsók között voltam, most jövök előszóra központba”- meséli az asszony. Közben elvég zett egy kereskedelmi iskolát, s hetek óta bújja a hirdetéseket. „A környéken az összes bevásárlóközpontot és áruházat végignéztem, volt, ahol már az önéletrajzomat sem fogadták, mert annyi a jelentkező. De nincs állás a környéken sehol. A kisfiam autista, az iskolában a szülők közül többen is vannak munkanélküli-segélyen, ők mondták, jöjjek be mindenképp, mert ez jár. De én nem segélyt, munkát akarok, dolgozni szeretnék” - mondja Anna, akinek egyébként a férje sem talál munkát, ő jó ideje. Épp most járt le a segélye, de nem találtak megoldást: egyetlen helyre kerestek hegesztőt, ő azonban nem vállalta, hogy 600forintos órabérért, hóban-fagyban, kint végezze ezt a munkát. PÉTER 27 ÉVES, egészségi okok miatt hagyta el munkahelyét, de korábbi szakmájában sem tud tovább dolgozni. Karosszérialakatosként hagyta ott az állását, aztán volt minden, szakács, kertész, végül a központ átképzést javasolt neki. Péter egy hosszú listáról választott, most végzett hűtő- és klímaszerelőként. „Egy éve járok rendszeresen, havonta ide, most már az új papírral a kezemben. Remélem, így találunk majd állást, eddig ugyanis nem kaptam semmilyen ajánlatot” - meséli a férfi WIESNER ATTILA komoly szakmai múlttal ül a pádon és várja a bebocsátást, januárban állt föl munkahelyéről, rendezvények hang és fénytechnikájával foglalkozott az elmúlt években, imádja a munkáját. Egyelőre azonban más lehetőség nincs, kivár, s ahogy mondja, addig sem lébecol: keres és próbál maga is önállósulni. „Tizennyolc éves korom óta dolgozom, nagynevű cégeknél, rendszergazda és pincér is voltam már, de a hang és fénytechnika az, ahol igazán nevet szereztem a szakmában ” - meséli a kimondottan jólszituált külsejű, magabiztos Attila. Ő kész tervekkel érkezett a központba, nyárig tervezi a központi „látogatásokat”, addigra pedig eldől: indíthat-e saját vállalkozást vagy kap más lehetőséget. Reménykednek: most sikerül A rugalmas foglalkoztatás lehetőségének kiterjesztésében „komoly előrelépés várható”. A kormány arra számít, hogy 2012 elejére a 220 ezret is elérheti a közfoglalkoztatásban részt vevők száma, a ciklus végére pedig létszámuk 300 ezer fölé dagad. Ennek érdekében léptettek hatályba az év elején új, szigorú szabályokat, többek között azt, hogy a közfoglalkoztatási lehetőséget visszautasítok elesnek a korábbi rendelkezésre állási támogatás helyébe lépő bérpótló juttatástól. Vagyis további szigorításokra e juttatások körében egyelőre nemigen van mód. Az ellenzék, valamint a munkavállalók érdekvédői szerint a kormány eddigi bejelentései a büntetésről, nem a foglalkoztatás ösztönzéséről szóltak, ahogy a közmunkaprogramok kiterjesztése sem a hosszú távú megoldások felé mutat. S nagyvonalúnak semmiképpen sem lehet nevezni az első három hónapban legfeljebb a minimálbér 120 százalékáig terjedő, majd a minimálbér 60 százalékának megfelelő, összesen 9 hónapig járó álláskeresési járadékot; az ennek lejárta után 90 napig folyósított álláskeresési segélyt, amely a minimálbér 40 százaléka; valamint a 28 500 forintos rendelkezésre állási támogatást. