Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-01-16 / 3. szám
2011. JANUÁR 16., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJARO „Inkább temetés, mint válóper" búcsúkoncert Február 12-én végleg elköszön a közönségtől a Hobo Blues Band Február 12-én, egy nappal Földes László 66. születésnapja előtt végleg elbúcsúzik a Hobo Blues Band a Papp László Budapest Sportarénában. Hobo szerint a koncert egyszeri alkalom, noha a későbbi együtt zenélés lehetőségét nem zárja ki. Mézes Gergely- Egy interjúban azt mondta, elbúcsúzik a Hobo Blues Band, de nem feloszlik. Mi a különbség?- Azt, hogy befejezzük a koncertezést, az élő zenélést. Ha hasonlattal akarnám kifejezni, akkor ez az egész inkább temetés, mint válóper.- Tehát nem tartja elképzelhetőnek, hogy egyszer majd újra fellép a Hobo Blues Band?- Nem. Lehet, hogy fogunk még együtt játszani, de nem ezen a néven. Nem lesz több búcsúkoncert sem. Illetve, ha 92 éves leszek, és az állapotom megengedi, csinálok egyet. Magamnak. Nem a HBB-nek.- Neheztel a többiekre?- Nincs bennem rossz érzés, csak értetlenség. Ez a zenekar, amelyik most búcsúzik, 2008 végén alakult újjá. Nem csak az én telkemen szárad az, hogy nem sikerült újra lemezt készíteni, koncertezni. Nem gondoltam volna, hogy így alakul majd a történet, noha tudtam, hogy mindenkinek megvan a saját munkája. 2010-re tizenkét koncertet terveztünk, de csak egyet adtunk, mert nem tudtuk összeegyeztetni az időpontokat. Megírtam egy teljes lemezanyagot, sajnos a megzenésítésre nem jutott idejük a tagoknak.- Mi lett ezzel az anyaggal?- Ebből született a Circus Hungaricus, amit Madarász Gábor gitáros csinált meg.- Mire épül majd a koncert?- Az 1978 és 1993 közötti időszakot fogja felölelni, főleg azt a korszakot, amikor Tátrai Tiborral, Póka Egonnal, Solti Jánossal együtt játszottunk. Vendégként Deák Bili Gyula csatlakozik. Földes László, azaz Hobo szerint nemcsak „dekára mért" best ofot hallhat majd a közönség a koncerten, hanem szinte sosem játszott dalokat is- Best ofot válogattak?- Inkább úgy fogalmaznék, olyan számokat, amiket mindnyájan kedvelünk. De persze el- játsszuk azokat a kikerülhetetlen dalokat is, amik nélkül a közönség lebombázná a színpadot. Lesznek olyanok is, amelyeket szinte sohasem játszottunk.- Könnyes-búcsúzós hangulatot képzel el vagy nagy bulit?- Inkább az utóbbit, hiszen azt a zenét játsszuk^ ami igazán a miénk. A már említett tagok mellett Madarász Gábor gitározik, a programot Pókával ketten raktuk össze, ő hozott egy hetven dalból álló listát, én egy negyvenest, ezt húztuk le harmincötre. És még Deák Bili Gyulának is választania kell, ő mit énekelne szívesen.- Az ön számára melyik időszak, lemez a legfontosabb?- Nem igazán szeretem a lemezeinket, a koncertezés jobban érdekelt. Az előadások hangulatát, az emocionális kapcsolatot a közönséggel nem lehet lemezeken, de még DVD-n sem visszaadni. Nem jön át az a belsőséges kapcsolat sem, ami a tagok között volt. A kémiának most is működnie kell, ezért sokat próbálunk és jó hangosan.- Annak idején miért épp a blues lett a vezérfonal? Nem érezte túl kötöttnek a műfajt?