Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-18 / 243. szám
2 Lomtalanítási akciót tartanak a héten dunaföldvár A Dunanett Kft. lomtalanítást végez jövő héten kedden, szerdán és csütörtökön a város területén. A háztartásban feleslegessé vált használati tárgyakat gyűjtik és szállítják el, amennyiben adott időpontra kihelyezik a hulladékszállító edény mellé. Nem viszik el a veszélyes hulladékot, azaz az elektromos berendezéseket, vegyi termékeket, ipari és mezőgazdasági hulladékot, építési törmeléket, (vt) Móser-kiállítás nyílt a vármúzeumban siMONTORNYA Móser Zoltán csaknem fél évszázada fotóz; képei, írásai 35 éve jelennek meg különböző lapokban. Tanított apró gyerekeket és egyetemistákat, megjelentetett ötven saját albumot, forgatókönyveket írt, rádióban, lapokban jelentek meg sorozatai több témában. Gyökerei Tolna megyéhez kötik, hiszen Tevelen született, Bonyhádon érettségizett. Most a Simontor- nyai Vármúzeumban nyüt kiállítása Látom magamban... címmel. A múzeum a fotókon látható írók életrajzainak, egyes műveinek bemutatásával járult hozzá, hogy az érdeklődők többet is megtudjanak a tárlaton szereplők munkásságáról, (vt) Egy kép a kiállításról: Károlyi Amy TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésével kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Szek- szárd, Tolna és Bátaszék ügynökségvezetőit: Szekszárd: Szabóné Rózsás Éva ____________20/561-03-09 Tolna : Stephaich Tamás ____________20/460-63-55 Bá taszék: Fazekasné Figler Erika 06-30/503-6806 Továbbiak a TEOLhu hírportálon Pályázati pénzből tovább működhet a kerekasztal kistérség Október 15-től tovább folytatja munkáját a Szekszárd Kistérségi Közkincs Kerekasztal, tájékoztatott Bátainé Balogh Erzsébet, a társulás programfelelőse. A Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás sikeresen pályázott, így a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 300 ezer forinttal támogatja a 2007 óta működő kerékasztalt A tervek közt szerepel a Kistérségi Értéktár frissítése, a jövő évi rendezvénynaptár kiadása és tematikus továbbképzések szervezése a kistérségben dolgozó közművelődési szakembereknek. A kerekasztal célja, hogy részt vegyen a kistérségi szintű kulturális tervezési, fejlesztési folyamatokban. ■ 1.1. SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. OKTÓBER 18., HÉTFŐ A bátaiak elsősorban gyerekeik, unokáik számára hozták létre a természettudományi múzeumot, de arra is számítanak, a fekete gólya a turistákat is vonzza Margit gólya megmutatja értékek Látványosan, szórakoztatóan tanulhatnak a látogatók Háza is van már Bátán a fekete gólyának. Az interaktív, játékos, érdekes természettudományi múzeumban kiderül például, hol tisztelik istenként ezt a ritka madarat. Ihárosi Ibolya báta Margit gólya a volt református iskola felújított épületének előterében fogadja a látogatókat. Még 2005-ben Európában 20 fekete gólyát sikerült meggyűrűzni. Közülük kettő volt magyar, Koppány és Margit. Koppány út közben elpusztult, de Margit visszatért dunafalvai fészkére. így ő vezeti végig a látogatókat a gólyák életén tablók, vitrinek és diorámák segítségével. Hosszú annak a története, hogy létrejöhetett Báta legújabb nevezetessége, a Fekete Gólya Ház. Tizenkilenc pályázatból 11 volt a nyertes. Ezért az épületet nem is tudták befejezni, nincs fűtés és nincs kész a külső vakolás. Eddig mintegy 25 millió forintot költöttek a