Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-11 / 262. szám

2010. NOVEMBER 11, CSÜTÖRTÖK 7 GAZDASÁG & EU Tartóssá váló különadók? meglepte a piacot 2013-tól is évi 200 milliárdos pluszbevétel a terv Vágjunk bele! Domokos László, az ÁSZ elnöke és Kopits György (jobbra), a Költségvetési Tanács elnöke a T. Ház szakbizottsága ülésén Nem tartják tiszteletben a szavatosságot MINŐSÉGI VITA Olvasónk visszavitt az üzletbe egy ágynemű-garnitúrát, mert az első mosás után az egy helyen szétfeslett. A ke­reskedő szerint a fogyasz­tó nem az előírt hőfokon mosta a terméket. A fogyasztási cikkek mind­egyikére két év szavatossági idő jár. Ez azt jelenti, hogy ha a termék ezen idő alatt meghibásodik, a kereskedő köteles azt megjavítani. Ha ez nem lehetséges, ki kell cserélnie egy ugyanolyan jó­ra, ha pedig ez az út sem jár­ható, vissza kell adnia a vé­telárat. Szavatossági jogát a vásárló a vásárlási blokkal érvényesítheti. Ez felel meg ugyanis az adásvételi szerző­désnek, amelyen rajta áll, a fogyasztó hol és mikor vette a terméket. Minőségi vita esetén a vá­sárlást követő fél éven belül a kereskedőnek kell igazát bizonyítania, utána ez már a vásárlót terheli. Jelen hely­zetben tehát a kereskedőnek kell bevizsgáltatnia saját költségén a terméket. Az nem elfogadható, hogy csak úgy ránézésre kijelenti, a vá­sárló nem használta azt rendeltetésszerűen. (Ebben az esetben ugyanis elvész a szavatossági jog.) Olvasónk ne hagyja annyi­ban a dolgot, ragaszkodjon a bevizsgáltatáshoz, ami törvény szerint jár neki. Amennyiben a kereskedő ezt megtagadná, olvasónk írja be panaszát a vásárlók köny­vébe. Erre az üzletnek 30 napon belül válaszolnia kell. Ha nem teszi, a válasz­adási kötelezettség elmulasz­tása okán a fogyasztóvédel­mi felügyelőséghez lehet for­dulni, amely a céget meg­büntetheti. Ha a vitát nem sikerül békésen rendezni, akkor marad a bíróság vagy a lakóhely szerinti békéltető testület. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvé­delmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Tartósnak ígérkeznek az eredetileg átmenetiként beharangozott külön- és válságadók a költségve­téshez tegnap benyújtott friss melléklet, az úgyne­vezett fejezeti indoklások szerint. Kiss Roland Kisebb, a 2011-es előirányzat nagyjából felének megfelelő mértékkel ugyan, de mind a bankadó, mind a távközlési, energiaipari és kereskedelmi cé­geket terhelő válságadók szere­pelnek a 2013-as és 2014-es költ­ségvetési bevételi tételek között is. Az „érdekességre” elsőként Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke hívta fel a figyel­met tegnap a köztévé reggeli adásában, nem sokkal később pedig az Országgyűlés számve­vőszéki és költségvetési bizott­ságának ülésén is szóvá tette a különadók meglepetésszerű to­vábbélését. Az ülésről nagyjából Kopits felszólalásának lezárultá­val távozott Szijjártó Péter mi­niszterelnöki szóvivő, hogy új­ságíróknak bejelentse: maguk a válságadók 2012 végén valóban megszűnnek, a kormány azon­ban űj szabályozás megalkotá­sát tervezi, amelynek keretében az ágazatok fokozottabb tehervi­selése megmarad, mindazon­által a 2010 és 2012 közötti idő­szakban nagyjából a felére csök­ken majd a befizetési kötelezett­ségük. Szijjártó Péter úgy fogalma­zott: a válságadók azoknak az ágazatoknak a közteherviselés­be