Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-12-12 / 49. szám
2010. DECEMBER 12., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Klezmer: a semmiből született koncert Húszéves fennállását ünnepli a világhírű Budapest Klezmer Band Jávori Ferenc, akit a barátai csak Fegyának hívnak. A jubileumi koncertre mindenkit meghívott, akinek köze van a zenekarhoz. Megalakulásának 20. évfordulóját ünnepli a Budapest Klezmer Band december 14-én a Művészetek Palotájában. A zenekar vezetője. Jávori Ferenc az elmúlt húsz évet egyfajta missziónak élte meg: fel kellett élesztenie a klezmert. Mézes Gergely- Mi jut először eszébe, ha az elmúlt húsz évre gondol?- Az a kis pincehelyiség, ahol megalakult a zenekar. Épp hogy elfértünk, hiszen még tizenket- ten voltunk. Akkoriban egyfajta missziót éreztem, hiszen ott hevert árván ez a hatalmas kincs, a klezmer zene. Ápolni kellett, én pedig elvállaltam, hogy leszek az ápoló. Munkácson születtem, és nagy népzenei gyűjte- jj ményem volt a Kárpátaljáról. | Szinte a semmiből született meg .2 ez a zene.- Nem volt semmiféle klezmer zenekar korábban?- Magyarországon az első világháború környékén volt utoljára klezmer zenekar. Nagy utat tettünk meg, ma már a klezmer szerves része a magyar kultúrának. Ez fantasztikus eredmény.- Miért lett héttagú az eredetileg tizenkét fős zenekar?- Az első évek a keresésről szóltak. Saját zenei nyelvet szerettem volna létrehozni. Nem akartam másolni senkit...- Kit lehetett volna másolni?- Amerikában, a 1990-es években rengeteg zenekar jelent meg a palettán, és rendszeresen jöttek Európába koncertezni. Sokat hallgattam a lemezeiket, és természetesen hatással voltak a mi zenénkre is, már ami a hang- szerelést, az átdolgozásokat illeti. De a tizenkét fő túl soknak bizonyult. A zenélés csapatjáték, és fontos, hogy kik és hányán alkotják a csapatot. Amit olykorolykor kiegészítünk egy-egy énekessel.- A koncert vendégei Illényi Katica és Bíró Eszter lesznek. Mindenkit meghívott, akinek köze volt a zenekarhoz?- Mindenkit. Húsz év alatt mindössze két váltás volt a zenekarban. 1998-ban cseréltünk dobost, 2002-ben pedig Illényi Katica vált ki a zenekarból, azért, hogy a szólópályájára koncentrálhasson. Bíró Eszter pedig hat évig volt tagja a Budapest Klezmer Bandnek. Rajtuk kívül velünk lesz még Dunai Tamás is, aki „betért” hozzánk. Legalábbis ő így szokta mondani. Tiszteletbeli klezmertag lett. Először a Hegedűs a háztetőnben játszottunk együtt, ő volt Tevje. Látszott rajta, nagyon érzi ezt a zenét.- Változott a műfaj az elmúlt években?- Természetesen. A klezmer viszonylag friss műfaj. A 70-es, 80-as években kezdték felkutatni a gyökereket az amerikai zenészek. A klezmer kiindulópontja Kelet-Európa, az 1910-es években innen került ki a tengeren túlra, aztán onnan jött vissza, így nagyon sok hatás érte a műfajt, ami attól is függ, ki honnan közelít a zsidó népzenéhez. Én például nagyon sok dzsesszt és klasszikus zenét hallgatok. A klasszikus zene hallgatása nagy szerepet játszott abban, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekarral létrejött a Klezmer Szvit, Rolla János kérésére. A mű olyan sikeres lett, hogy eljátszottuk a Bayerischer Rundfunk zenekarával, az amszterdami és a zürichi kamarazenekarral is. És írtam klezmer musicalt.- A Menyasszonytáncot.- Igen, ami már évek óta nagy sikerrel megy a Budapesti Operettszínházban. Ez is egy új műfaj. Az előadásnak szerves része a zenekar, hiszen végig fent vagyunk a színpadon.- A klezmerre vagy csak a Budapest Klezmer Bandre igaz, hogy gyakorta játszanak színházi körülmények között?- Ez főként a szerencsének köszönhető. 1995-ben az egyik koncerten felfedeztem a nézők között Kerényi Imrét, a Madách Színház akkori igazgatóját. A koncert után odasétált, és azt mondta: „Fegya úr, maga felmegy a tetőre a zenekarával együtt!” Bevallom, először azt hittem, meghibbant a direktor úr. De kiderült, mire gondol, a Hegedűs a háztetőnre. Az előadásnak híre ment, rangot adott a zenekarnak. Később jött a Purim, avagy a sorsvetés a Győri Balettel, majd négy éve megszületett a Menyasszonyfánc. A legfrissebb darabunk pedig a Gettó című zenés dráma, aminek októberben volt a bemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban.- Ön szerint minek a jele, hogy a színházak ilyen gyakran tűznek műsorra zsidó témájú darabot? Veszélyeztetve érzik a kisebbségeket?- Nagy szükség van ezekre az előadásokra. A Menyasszonytánc például nagyon szimpla történet: egy faluban játszódik, ahol magyarok, zsidók és románok élnek. Próbálják elfogadni egymást, nem gyűlölni a másikat. Vagy itt a Gettó. Az egyik utolsó ifjúsági bérletes előadás után a közönség egy része megvárt. Voltak vagy 20-an, akik nem is igazán tudtak arról, hogy volt Magyarországon holokauszt. Tehát kell róla beszélni. Vagy még többet: előadást kell csinálni róla.- Mi vár önre a koncert után?