Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-11 / 262. szám
DJ l: it A mianmari biztonsági szervek megkezdték az utóbbi húsz év nagy részét fogságban töltő ellenzéki politikus, Aung Szán Szú Kji szabadon engedésének az előkészületeit. A Nobel-békedíjasra kiszabott legutóbbi 18 hónapos házi őrizet elvben szombaton Jár le, de a katonai junta a végsőkig kivár a döntéssel. HIESAV Nem volt indokolt a katasztrófahelyzet A VÖRÖSiSZAP-KATASZTRŐFA kapcsán az egészségügyi ellátás nem volt veszélyben, ezért a regionális tisztiorvosnak nem is kellett volna kihirdetni az egészségügyi katasztrófahelyzetet - reagált az ÁNTSZ egy bíráló sajtóhírre. A térségben életbe lépett a betegellátást végző szolgáltatók saját katasztrófaterve. Romagyilkosságok: márciusban az első per A PEST MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG cáfolta a lapinformációt, hogy a romák elleni támadások miatt folytatott nyomozásban hat embert fogtak el, de kettőt később elengedtek. A megvádolt négy főn kívül fel sem merült mások neve. Az első per jövő márciusban lesz: 165 tanút idéznek meg. Javítaná a kapcsolatokat Obama a muzulmánokkal AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK többet kell tennie azért, hogy javuljon kapcsolata a muzulmán világgal - jelentette ki szerdán a jakartai egyetemen a világ muzulmánjaihoz intézett beszédében Barack Obama, aki elismerte, hogy nehéz eltörölni „a bizalmatlanság éveit”. Az amerikai elnöknek a Merapi vulkán kitörése miatt előbb kellett elhagynia Indonéziát. Obama: Semmi háborúskodás! Végül csak meglett a kétharmad géphiba Másodszorra ment át az Alkotmánybíróság jogkörét szűkítő javaslat Négy fideszes képviselő nem tudta kezelni a parlamenti szavazógépét, ezért mindössze 257 szavazatot kapott Lázár János fideszes frakcióvezető alkotmánymódosítási indítványa. Végül elég volt a bemondás is. Vég Márton Megtörtént, amire még a legvér- mesebb ellenzéki szimpatizánsok sem számítottak. A tegnap délelőtti parlamenti szavazáson egy szavazat hiányzott a szükséges kétharmados többséghez az Alkotmánybíróság jogkörét szűkítő Lázár-féle alkotmánymódosításhoz. A fülkeforradalmi kormány által is támogatott módosításra ugyanis a szavazás első adatai szerint 257 képviselő szavazott igennel - 96-an nemmel, ketten tartózkodtak -, ez kevesebb, mint az összes képviselő kétharmada (258 szavazat), pedig a javaslat elfogadásához eny- nyi szavazat kellett volna. Az ellenzék nagy tapssal fogadta ezt az eredményt, a kormánypárti frakciókból azonban egyből jelezték, több képviselőjüknek sem működött a szavazógépe. A voksolás után a rendkívüli házbizottsági ülésen a parlamenti technikusok bizonyították: bár a jelenléti szavazásnál még minden képviselő szavazógépe működött, a módosításról szavazás során négy képviselő gépe valóban meghibásodott. A probléma az volt, hogy a szóban közölt szavazatok automatikus beszámítására már csak a határozat kihirdetése után került sor. Márpedig kihirdetett határozatot a házszabály szerint utólag nem lehet megváltoztatni. A házbizottság ülésén azonban találtak egy poros házszabályértelmezést, amely szerint mégis van lehetőség módosítani a tévesen kihirdetett szavazási eredményt. Ezt minden frakció egyhangúlag elfogadta. így a balhét végül a T. Ház jobbikos alelnöke, Balczó Zoltán vitte el, aki nem Négy szavazat elkallódott - mutatja Kövér László házelnök. Mellette Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Mától már más az Alkotmánybíróság nézett fel a monitorból, ezért a kihirdetés előtt nem vette észre a jelentkezőket. A kétharmad tehát csak meglett, beszámították a 4 elkallódott szavazatot, így 261 igennel módosították az alkotmányt. Vagyis a költségvetésről, az adókról, illetékekről, járulékokról szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisítheti meg, ha azok tartalma alapjogokat sért. „A botrány minden bizonnyal felerősíti magát a témát, márpedig pont ez volt az, amit a Fidesz szeretett volna elkerülni” - vélte Török Gábor politológus. Villámcsődület A KORMÁNYHOZ INTÉZETT nyílt levélben és villámcsődülettel tiltakozott egy pesti aluljáróban a vegyipari szakszervezet a nyugdíjrendszer átalakítása, az alkotmány módosítása, a korengedményes és -kedvezményes nyugdíj megtartásának halogatása, valamint a nyugdíjjárulék megemelésének félrevezető indoklása ellen. Pofátlan végkielégítések. Az Országgyűlés döntött a 98 százalékos különadó szabályainak megváltoztatásáról is. A módosítások a