való bevonására szolgálnak, amelyek az utóbbi időben nem kaptak lehetőséget arra, hogy arányos módon vegyenek részt a közteherviselésben. Hogy az érintettek mennyire örülnek e „lehetőségnek”, igen­csak kérdéses. Az Országos Ke­reskedelmi Szövetség szerint a különadók megmaradásával bo­rítékolható az áremelkedés, a bankszövetség pedig egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy a kor­mányfő és a nemzetgazdasági miniszter ígéretet tett a kü- lönteher 2012 végével történő ki­vezetésére. Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke ugyanakkor arra figyel­meztetett, a kormány inkább bevételi oldali intézkedésekkel operál a következő évekre vonat­kozó költségvetési adatok Sze­rint, miközben a büdzsé struktu­rális egyenlege nem javul. Kopits György beszédében szintén úgy vélte: az ágazati kü­lönadók fennmaradása a beru­házások bővülését, a bankadó pedig az általános gazdasági nö­vekedést fékezheti. A Költségvetési Tanács azon­ban további érdekességeket is ta­lált a fejezeti kötetekben. Ezek egyike, hogy a személyljövede- lemadó-bevételekben 2011-hez képest 2012-ben egy több mint százmilliárd forintos megugrás mutatkozik, holott a szuperbrut­tó adóalap-növelő szorzó a T. Ház előtt lévő adócsomag szerint ép­pen 2012-ben csökken a jelenle­gi 27 százalékról 13,5 százalék­ra. E bevételnövekedés mögött az adóalap szélesedése, az adó­kulcs emelkedése vagy az adójó­váírás radikális szűkítése, netán megszüntetése húzódhat meg, az ezzel kapcsolatos kormányza­ti szándékok azonban egyelőre nem ismertek - mutatott rá Kopits György. Beszakadt a tőzsde a válságadó hírére, viszont a forint átlagos napot zárt tegnap 1098,10 pontos, azaz 4,71 százalékos csökkenéssel fejezte be a kereskedést a Bu­dapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX. A Mól árfolyama 6,01 százalékkal, 19 700 forintra csökkent, az OTP-részvények ára 5,17 szá­zalékkal, 5500forintra, a Ma­gyar Telekom és a Richter pe­dig nagyjából 3 százalékkal csökkent kúti Ákos, az Equilor vezető elemzője az origónak elmond­ta, a reggeli nyitáskor 23 300 pontról induló BUX sokkal rosszabbul szerepelt, mint a többi európai tőzsde, vagyis bőven alulteljesítette társait Ez pedig a magyar piaccal szemben kialakult bizonyta­lansággal magyarázható, ami csak erősödhetett a szerdán megismert új fejleménnyel tudniillik, hogy 2012 után ki­sebb mértékben ugyan, de megadóztatná a kormány az érintett cégeket más elemzőktől sem idegen ez a magyarázat. A kormány eddig azt kommunikálta, a válságadókra átmenetileg van szükség 2013-ig, a költség- vetés egyenesbe hozására. UGYANAKKOR az is lehet, a magányugdíjkasszák és más, nagyobb intézményi be­fektetők szabadultak meg több részvénytől. A forint ugyanakkor átlagos­nak mondható napot zárt teg­nap a bankközi piacon. Törökország ötven éve vár - Erdogan kifakadt eu-csatlakozás Albánia, Bosznia és Hercegovina polgárai vízum nélkül utazhatnak majd Albánia, valamint Bosznia és Hercegovina polgárai hamaro­san vízummentesen utazhatnak az unió területére - döntött az Európai Bizottság. A térség álla­mai közül Szerbia, Montenegró és Macedónia már a múlt évtől vízum­mentességet élvez. Horvátország csat­lakozási felkészülé­sének végső szakaszába jutott. Zágrábbal hamarosan le is kell zárni a tárgyalásokat, amint tel­jesíti