Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-01-02 / 1. szám

2011. JANUAR 2., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ könyv Gervai András a művészeti élet hálózati személyeit térképezte fel Nem az ügynökök, hanem az állambiztonság szere­pe, módszerei érdekelték Gervai András filmkriti­kust, amikor megírta a Fedőneve: szocializmus című könyvét. Mint fogal­mazott: nem létezett „ár­tatlan jelentés”. Mézes Gergely- Hogy jut egy filmkritikus az állambiztonsági szolgálatok le­véltárába?- Szakmai előzménye van. Csökkent a film iránti érdeklő­désem, viszont megnőtt a közel­múlt történelme iránt. A kádári diktatúráról szólt A tanúk című könyvem is. Akkor kezdtem el a levéltárakban kutatni a művé­szek és a hatalom kapcsolatáról. És lassan személyes üggyé kez­dett válni a téma, nekiálltam sa­ját múltamat is felkutatni. De nem a hálózati személyekre utaztam, főleg nem az úgyneve­zett „nagyhalakra”, amivel so­kan vádoltak a Szabó István-ügy kirobbanása után. Az Állambiz­tonsági Szolgálatok Történeti Le­véltárában akkoriban még nem is létezett katalógus, nem tud- s hattam, mire bukkanok. 1 cc w- Most véget ért a kutatás? |- Egy időre igen. Nagyon idő- £ és energiaigényes a dolog, és szeretnék végre szépirodalmat írni. Közben elkészült egy novel- láskötetem, amit akár regénynek is nevezhetünk, hiszen ugyanaz a főhőse valamennyi szövegnek. Szinte terápiás céllal születtek ezek az írások, hiszen nekem is fel kellett dolgoznom az anyagot.- A Fedőneve: szocializmus­nak is van egyfajta novellás- kötet hangulata, tömören meg­írt sorsokról olvasunk benne.- Némelyek szerint olyan, mint egy dokumentumregény, amelynek főhőse maga a Kádár­rendszer. Törekedtem arra, hogy ne csupán a száraz történetek kerüljenek egymás után, hanem mindegyiknek legyen egyfajta dramaturgiája, íve.- Az ügynöksorsok drámaisá- ga motiválta?- Az, hogy valakiről kiderül, hogy ügynök volt, még nem so­kat jelent. Jelentős különbségek Gervai András könyve segít belátni a puha diktatúra kulisszái mögé. vannak egyes hálózati szemé­lyek között. Van, aki Recsk ár­nyékában mondott igent, mások önként jelentettek. Egyeseket megzsaroltak, de nem adtak használható jelentéseket, mások karrierjükért igyekeztek máso­kat lejáratni. Arra is van példa, hogy valaki nemet mondott. Az más kérdés, hogy milyen retor­ziók voltak emiatt. Jó lenne lát­Névjegy 1948-ban született Budapes­ten. író, újságíró, film- és iro­dalomkritikus. az Eötvös loránd Tudomány- egyetem bölcsészkarán diplo­mázott, majd elvégezte a Mafilm forgatókönyvíró és dramaturg iskoláját. 1974 és 1976 között a Magyar Televí­zió, 1976 és 1983 között a Ma­nx, az ő sorsuk hogy alakult. Nem tudni azt sem, hogy akikről jelentettek, azoknak hogy ala­kult az élete. Farkasházy Tiva­dar a Heti hetesben a Szabó-ügy után azt mondta: álljon elé egyet­len ember, akinek ártottak. Sok dokumentum bizonyítja, hogy a hálózati személyek mennyit árt­hattak a jelentéseikkel. De több­nyire a besúgottak sohasem tud­gyar Színházi Intézet szerkesz­tője. 1983 és 1990 között a Film, Színház, Muzsika rovat­vezetője, 1990-től egy évig a Magyar Nemzet, majd 1996-ig a Magyar Hírlap újságírója. Azóta szabadúszó, írásai az utóbbi években főleg az Élet és Irodalomban jelennek meg. Tíz könyv szerzője. Novellakö­tete várhatóan 2011 első felé­ben jelenik meg. ták meg, miért nem kaptak útle­velet vagy miért rekedt meg a karrierjük.