- Néhány fellépés, egy turné Németországban. Tárgyalunk egy japán turnéról is. Az asztalomon pedig ott van két-három forgatókönyv, lehet, hogy jövő ilyenkor premierre készülünk.- Hogy viszonyul a családja ahhoz, hogy ennyit van úton?- A fiammal nagyon jóban vagyunk. Együtt szoktuk nézni a Barcelona-meccseket. Olyan nagy drukkerek vagyunk, hogy ha tehetjük, ki is utazunk Katalóniába. Amúgy meg nagy a rokonság, szerteszét élnek a világban. Gyakran meglátogatjuk egymást, náluk töltődünk fel. Nem volt pazarló az Opera gazdálkodása A magyar Állami Operaház és Budapest régi és új vezetése között lezajlott átadásátvétel dokumentumai szerint az intézményben vagyonvesztés nem történt, és várhatóan 100 millió forintos maradvánnyal zárhatja az évet a dalszínház. Vass Lajos korábbi főigazgató megbízatását október 22-én vonta vissza a miniszter, mert a gazdálkodást pazarlónak találták. Április végén lesz a 42. Magyar Filmszemle a hagyományos februári időpont helyett április végén rendezik meg a 2011-es Magyar Filmszemlét. A versenyszekcióba 17, a bemutatószekcióba 13 nagyjátékfilm jelentkezett, 100 felett van a dokumentumfilmek száma. Romantikus fesztivál Várjon Dénessel romantika a 19. és 20. században címmel kamarazenei fesztivált tartanak december 17-én és 18-án az MTA Dísztermében. A sorozat szerkesztője Várjon Dénes zongoraművész. Az első nap válogatás csendül fel Mahler, Berg, Strauss és Dohnányi műveiből, a zárókoncert Chopin művei köré szerveződik. Luc Besson mianmari ellenzékiről forgat ÉLETRAJZI FILMET forgat Aung Szán Szú Kji Nobel- békedíjas mianmari ellenzéki politikusról Luc Besson francia rendező. Az alkotást Thaifóldön forgatják. A film jövőre kerül a mozikba. Luc Besson Thaiföldön forgat Megérkezett az új Túl a Maszat-hegyen színház Presser Gábor ú] dalokat írt Varró Dani mesejátékához Hollywoodi filmdíjat kap Kardos Sándor Szombaton tartották a bemutatóját Varró Dániel Túl a Maszat- hegyen című verses meséjéből készült egész estés előadásnak. A darabhoz Presser Gábor szerezte a zenét, Teslár Ákos pedig társszerzőként csatlakozott a fiatal költőhöz. Mint Néder Panni rendező elmondta, a Vígszínház játszóhelyeként működő Pesti Színház produkciója jelentősen különbözik a történet eddigi színpadi feldolgozásaitól: a produkcióba számos új jelenet került és új alakok is feltűnnek a könyvből. Szerinte a szövegkönyv bővelkedik irodalmi utalásokban és felnőttpoénokban, ezért az előadás igazán 9-10 éven felül „fogyasztható”. „Olyan jó arányban vannak elhelyezve a felnőtt-, a gyerek-, illetve a kö- zépúton lévő poénok, hogy bizonyos kor fölött az előadás az egész családnak szól” - hangsúlyozta Néder Panni. A két főszerepet, Maszat Jankát és Muhi Andrist Molnár Áron és Kovács Patrícia játssza, mellettük Józan Lászlót, Bor- biczki Ferencet, Hegyi Barbarát, Pápai Erikát, Halász Juditot, Kútvölgyi Erzsébetet, Gyuriska Jánost, Csőre Gábort, Juhász Istvánt, Tarr Juditot, Tasnádi Bencét, valamint Rétfalvi Tamást láthatja a közönség. Az előadás díszletét Árvái György, a jelmezeket Balog Zsófi tervezte, a koreográfus Fejes Kitty. ■ Csőre Gábor (középen), balra Molnár Áron és Kovács Patrícia Kardos Sándor alkotása, az Átváltozás interaktív DVD-válto- zata nyerte a december 14. és 16. között megrendezendő Hollywood Reel Independent Film Festival (HRIFF) rövidfilm kategóriájának fődíját. A kísérleti rövidfilm, Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélésének adaptációja tavaly készült az Inforg Stúdióban. Ebből alakítottak ki a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar kutatói idén nyáron egy új, 360 fokos interaktív változatot. A film érdekessége, hogy egy robotra szerelt gömbkamerával készült. A technológia olyan hatás kelt a nézőkben, mintha valójában a történet helyszínén tartózkodnának, és - az interakció révén - követhetik az egyes szereplőket vagy rájuk „kattintva” további információt is megtudhatnak róluk. „Ez áz első, és tudomásunk szerint az egyetlen olyan film, amely teljes 360 fokos interakciót nyújt a nézőnek. Ezzel mód nyílik arra, hogy körülnézzünk vagy ránagyítsunk egy-egy részletre” - fogalmazott Takács Barnabás kutató. A díjkiosztó és közönségbemutató december 16-án lesz a fesztivál helyszínén. A magyar filmszakma nagy kísérletezőjeként számon tartott Kardos Sándor - többek között az Egészséges erotika, az Eldorádó operatőre - idén kapott Kossuth-díjat. ■ Névjegy MUNKÁCSON született. 1978-ban települt át családjával Magyarországra. Az Operettszínház zenekarának lett a tagja. 1990-BEN alapította meg sajátzenekarát. Jelenlegi tagok: Gazda Bence (hegedű, ének), Kohán István (klarinét), Tamás Gábor (harsona, ének), Nagy Anna (harmonika), Kiss Gábor (nagybőgő), Végh Balázs (dob, ütőhangszerek). számos díj birtokosa, például a Kodály-díj, az Artisjus-díj, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje, Érdemes Művész.