házra, s azért csak ennyit, mert nagyon sok önkéntes dolgozott annak érdekében, hogy az álom megvalósulhasson. Legalább 100 ember járult hozzá munkával, tudással, vagy éppen téglajeggyel az épület újjászületéséhez. A tervek, a pályázatok mindegyikét, a szakmunkák jelentős részét, a projektvezetést önkéntes munkában csinálta mindenki, élükön Viliminé dr. Kápolnás Mária, a Bétáért Egyesület elnöke. Amikor először ott járt és felment a padlásra meglátta, hogy a halálra ítélt épületnek milyen szép a tetőszerkezete. Például 20 méteres vörösfenyő gerendák tartják a tetőt, odafönt legalább akkora tér van, mint lent. Az önkormányzat 2001-ben az épület lebontását tervezte, de az egyesület levédette. Ki kellett tehát találni, hogy mire lehetne használni. 2002-ben a Duna-Dráva Nemzeti Park támogatta, hogy oda kerüljön a fekete gólya múzeum. A Bétáért Egyesület készítette el a felújítási, statikai tervet, szerezte meg az építési engedélyt, majd a romos épületet is megkapták 2004-ben. Akkor kezdődött meg a felújítás, a szó szoros értelmében tégláról téglára, pályázatról, pályázatra. Akkor kezdték el megszervezni a műhelymunkákat. Az interaktív, játékos szakmai program kialakításában nemzetközi erők is részt vettek. Egy angol néprajzos marketing szakember javaslatára nem nevezik múzeumnak, mert sokan úgy vélekednek, hogy a múzeumlátogatás unalmas dolog. Az alcímbe került, hogy múzeum, élmény, játék. A hangsúly valóban az élményen és a játékon van. Éppen ezért is nehéz leírni, sokkal egyszerűbb meglátogatni. A tablók kis ablakain például be lehet kukucskálni, hogy mi van a gólyaétteremben. Vagy ott olvasható egy-egy kérdésre a helyes válasz. A levegőben mindenütt fából készült gólyák röpködnek, forgatós memóriajátékkal párosítani lehet a képeket. Egy nagy fára mágnessel lehet feltenni lakóinak a képeit. Fel lehet öltözni gólyának, fejbábu segítségével akár békaként is megnézheti magát a látogató. Készen áll nyolcféle múzeum-pedagógiai program, bemutatják a ge- menci erdőt, a gólyák afrikai telelőhelyét Kiderül például, hogy Etiópiában egy törzs a fekete gólyát istenként tiszteli. Emellett megismerheti a látogató a hátai fekete gólya legendáját is. A nyugalmat szereti a fekete gólya báta egykor virágzó mezőváros volt, melynek szorgos lakói mind az ártéri, mind a szabályozás utáni szántóföldi gazdálkodással jól boldogultak. A 20. századra jócskán elnéptelenedett a település, de most is nevezetes gazdag kulturális érté keiről és a környék természeti kincseiről. Például itt található a világ legsűrűbb fekete gólya populációja. A fehér gólyával ellentétben nem húzódott be az emberi településekre, inkább háborítatlan erdők mé lyén él Körülbelül 35 pár rakott fészket Európa legnagyobb ártéri erdejében, a Gemencben, közülük 7 Báta közelében. az ártér szinte tálcán kínálja számukra kedvenceiket, a rovarokat, kisebb halakat, békákat Európában és Magyarországon is gyarapodik a fokete gólyák száma, hazánkban 250-280 párra becsülik. ■ Fejbábu segítségével békaként is megnézheti magát a látogató. Nyolcosztályos lenne ismét az iskolájuk tengelic A mostani önkormányzati ciklus egyik legfontosabb feladata lesz Tengelicen, hogy az általános iskola ismét nyolcosztályossá váljon. Gáncs István újraválasztott polgármester erről a testület alakuló ülésén beszélt. Mint azt annak idején megírtuk, az önkormányzat 2007-ben határozott a 7-8. osztály megszüntetéséről, illetve