- A lebuktatott ügynökök többnyire azzal védekeznek, hogy nem ártottak másoknak. Létezett ártatlan jelentés?- Biztosan, hiszen van, akit azért zártak ki, mert használha­tatlan jelentéseket ad. De egy be­súgó sosem mondhatja, hogy ő nem ártott senkinek, még akkor sem, ha tényleg nem akart árta­ni. Nem tudja, hogy mire hasz­nálják fel a jelentéseit. A hálózat mozaikképébe illesztve a látszó­lag ártatlan információ is na­gyon káros lehet.- Miért épp ezeket a története­ket emelte a könyvbe?- Nem szelektáltam, és nem is a harag vezetett. Minden filmes dossziét feldolgoztam, de érde­kességük, s a Céget leleplező módszereik miatt néhány szín­házi történet is bekerült. A pécsi újságíró és a WC-falfirka ügye - mindkét írás egy-egy város meg­figyeléséről szól - pedig azért szerepel a kötetben, nehogy va­laki azt higgye, csak a művésze­ti vonalon volt éber az állambiz­tonság, és az átlagembert békén hagyták.- Melyik történet rázta meg a leginkább?- Böszörményi Gézáé, aki vé­gig küzdött, harcolt a szabadsá­gáért, és tényleg igyekezett sen­kinek sem ártani. Vagy Teuchert József gyártásvezetőé, akit sza­bályosan agyagba döngöltek. De ott a másik oldal is, például Máriássy Félixé. Legközelebbi munkatársairól is rosszindulatú jelentéseket írt, többségükből az irigység sugárzik.- A Szabó-ügy után ön került a támadások célkeresztjébe, most békén hagyják?- Még nem telt el olyan sok idő, várjuk ki a végét. Akkor egyes újságok, publicisták en­gem ítéltek el, ami furcsa szem­léletet tükröz. Mintha az, aki sokra vitte, többet engedhetne meg magának, mint mások. Mintha a művészi teljesítmény feloldozna morális kötelezettsé­gek alól. Pedig ez nem így van, mint ahogy a tétel fordítottja sem igaz. Azért, mert Heidegger együttműködött nácikkal, a munkássága nem értéktelen.- Mi a tétje az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalának?- A forradalom utáni évti­zedekben mintegy két és fél mil­lió ember került az állambizton­ság figyelmébe. De nem az ügy­nökök a főszereplők, nélkülük viszont nem lehet elmesélni az állambiztonsági szolgálatok tör­ténetét. Enélkül viszont a Kádár­rendszer lényegét nem lehet megérteni. Sokan vannak, akik nosztalgiával gondolnak az elő­ző rendszerre, ők talán nem is tudják, mennyire rendőrállam voltunk, hogy a hatalom valósá­gos polgárháborút vívott a lakos­ság ellen. Az igazság valahol fél­úton lesz, amihez az kellene, hogy mindenki elmondhassa a történetét. Az ügynökök, a tartó­tisztek, a besúgottak és azok is, akik csak a szocializmus „em­berarcával” találkoztak. KBH Mangamúzeum nyílt Kiotóban Kiotóban nemzetközi Mangamúzeum nyílt, amely bemutatja a japán képregényműfaj történetét. A kiotói múzeum az 1945 és 2010 közötti korszakra összpontosít, a több mint hat évtized főműveit mutat­ja be a japán mangarajon- góknak. Műemlék lett a Beatles zebrája AZ ANGOL KULTURÁLIS örök­ség részévé nyilvánította és műemléki védelem alá he­lyezte a brit kormány a lon­doni Abbey Road stúdió előtt felfestett zebrát. A gya­logátkelőhely szerepelt az Abbey Road című, 1969-es album borítóján. Életműdíjat kap Julie Andrews és a Ramones a punkrock