- Attól, hogy megtanulod a bluesharmóniákat, még nem vagy blueszenész. A forma egyszerűsége miatt a 90-es évek elején sokan nekiugrottak a blues- nak és bajnokságot akartak csinálni. Az a legjobb, akinek leggyorsabb a keze a gitáron. Vagy aki a legmagasabb hangon énekel. A magyar bluesból azért nem lett semmi, mert hiányzott a hitelesség. Hiába tud valaki öt oktávot kiénekelni, ha nem képvisel semmit. Az én mestereim közül sokan nem voltak kitűnő énekesek, de a hitelességük átütő volt. Muddy Waters, Hendrix, Jagger, Morrison, Dylan át tudták adni a gondolataikat, személyiségüket kanáriáriák nélkül is. De tegyük hozzá, a HBB pár év után inkább már rockzenekar lett, mert a szövegek és a hozzájuk illeszkedő zenék nem fértek bele a blues szigorúságába. Énekeltünk rock and rollt, kuplékat, bohócnótákat is, de a nevet már nem lehetett megváltoztatni.- Azt hallani, egy monodrámán dolgozik, ami a magyar Névjegy A HOBO BLUES BAND 1978. április 15-én alakult. Novemberben lépett az együttesbe Póka Egon (basszusgitár), az ő kezdeményezésére alakult ki az első ismertebb felállás: Hobo és Páka mellett Döme Dezső (dob), Szénich János (gitár), Kőrös József (gitár). Később, a ’79 nyaráig vendégként fellépő Deák Bili Gyula (ének) is állandó tag lett. Noha a zenekar népszerűsége egyértelmű volt, az akkori hanglemez- gyártó vállalat képviselői nem akartak tudomást venni a sikereikről. Csak 1980-ban jelent meg az első kislemez. Többször is kiérdemelték a különböző közönségszavazásokon az év együttese, az év egyénisége, az év hangszeres előadója címeket. az elmúlt több mint három évtized során a Hobo Blues Band több mint 3000 koncertet adok, 26 albuma jelent. meg és közel harminc kiváló zenész fordult meg soraiban. A búcsú alkalmából elkészült egy válogatáslemez is, Halj meg és nagy leszel! címmel rock ötven évéről szólna. Mikorra lesz készen?- Valóban készül a darab, mint ahogy egy új szólólemez is alakul. De most nem szeretnék erről beszélni, nem lenne szerencsés, ha a Hobo Blues Band búcsúkoncertje kapcsán rólam és a terveimről beszélgetnénk.- A zenekar tagjai hogy viszonyulnak az ön egyéb tevékenységeihez?- Sokszor megpróbáltam bevinni a HBB-be a költészetet, a színházat, de a tagok között ezzel nem mindig arattam sikert. Ezért nem lehet őket hibáztatni, hiszen zenészekről beszélünk, akik muzsikálni tudtak és szerettek volna. Ez mély szakadékot jelentett közöttünk. Őket nem érdekelte az irodalom, engem nem érdekelt a dzsessz vagy a slágerzene. így sok mindent a zenekaron kívül csináltam, szólólemezeket, monodrámákat, irodalmi esteket. Nekik is megvoltak a különútjaik, a Tátrai Band, a Magyar Atom, Soltinak Demjén, Katona Klári vagy a dzsessz. Az életem a zene, az irodalom és a színház háromszögében telt és telik. írtam könyveket, játszottam színházban, filmekben, mondtam verseket, mi kellene még? IMM-Lliá Cseh Tamás Archívumot hoz létre az OSZK a 2009 BEN elhunyt Cseh Tamás dalainak keletkezés- történetéhez kapcsolódó tárgyi emlékekből, írásos, képi, film- és hangdokumentumokból álló archívum gyűjtésébe kezdett az Országos Széchényi Könyvtár. A digitalizált anyag alkalmas lesz kutatásra, publikálásra is. Betiltották Iránban Paulo Coelho könyveit az iráni kulturális minisztérium betiltotta Paulo Coelho brazil író könyveit. Az író blogjában arról ír, hogy könyveiből eddig mintegy hatmillió példány kelt el a közel-keleti országban. Az író szerint az „önkényes döntés” hátterében „félreértés állhat”. Csőd szélén a fővárosi artmozMiálózat fővárosi és állami támogatás nélkül működik a budapesti artmozi-hálózat; ha a helyzet nem változik, az az intézmények ellehetetlenüléséhez vezet - állítják a Budapesti Artmozi Egyesület vezetői, miután a főváros költségvetési koncepciójában nem szerepel a fenntartásra a támogatás. Elárverezték Dennis Hopper hagyatékát Dennis hopper hagyatékának árverésén 302 500 dollárért (64 millió forintért) kelt el Andy Warhol Mao Ce-tung portréja, amelyen két golyó ütötte lyuk tátong: egy vad éjszakán lőtt rá a tavaly elhunyt színész. Az aukción mintegy háromszáz tárgyat árvereztek el. Dennis Hopper tavaly hunyt el Film készül Márai híres színdarabjából kaland Marozsán Erika és Csányi Sándor játssza a két szerelmest Márai Sándor Kaland című művéből készít filmet Sipos József rendező. A forgatás a héten a Gellért Szállóban zajlott, a hotel után egy lakásban dolgoznak, közben pedig rögzítenek néhány utcai felvételt is. A rendező-producer felidézte, hogy a második világháború előtt játszódó történet középpontjában Kádár Péter professzor áll, akinek élete épp akkor hullik darabokra, amikor kinevezik az egyik legnevesebb klinika vezetőjévé. Fogadott fia, Zoltán ugyanis épp szökni készül a doktor gyönyörű feleségével, Annával. A professzort a német Gerd Böckmann alakítja, aki például a Derrick és a Tetthely című tévésorozatokból lehet ismerős a nézők számára. Annát, a feleséget Marozsán Erika, míg Zoltánt Csányi Sándor játssza. „Furcsa, lebegős hangulatú történetet forgatunk” - fogalmazott a rendező, aki elmondta azt is, hogy a kamaradarabot egy picit „kiszélesítették filmes elemekkel”. A rendező-producer közlése szerint a film 120 millió forintból készül. A mozi alapvetően az Országos Rádió és Televízió Testület irodalmi adaptációkra kiírt pályázatán nyert pénzből forog, de beszállt partnerként a TV2 is. Sípos József régóta foglalkozik az író munkásságával, a nevéhez fűződik például az Eszter hagyatéka című Márai-adaptáció is. ■ Botero-képet kapott a Szépművészeti Múzeum Marozsán Erika és Csányi Sándor a Kaland című film forgatásán Fernando Botero a budapesti Szépművészeti Múzeumnak adományozta egyik alkotását. A világhírű kolumbiai festőnek a múzeumban tavaly szeptember végén nyílt kiállítása egyik művéről van szó, amelynek értéke mintegy egymillió euró. A művész hozzájárulásának köszönhetően a kiállítás az eredetileg tervezettnél csaknem egy hónappal tovább, február 20-ig tart nyitva. Mint elmondták: a múzeum vezetésében már a kiállítás megnyitása előtt felvetődött az ötlet, hogy ráveszik Boterót, egy művét - hosszú távú letétként - hagyja Budapesten. A kiállítás szeptember végi megnyitása idején a magyar fővárosban tartózkodó művész erre rábólintott, és azt mondta, addig itt maradhat egy alkotása, amíg az intézmény - szponzori segítséggel - előteremti a vételárat. Botero később azonban módosította döntését és a múzeumnak adományozta a saját magát torreádorként ábrázoló, 1982- ben készült Önarckép című festményét. A kiállításon - amelyet eddig több mint 60 ezren tekintettek meg - a népszerű alkotó munkáival első alkalommal találkozhat a magyar közönség: az 53 festmény és 5 bronzszobor a művész elmúlt húsz évének munkásságáról ad áttekintést. ■ r > )-