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a gazdaság kezd talpra állni, de a foglalkoztatás nem bővült, csupán a munkaidő „teljesedik” vissza, vagyis a munkahelymegtartások miatt szűkített időt állították vissza a korábbira. A vezető szerint a közmunka bővítése, a szankciók erősítése nem jelent ösztönzést, ahogy az a megközelítés sem, hogy a munkanélküli valójában munkakerülő és nem is akar dolgozni. Pataky egy sor olyan intézkedést hiányol és keres a programban, amelyek valóMunkanélküliségi ráta (15-74 éves népesség körében, 2009/2010, százalék) 00 I. n. II. n. III. n. IV. n. ■ 2009 ■ 2010 VCrGRAFIKA Forrás: KSH ban segítenék a munkahelyteremtést, növelnék a vállalkozások versenyképességét. „Az inaktív csoport számára lehetetlen az elmozdulás, azzal pedig, hogy csak a szigor nő, a lehetőségek nem, semmi sem változik. Vagyis csak rosszabb helyzetbe kerülnek. A közmunka nem lehet perspektíva, biztosan nem jelent kiszámítható megéla munkapiac szakértői szerint hiába rengeteg az álláskereső, a cégek harmada küszködik a munkaerő-felvétellel G. Nagy Balázs, a Manpower üzemfejlesztési igazgatója szerint komolygond, hogy a kereslet és a kínálat nem fedi egymást. Tapasztalatai szerint a cégek jelentős része meg sem hirdeti az állást: ismeretségen keresztül, belső hálókon szerez utánpótlást. Nem bíznak az „utcáról beesőkben”. A legfrissebb adatok szerint 684 ezren keresnek pillanatnyilag állást, ez 15,7 százalékos növekedést jelent decemberhez képest. A szabad és betöltetlen álláshelyek mellett nőtt a munkanélküli-nyilvántartásba belépők száma is, 131500 fő volt januárban, januárban 37 ezer hetést senkinek”- mondja az elnök, aki egyelőre bűnbakképzést lát, valós, foglalkoztatást serkentő megoldások helyett. „Nyilvánvaló, hogy sehová nem vezet, ha egy többdiplomás embert odaállítunk a kukásautó mellé. Átmenetileg vállalja, mert kell neki, de ez semmit sem old meg” - teszi hozzá az érdekvédő. Az álláskeresők nyitottabbak az alternatív foglalkoztatási formák iránt, hajlandók utazni is vagy a végzettségüknél alacsonyabb szaktudást igénylő munkát vállalni. De a bérkülönbségek miatt sokan a fővárosban szeretnének dolgozni. Nőtt az érdeklődés az adminisztratív, asz- szisztensi és értékesítési, ügyfél- szolgálati és egyéb lehetőségek iránt. Megugrott a válság után a mérnöki, műszaki és pénzügyi, számviteli területen állást keresők száma is, ugyanis egyre több ilyen végzettségű szakember került ki a felsőoktatásból. új munkahelyet jelentettek be, s 48800 állás állt rendelkezésre. Ez az elmúlt év azonos időszakához képest 8600, decemberhez képest 17400 pluszmunkahelyet jelent. a legtöbb új állásbejelentés Borsodból, Szabolcsból és Békés megyéből érkezett, 3000feletti számban. Az előző hónaphoz képest a legnagyobb relatív növekedést Szabolcs és Hajdú- Bihar könyvelte el, ahol a bejelentett állások száma több mint ötszörösére emelkedett az új közfoglalkoztatási rendszer beindulásának köszönhetően. január végéig 28100 állás maradt betöltetlen, ebből a legtöbb állásbejelentés a közigazgatás területére - többségében a közfoglalkoztatásra -, a vízgazdáü- kodásra és az építőiparra jut. CO O Ismerősön keresztül keresik a munkatársakat (A 4 4 í Wiesner Attila kész tervekkel érkezett a munkaügyi központba, de még nem dőlt el, kap-e segítséget „Volt, ahol már az önéletrajzomat m mm fm ■ ■ ■ ■ ■■ nm■