úttörőjének számító The Ramones zene­kar, Julie Andrews színész­nő, Roy Haynes dzsesszdo- bos, Dolly Parton énekesnő, a New York-i Juilliard Vo­nósnégyes, a The Kingston Trio és a 101 éves gospelle- genda, George Beverly Shea is életmű Grammy-díjat kap. A díjat Los Angeles­ben adják át február 12-én. Holnap magyar ruhába bújik a Manneken Pis Magyarország uniós el­nökségének tiszteletére «-következő hat hónap* so­rán többször is magyaros ruhákba öltözik majd a Manneken Pis. Január 3-án huszárruhában, márci­usban matyó népviselet­ben, május 2-án subában, majd ismét huszáröltö'zék- ben fogadja a látogatókat a szobor. Brüsszel jelképe, a pisilő kisfiú Lassan telik be a 2011-es koncertnaptár showbiz A Roxette, a Faithless és Roger Waters is fellép Budapesten Mások mellett Roger Waters, a Faithless, a Roxette, az Apoca- lyptica és a Sisters of Mercy is koncertet ad 2011-ben Budapes­ten; a hazai könnyűzenei me­zőnyből búcsúfellépést tart a Hobo Blues Band, kerek évfor­dulóra készül az Omega, a KIT és az After Crying is. Az eddig nyilvánosságra hozott jövő évi könnyűzenei koncert­naptárból kiemelkedik Roger Waters, a Pink Floyd egykori frontembere, aki a zenekar 1979-ben megjelent és gyorsan klasszikussá vált albuma, a The Wall (A fal) anyagával lép fel - a tervek szerint - június 22-én a Papp László Budapest Sportaré­nában. Roger Waters a legendás A fal anyagával érkezik az Arénába Január 16-án az Arénában lesz az ABBA The Show című pro­dukció, amely a három évtizede feloszlott svéd popcsapat dalai előtt tiszteleg. Szintén az Aréna a helyszíne Elvis Presley egyko­ri kísérőzenekara, a TCB Band fellépésének január 25-én. A kö­vetkező szuperprodukcióra a je­lenlegi adatok szerint márciusig várni kell, 21-én lép fel ugyanis a Faithless a Papp László Buda­pest Sportarénában. Júniusban a a hosszú idő után újra turnézó svéd popduó, a Roxette is fellép a Spartarénában, a hónap utolsó hetében pedig a Felvonulási téren megrendezik a Kapcsolat koncertet; utóbbi 2011-es sztárja egyelőre nem ismert. ■ Európa Pont: zene, film, kiállítás, gyerekprogram Filmvetítéseket, bábelőadásokat, tánc- és drámafoglalkozásokat, koncerteket is rendeznek január 8-án és 9-én a budapesti Millená­ris Parkban nyíló Európa Pont­ban. Január 8-án fellép a Palya Bea Quintet, a Ma­gashegyi Under­ground, DJ Palotai, illetve a Rotfront ze­nekar, amelyben Gryllus Dorka is énekel. A látogatókat a többi kö­zött slam poetry költészeti ver­seny, az uniós munkavállalással és tanulással kapcsolatos elő­adások, környezetvédelemmel és klímaváltozással foglalkozó játékok, filmvetítések, Fair Trade kiállítás és vásár, angol és fran­cia nyelvű játékok, bábelőadás, gyermekkoncertek, tánc- és drá­mafoglalkozások is várják. Vala­mennyi program ingyenes. A januárban nyíló Európa Pont egyszerre lesz európai uniós információs központ, könyvtár, találkozóhely, vala­mint kapocs az ál­lampolgárok és az EU intézményei kö­zött. A rendezvények között ki­emelt szerepet kapnak a kultu­rális események, különböző té­májú fórumokat, vitákat, kiállí­tásokat, előadásokat, filmvetí­téseket, kisebb koncerteket, nyílt napokat is rendeznek majd. ■ ■ A kultúráé lesz a főszerep az információs pontnál. Szigorúan ellenőrzött művészet

Next

/
Oldalképek
Tartalom