különadó összeghatárát a munkavállalók esetében 3,5 millió forintra emelik úgy, hogy abba a szabadságmegváltás nem tartozik bele. Ugyanakkor az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében megmarad a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. A változtatás értelmében a különadót nemcsak az idén szerzett jövedelmek esetében, hanem 2005. január 1-jéig visszamenőleg kell megfizetni, 2011. márciusig. „Az MSZP a jövő héten sem szavazza meg a 98 százalékos különadót érintő javaslatokat a parlamentben, és azok ellen minden lehetséges jogi eszközzel fellép” - közölte az MSZP elnöke. Mesterházy Attila ezt azzal indokolta, hogy véleményük szerint nem szabad büntetőadóval sújtani a törvény alapján járó végkielégítéseket. Elfogadhatatlan továbbá az európai jogrendben a különadó visszamenőleges hatálya. Sólyom: Ezen a lejtőn nehéz lesz megállni! ..EZ AZ az út, amelyen az Alkotmánybíróság megszűnik Alkotmánybíróság lenni, ezen a lejtőn nehéz megállni" - szögezte le Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság (AB) első elnöke a Pázmány Péter Egyetemen egy szakmai beszélgetésen. Hangsúlyozta: a legnagyobb veszteségnek azt érzi, hogy elvették a költségvetési tárgyú törvények alkotmányellenességének szankcióit. Az AB megállapíthatja a gazdasági tárgyú törvények alkotmányellenességét, de nem semmisítheti meg azokat. Sólyom szerint így deklaráltan alkotmányellenes törvényeket kell majd követnünk. ellenben az igazságügyi államtitkár nem hiszi, hogy az AB jogköreinek megcsorbítása szembemenne Európával. Rétvári Bence szerint nem korlátozták az AB működésének lényegét, mivel a testületre vonatkozó szabályok 99 százaléka változatlan maradt. Mégsem ment Fellegi Moszkvába Információink szerint azért csúszik Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettes e hétre tervezett találkozója, mert a megbeszélést orosz részről lemondták. Kérdésünkre a szaktárcánál azt válaszolták, még tart a találkozó időpontjának, helyszínének és a megbeszélések témaköreinek pontos meghatározása. E témák egyike: az egyes ágazatokra kivetett válságadó az orosz érdekeltségű magyarországi társaságokat, a Panrusgázt (Gazprom-E.On vegyes vállalat) és a Gazprom Bank-tulajdonú Centrexet is veszteségbe kényszeríti. ■ VG Agca: A Vatikán bízott meg a merénylettel Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár volt a megbízója a néhai II. János Pál pápa elleni merényletnek - mondta a török állami televízióban Mehmet Ali Agca. A török férfinak januári szabadulása óta ez volt az első részletes interjúja. Agca szerint az 1981. május 13-án elkövetett sikertelen merénylettel a Vatikán célja az volt, hogy az akciót a kelet-európai titkosszolgálatok nyakába varrja, és ezzel gyöngítse a kommunista rendszert. A merénylet kiterve- lője - bár erre nincs bizonyíték - Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár, a Szentszék akkori keleti politikájának irányítója volt. Agcának, aki 40-50 ezer dollárt kapott, a pápa hasára kellett céloznia, s nem a fejére vagy a szívére. II. János Pál súlyosan megsebesült, de felépült. Agca eredetileg Olaszországban akarta megvásárolni a pisztolyt, de megbízói ez ellen tiltakoztak. Végül Ausztriában szerezte be a fegyvert. Agcát a pápa elleni merényletért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amelyből csaknem 20 évet ült le Olaszországban. 2000-ben Törökországba toloncolták ki, ahol egy újságíró korábbi meggyilkolásáért további tíz évet kellett börtönben töltenie. A Vatikán lapzártánkig nem reagált a vádaskodásra. ■ Ismét keresztényeket gyilkoltak. Bagdad különböző helyszínein tegnap két óra leforgása alatt kétszer aknavetőkkel támadtak keresztények otthonaira, tízszer pedig pokolgépes merényleteket hajtottak végre ellenük. Legkevesebben hárman meghaltak, 26-an megsebesültek. Hoffmann Rózsa hétfőn egyeztet Pokornival Nem a sajtón keresztül üzengetve kell megtárgyalni a készülő felsőoktatási törvény koncepcióját - reagált az oktatási államtitkár a Fidesz oktatáspolitikusának, Pokorni Zoltánnak a kritikáira. Hoffmann Rózsa közölte, kapcsolatban van Pokornival. Hétfőn tárgyalnak a koncepcióról, a szakmával is egyeztetnek. Azt mondja, a tervezet nem akarja megállapítani, hány sikertelen vizsga után lenne elbocsátható egy diák a felsőoktatási intézményből. Az összesen öt vizsgát egy adott tantárgyból elegendőnek tartja. A felsőoktatásban nem lesz létszámcsökkenés, de a bejutást magasabb követelményekhez kötnék. ■
