Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-07-04 / 26. szám

2010. JÚLIUS 4., VASÁRNAP SZTORI 5 Kamera fürkészi szívünk rejtett titkait diagnosztika Húsz éve láthatunk bele a szervezetünkbe, de már a föld mélyéről is képet alkothatunk Míg korábban csak sejteni lehetett, hol és mekkora területet érintett például az infarktus, illetve mikor történt, ma egy MR-vizsgálattal teljes képet kaphatunk a betegség lefolyásáról Ki gondolta volna húsz éve, hogy 3 dimenziós kamerával végezhetünk majd műtéteket? Hogy külső beavatkozások nél­kül nézhetjük meg az erek állapotát? Képalkotó eszközökkel vizsgálhat­juk az állatok testösszeté­telét, szűrhetők az élelmi­szerekbe kerülő mérgező anyagok, vagy kutathat­juk a földgáz és a kőolaj lelőhelyeit? Kun J. Viktória Az elmúlt negyed emberöltőnyi idő szinte évszázadnyi fejlődést hozott a diagnosztikában. Húsz éve még körülbelül sejthettük egy-egy daganat nagyságát, el­helyezkedését, ma már viszont szinte milliméternyi pontosságú meghatározás adható. A koráb­ban szinte csak késői stádium­ban kimutatható tüdő- vagy has­nyálmirigyrák esetében pedig akár életmentő, időbeni diagnó­zis is adható. Egy egyszerű ka­merával, beavatkozás nélkül lát- g ható, hol szűkülnek kórosan az | erek, a mágneses rezgések „de- | kódolásával” pedig a szív műkő- J dését és állapotát is pontosan § megismerhetjük. Ezek után nem meglepő, hogy a képalkotó eljárások ma már életeket, életéveket menthetnek. Árrá azonban valószínűleg végképp senki nem gondolt, hogy ugyanezzel a diagnosztiká­val állatokat, de köveket, sőt fá­kat is lehet majd vizsgálni, élel­miszerekből káros anyagokat kiszűrni, földgáz- és kőolajlelő­helyeket jelezni, élő fában pedig betegségeket előre kimutatni. A most húszéves Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onko- radiológiai Intézet története kí­séri végig a diagnosztika fejlődé­sét, illetve innen indultak sok esetben korszakalkotó találmá­nyok, itt alkalmaztak először bi­zonyos módszereket. Egészség- ügyi centrumában több mint 400 ezer beteget vizsgáltak meg az elmúlt 20 évben. A 2001-ben át­adott sugárterápiás egységben csaknem 11 ezer beteget gyógyí­tottak sugárkezeléssel, kutatási céllal pedig mintegy 40 ezer ál­latvizsgálatot végeztek el. De Répa Imre, az intézet főigazgató­ja továbbmegy, a tudomány je­lenlegi eredményeit komplett megelőzési, szűrési programra használná. A magas kockázatú csoportoknál, ott, ahol például daganatos betegségek fordultak elő a családban, akiknek geneti­kai hajlamuk van bizonyos be­tegségekre, esetleg ehhez egész­ségtelen életmódot is folytat­nak, csinálnának CT-vizsgálatot, amely még idejekorán felismer­hetné az esetleges betegségeket. A kardiológia az egyik olyan terület, ahol szintén robbanás- szerű volt a fejlődés. Míg koráb­■ A magyarok több mint 50 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg. m A halálozások száma az 1993. évi 150 ezerről 2008-ra 130 ezerre csökkent, m A heveny szívizominfark- tus-halálozás évi száma 15 ezerről 8400 ezer alá esett. ban csak sejteni lehetett, hol és mekkora területet érintett példá­ul az infarktus, illetve mikor tör­tént, ma egy MR-vizsgálattal tel­jes képet kaphatunk a betegség lefolyásáról. Húsz perc alatt kész a komplett szívvizsgálat, külső beavatkozás, kontrasztanyag, il­letve sugárterhelés nélkül meg­mutatja a tqst motorjának a szer­kezetét, működését, a szívfalak vastagodásának mértékét. Ki­egészítő vizsgálattal pedig a szívizom állapotáról is informá­ciót kaphatunk. ■ Egymillióan cukorbetegek, u Magyarországon évente mintegy 25-27 ezer ember hal meg a cigaretta miatt. ■ Az alkoholizmus évente közel 15 ezer ember halálát okozza. m Közel 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, m A lakosság fele túlsúlyos. „Nagyon nem mindegy a ké­sőbbi terápia szempontjából, hogy az infarktus például mek­kora szívizomelhalást okozott, és mely erek mögött, hogy sfcüksé- ges-e, érdemes-e tágítani az eret. Ahogy az is akár életmentő le­het, ha tudjuk, hogy pár órája, napja, hete vagy hónapokkal előbb volt az infarktus, hiszen ez perdöntő a választott kezelé­si módszerekben”- mondja dr. Tóth Levente, a Kaposi Mór Ok­tatókórház kardiológusa, aki sze­rint ugyanilyen pontosan és kí­méletesen szűrhetők a különbö­ző születési rendellenességek is, s nagyon nem mindegy, hogy például egy csecsemőt ma már sugárterhelés vagy katéterezés nélkül meg tudnak vizsgálni. Az emberek mellett ma már az állatokat is lehet ilyen eszközök­kel vizsgálni: az állattenyésztés­ben például ma már meghatáro­zók a CT- vagy MR-képalkotók, a testösszetétel pontos meghatáro­zása ugyanis olyan genetikai sze­lekciót tesz lehetővé, amely az élelmiszer-biztonságot növeli. Szűri a húsból esetlegesen kike­rülő úgynevezett mikotoxinok (bizonyos méreganyagok) jelen­létét is. Ma már „röntgenszemmel" vizsgálják a föld mélyét is, a ka­posvári módszerrel olaj- és gáz­lelőhelyeket tárnak fel világszer­te. Különböző kőzeteken végez­nek vizsgálatokat CT-vel azért, hogy az ásványok belső szerke­zetét megismerjék, egyetlen fúrásból akár azt is pontosan meg lehet határoz­ni, hogy több ezer méter mélyen mit rejt a föld mélye. Ez komoly elő­relépést jelent a szénhidrogén­kutatásban, hatalmas gazdasági előnyei is vannak. Az olaj- és gáztároló rétegek részletes jel­lemzése ugyanis rendkívül fon­tos, mivel ezek alapján döntenek a termelési technológiák meg­tervezéséről, de a föld alatt rejlő gáz- és olajkészleteket is fel lehet így mérni. Korábban a tárolóré­tegekről közvetlen információ csak olyan petrofizikai és -kémiai elemzések után szület­hetett, amelyek a minták roncso­lódásával jártak, és jóval lassab­ban vezettek eredményre. Most ugyanezeket a kutatófúrásoknál keletkezett kőzeteket CT-vel vizsgálják, anélkül, hogy azok­ban bármiféle károsodás kelet­kezne, miközben minden kide­rül róluk. A kőzet belső struktú­rájáról, összetételé­ről, de a repedés­rendszer, zárványok és egyéb strukturá­lis jegyek alapján az adott réteg kialaku­lásáról is fontos információkat kaphatnak. Ezekből kiderülhet, hogy azon a helyen, ahol a fúrás történt, érdemes-e pénzt és ener­giát fordítani arra, hogy egy olaj­vagy gáztároló réteget feltárja­nak. Megtudható, hogy adott he­lyen mekkora mennyiségű szén- hidrogént rejt a föld, sőt az is, hogy könnyen vagy nehezen le- het-e kinyerni onnan. Javul az infarktusos betegek túlélési esélye ■ Megtudható, hogy mennyi szénhidrogént rejt a föld. Hétvégi találkozás a fogorvossal RADOS * ▲ VIRÁG MÚLT PÉNTEK DÉLUTÁN már tudtam, hogy baj van. Fogbaj. lobb felső hatos, a rajta fekvő híd egyik pillére. A nyelvem­mel éreztem, hogy a belső ol­dala felől alaposan megdagadt az ínyem. Nosza, hívom a fog­orvosomat, az asszisztensnője veszi fel: sajnos a doktor úr éppen kezel valakit, de azért nyugodtan mondjam. Mondom is, a hölgy meg sajnálkozik: időpontot legközelebb csak jö­vő kedd délutánra tud adni, annyi az előjegyzett beteg. Oké, bólintok, akkor írjon be arra a legközelebbire, addig majd csak elleszek valahogy. Hát nem lettem el. Estére to­vább dagadt, fájt, lüktetett, a vacsorát csak féloldalasán tudtam megrágni. Szombaton a reggelit már sehogyan sem. Sőt, a számat is alig bírtam ki­nyitni, a szemem előtt pedig apró csillagok karikáztak. Hí­vom a fogdokit a mobilján, hétvége ide vagy oda, nekem segítség kell. Nem vette fel. Persze, persze, láttam be, el­végre neki is van pihenőideje. Azért megeresztettem egy SMS-t, ez és ez van, bocsika, hogy zavarok, de a felső fo­gakról egy gennyesedés akár az agy irányába is felhúzód­hat. Mi lesz velem, ha.három és fél napot így kell eltölte- nem? S. 0. S.! TlZ PERC MÚLVA CSÖrÖg a mobilom, a fogorvosom az. Ő kér bocsánatot, mondja, nem tudta, hogy ilyen súlyos a helyzet. A háttérből gyerek- sivalkodás. Én akkor már csak dadogni tudtam, de orvosom megértette a mondókámat. Ne féljek, mondta, nem lesz baja a fejemnek, viszont a fogam­mal valóban kezdeni kell vala­mit. Ez bizony egy csúnya íny- gyulladás, antibiotikumot ne­ki. Mondta is, melyiket. A há­ziorvosom, régi jó barátom, felírta, a vőlegényem elszaladt az ügyeletes patikába. a segítség hamar megérke­zett. Benyeldekeltem az anti­biotikumot, úgy, ahogy a fog­doki mondta. Erős gyógyszer lehetett, mert már délután jobb lett a helyzet, vasárnap reggelre pedig volt duzzanat, nincs duzzanat. A fájdalomnak se híre, se hamva. És akkor jött a legnagyobb meglepetés: a fogorvosom újra felhívott. Hogy vagyok, minden rendben van-e, használt-e a gyógyszer? A száját helyettem a vőlegé­nyem tátotta el, utána pedig hüledezve jelentette ki: ilyet még nem pipált. Hogy nekem milyen rendes orvosom van! KEDD DÉLUTÁN a doki moso­lyogva fogadott a rendelőben. Örül, hogy jobban vagyok. Én meg hálálkodtam, amiért ilyen gondoskodó volt, és a hétvégéjén is törődött velem. Leültetett, és egyszerűen kö­zölte: csak a dolgát végezte. Erre esküdött fel. Warnemünde, végre húsz fok felett Amikor a Balaton vízhőmérséklete a nyolcvanas években elérte a 16 fokot, azonnal NDK-s lányok népesítették be a déli partot. Most, amikor tartósan 30 fok felett van a hőmérséklet Németország északi részén, a Balti-tenger pedig végre húsz fok felett van, egészen délen érzik magukat a német lányok. é

Next

/
Oldalképek
Tartalom