csatlakozott a zombai központú iskolafenntartó társuláshoz. Kényszerű volt a döntés, a település csődjének elkerülése érdekében kellett lépni. Gáncs István elképzelései szerint viszont felmenő rendszerben visszaállítanák a nyolc osztályt. Jövőre, azaz 2011. szeptembertől a 7., azt követően pedig a 8. osztályosok is helyben tanulhatnának, a zombai társulás fenntartása mellett. Mindez az ország anyagi helyzetének is függvénye, csak akkor megvalósítható, ha lesz megfelelő állami támogatás az iskolák működtetésére. ■ K. S. Bíznak benne, hogy együtt tudnak működni sióagárd Nem érkezett jogorvoslati kérelem, így jogerőssé vált a Területi Választási Bizottság (TVB) határozata a sióagárdi polgármester-választással kapcsolatban, Háry János a település polgármestere - tájékoztatott dr. Varga Katalin körjegyző. Megírtuk: két polgármesterjelölt, Háry János és dr. Say István között mindössze egy szavazat döntött. Az alulmaradó fél fellebbezett, mint nyilatkozta azért, hogy elüljenek a faluban lábra kapott mendemondák. A TVB újraszámolta a voksokat, és jóváhagyta az eredeti eredményt. Dr. Say István jelezte, hogy elfogadja a döntést. A sióagárdi képviselő- testület ma tartja alakuló ülését. Dr. Say István, akit képviselőnek megválasztottak, korábban azt mondta: nem rajta múlik az együttműködés a polgár- mesterrel, ő a télepülés érdekében fog dolgozni. Háry János pedig azt közölte: a polgármesterjelöltek programja közel azonos volt, ez alapján bízik benne, hogy a közös munkának nem lesz akadálya. ■ S. K. Sióagárdi népi hímzések, viseletek, könyvbe kötve hímzésmúzeum Megelevenednek a településen ünnepi alkalmakkor hordott ruhák, hajviseletek sióagárd Harmincéves, egyre tudatosabb gyűjtőmunka eredményét, a sióagárdi Hímzésmúzeum anyagát összegzi Vargáné Kovács Veronika könyve. A viseleteket bemutató rengeteg eredeti fotó mellett a múzeum anyagát és a motívumkincset ismertető képeket tudományos igényességű néprajzi szövegek magyarázzák. Szépérzéke vezette a kutatáshoz. Elbűvölte a harminc éve ünnepi alkalmakkor még széles körben használt népviselet Amikor kutatni akart, kiderült, hogy alig van írott anyag. Egy leszakadt ingujj volt gyűjteményének első darabja. A magánmúzeumot 2005-ben nyitotta meg Sióagárd Leányváron, a pincefalu- ban. Eredetileg azt tervezte, hogy Vargáné Kovács Veronika a múzeumi könyvbemutatón ha nyugdíjba megy, csak ül a fotelban és a családjának készít szebbnél szebb hímzett ruhákat A legkevesebb éppen ebből az utóbbiból valósult meg. Arra a kérdésre, hogy miért tartotta fontosnak ösz- szegyűjteni a siógárdi népi textilkultúra teljes anyagát, azt válaszolta, hogy egy-egy ruhadarabot, ha kell más anyagból, de meg lehet újra varrni. Ha viszont egy motívum feledésbe merül, azt soha többé nem lehet pótolni. Ezért fontos leírni, lerajzolni, lefényképezni, múzeumban bemutatni. Ha századok múltán csak ez az egy könyv maradna fenn Sióagárdból, a hímzések bármikor újjáéledhetnek kései utódaink keze nyomán. ■ Ihárosi Névjegy: Vargáné Kovács Veronika 1945-ben született Rákosligeten. Később Uzdra költöztek. Budapesten érettségizett Már 50 körül járt, amikor diplomát szerzett a Felsőfokú Népi Játék- és Kismesterség Oktató Képzőben, mint csipkekészítő. Művészeti iskolákban, szakkörökben és a Hímzésmúzeumban tanít csipkevarrást és hímzést Férjével egy ifjúsági művésztelepen ismerkedett meg, aki akkor rajzolt, festett