a „referenciaértéket” az igazságszolgáltatás és az alapve­tő jogok terén. Megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Izlanddal, és zajlik Szerbia EU-tagság iránti kérel­mének a feldolgozása. A bizott­ság ajánlja, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ma­cedóniával. A tagjelölt és a po­tenciális tagjelölt országok ré­széről a csatlakozásra való ke­mény felkészülés alapos reformfolya­matot igényel, fő­ként a felelősségtel­jes kormányzás, a jogállamiság és a véleménynyil­vánítás szabadsága terén. A bizottság szerint a tárgyalá­sok Törökországgal lassú ütem­ben, de haladnak. Kifogásolják, hogy Törökország egy ideje nem folytatja bizonyos kulcsfontossá­gú reformok keresztülvitelét, egyebek között a médiaszabad­■ „Sérti a török közvéleményt a diszkrimináció.’ ság és az emberi jogok területén. Törökország brüsszeli követelés­re sem hajlandó megnyitni kikö­tőit és repülőtereit a Ciprusról érkező áruk előtt, az unió pedig fenntartja az észak-ciprusi török enklávé blokádját. Abdullah Gül török államfő­höz hasonlóan Erdogan kor­mányfő is országa csatlakozási tárgyalásainak fékezésével vá­dolta meg az uniót. „Már 50 éve várakozunk, és még mindig csak a csatlakozási tárgyalások­nál tartunk, ami sérti a török közvéleményt” - hangoztatta. Erdogan szerint „az EU olyan sú­lyosan diszkriminálja Törökor­szágot, mint egyetlen másik ko­rábbi tagjelöltet sem”. ■ A magyar tulajdonú cégeket méltatta Orbán „A tisztességes hazai vál­lalkozások alapjaira fel le­het építeni a megújuló és talpra álló magyar gazdasá­got” - hangoztatta Orbán Viktor a Coop üzletlánc megalapításának 15 éves évfordulóján. A kormányfő szerint a nemzetközi ver­senyben megfelelő tőkével, tulajdonnal érhető el siker. Demján Sándor, a VOSZ ügyvezetője is magyar tu­lajdonú hipermarketek lét­rehozását sürgette. Megmenekültek a Munkácsy-képek egy autó totálkárosra tört, de senki sem sérült meg, amikor felborult az az óri­ásdaru, amely tegnap dél­után a Nemzeti Galériánál dolgozott: Munkácsy Mi­hály ládákban elhelyezett festményeit emelte volna az épületbe. Molnár Péter tűz­oltó szóvivő elmondta: a festményeknek nem esett bajuk. A gép épp egy üres ládát emelt ki az épületből, amikor az oldalára dőlt. Nicolas Sarkozy: Kötelességem volt A FRANCIA ÁLLAMFŐ IS aláír­ta a nyugdíjreformtörvényt. „A franciák mostantól nyu­godtan számolhatnak a nyugállományba vonulás­sal, mert a nyugdíjaikat megkapják, lesz rá fedezet” - mondta Nicolas Sarkozy. A korhatárt 60-ról 62 évre, a teljes állami nyugdíjra va­ló jogosultság korhatárát 65-ről 67 évre emelik. Sarkozy: Sikerült - ami jár, az jár Magánkasszák: pozitív hozamok az idei évben Az inflációt jelentősen megha­ladó mértékben növelték a magánnyugdíjpénztárak hoza­maikat az év első kilenc hónap­jában: 2-5 százalék közötti po­zitív reálhozamot értek el. A Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint decem­ber 31. és szeptember 30. kö­zött a növekedési portfolió 9,5 százalék, a kiegyensúlyozott 9,25 százalék, a klasszikus portfoliók pedig 6,01 százalék átlagos hozamot értek el. A szö­vetséghez tartozó 18 magán­kassza vagyonának piaci érté­ke 2841,2 milliárdról 3047,1 milliárd forintra emelkedett az idei második negyedévről a harmadik negyedévre. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom