Tolnai Népújság, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-02 / 126. szám

4 TOLNA MEGYEI AGRÁRKAMARA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. JÚNIUS 2., SZERDA Víz alatt pusztul a termés kár A vis maior kérelmeket június 9-ig lehet beadni az MVH-hoz Hatalmas területek vannak víz alatt Dombóvár mellett, a Kapos völgyében. Ha folytatódik az esős idő, tovább nőhet a mezőgazdaságot ért kár HÍRSÁV Kedvezményt kaptak a kamarai tagok a mérésnél lezajlott az EMVA Agrár Környezetgazdálkodási tá­mogatásban részt vevő gaz­dálkodók részére a terület­mérés is, a szolgáltatást ked­vező áron - kamarai tagok­nak akár 50 százalék ked­vezménnyel - végezte a me­gyei kamara. Ötezer hektár területet azonosítottak. Az utolsó időszakban komoly gondok akadtak az árvíz- és belvízveszély miatt, sok mé­rést későbbre kellett halasz­tani. A területmérések után, amennyiben a termelő igé­nyelte, a megyei agrárkama­ra munkatársai közremű­ködtek a területazonosítási kérelmek elkészítésében is. A kárvallott gazdáktól bejelentést várnak az elkövetkező időszakban a belvízzel vagy árvízzel érin­tett gazdálkodóknak minél előbb be kell adni a vis maior jelentést Ezt egyrészt egy ké­relem formájában a falugaz­dásznál kell megtenni, más­részt a területalapú támoga­tás beadásához hasonlóan az elektronikus felületen is meg kell tenni az MVH felé. Lassan körvonalazódnak az agrártervek már a következő hetekben visszahozhatják a mezőgaz­daságban az alkalmi munka- vállalói könyvet átmenetileg, a rendszer átalakításáig. Vár­ható a gabonakereskedelem­mel kapcsolatos áfa-szabá­lyok, az útvonalengedélyek­kel és úthasználati díjjal kap­csolatos szabályok változása is Fazekas Sándor vidékfej­lesztési miniszter szerint Rákaptak az amerikaiak a magyar mangalicára az egyesült Államokban va­lóságos zsírfórradalom kez­dődött - idézte a legbefolyá­sosabb amerikai üzleti lap a világhírű magyar sertésfaj­tát, a mangalicát tenyésztő Wooly Pigs cég vezetőjét. Ez az első olyan amerikai válla­lat, amelyik mangalica ser­tést importál, de saját tele­pein tenyészti is osztrák módszerek alkalmazásával. Továbbiak a TEOLhu hírportálon Közel kilencezer hektár­nyi termőföld van víz alatt megyénkben, de a nem belvizes földeken is szen­ved a növény a sok csapa­déktól. A kárt milliókban számolják a gazdák. Mauthner Ilona Több szakember, köztük Kővári László a szekszárdi közgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke azt állítja, a sárközi terü­leteket feláldozták a Balaton víz­állása miatt. A két héttel ezelőt­ti, első nagy esőzés és az orkán erejű szél idején ugyanis kinyi­tották a Sión a zsilipeket. Ezzel a többi vízfolyásnak a Sárközben nem volt hová elvezetnie a vizet. Többek között ez is befolyásolta a megyénkben kialakult belvízi helyzetet De nem csak a Sárköz­ben, a Kapos és a Koppány fo­lyók völgyében is nagy kárt okoz a bel- és az árvíz. Beke Zsolt, a Közép-dunántúli Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségé­nek vezetője elmondta, az újabb esőzések miatt a Kapos ismét árad, az árhullám - ismerve a várható időjárást - hosszú ideig elhúzódhat. A Szekszárd-bátai öblözetben fo­lyamatosan szivattyúzzák a vi­zet, Pálfa és Kajdacs körzetében I. fokú a belvízvédelmi készült­ség. A Koppány és a Kapos fo- lyóknál nincs szivattyútelep, ezeken a helyeken a bel- és az ár­víz gravitációsan levezetődik a Sióba, mondta Beke Zsolt. Ez a jelenlegi időjárási körülménye­ket figyelembe véve nagyon las­sú folyamat. Ki tudja, a termőföl­dekre mikor lehet majd rámen­ni erőgépekkel. A termelők mil­liós károkról beszélnek. Május középén kezdték el fel­mérni a termelők és a falugazdá­szok, hogy mekkora kárt okozott az elmúlt hetekben lehullott sok csapadék és az orkánszerű szél a megye termőterületein. Kovács István bátaszéki gaz­dálkodó elmondta, az őszi árpá­ját és a búzáját elfektette, a ku­koricát pedig a sárba ragasztot­ta a szél. A több száz hektáros szántónak a tizenöt százalékán áll a víz ebben a családi gazda­ságban.- Az esőzések előtt kijuttatott nitrogén műtrágyát mélyen be­mosta az eső a talajba, így ez tel­jesen kidobott pénz, hiszen nem jut el a növény gyökeréhez. Rá­adásul még a talajvizet is szeny- nyeztük nitrogénnel, akaratun­kon kívül - mondta a növényvé­dő végzettségű gazdálkodó. Per­metezni viszont nagyon kellene, hiszen a búzában nagy gomba- fertőzés várható, a fuzáriummal fertőzött magot pedig még takar­mányként sem veszik meg. A falugazdászok gyűjtik az adatokat, a károkról kérdezték a termelőket. Bár a kárenyhítési alapba kötelező az évenkénti be­fizetés (vállalkozóknak szántó­föld után hektáronként 800, az őstermelőknek 600, a szőlő- és gyümölcsös után 1000 forint), kérdés, mennyit kapnak ebből vissza az érintettek. A dinnyések is nehéz helyzet­ben vannak. A fóliákat darabok­ra szaggatta az orkán erejű szél, a védtelenül maradt palánták pe­dig megsérültek. A szántóföldi dinnyetakarásokat is feltépte a vihar. Nagy a kár a meggyesek­ben, ahol a sok eső és a hideg mi­att kialakult fertőzések miatt szinte nincs is gyümölcs a fán, akárcsak a sárgabarackosban. Kérdés, hogy a vízben álló ku­korica vagy a kalászosok meddig bírják a mostoha körülménye­ket. A tapasztalat az, hogy már csekély víznél is pár nap után sárgul, károsodik a növény, na­gyobb vízborítottságnál pedig el­pusztul. Ha túl is éli ezt az idő­szakot, a kukorica tőszáma csök­ken, és csak kisebb és ritkás csö­vekre lehet számítani. Hasonló a helyzet a napraforgónál is. A ga­bona dús gyökérzete könnyeb­ben elvezeti a vizet, de itt is sé­rül a növény, mondta dr. Vörös Géza, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal növény- védelmi igazgatója. Ötezer-hétszáz területalapú kérelmet adtak be Tolnában Különösebb gond nélkül fejező­dött be a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatalnál (MVH) a területalapú és több más köz­vetlen támogatás egységes ké­relmének elektronikus benyúj­tása, ami második alkalommal volt kötelező. Idén a május 17-i szankciómentes határidőig 180 ezren, a tavalyinál hatezerrel ke­vesebben igényeltek területala­pú támogatást az elmúlt évivel majdnem azonos nagyságú 4 981 961 hektár területre. Tolna megyében több mint 5700 területalapú kérelmet adtak be, ezzel nagyságrendüeg 220 ezer hektár területre igényeltek a gazdálkodók támogatást, tájékoz­tatott Grénus István kamarai ta­nácsadó. A megyei agrárkamara munkatársai közel ezer gazdálko­dónak segítettek a területalapú kérelem beadásában az elmúlt időszakban. Május végéig lehető­ségvolt szankciómentesen módo­sítani a kérelmeket, amely lehető­séggel sokan éltek is, ez a szélső­séges időjárási és csapadékviszo­nyoknak tudható be főként ■ Spekulánsok is termőföldhöz juthatnak nálunk Külföldiek, akár spekulánsok is termőföldhöz juthatnak Ma­gyarországon a magyar állam- polgárság megszerzésével, hív­ta fel a figyelmet a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A szerve­zet titkára, Filipsz László szerint mihamarabb szigorítani kell a földtörvényt. A 2002 decembere óta hatá­lyos jogszabály szerint nem kell az országban élniük és gazdál­kodniuk azoknak a belföldi ter­mészetes személyeknek, akik Magyarországon legfeljebb 300 hektárig, illetve 6000 aranykoro­na értékig termőföldet vásárol­nak. Mivel a földszerzésnek csu­pán a magyar állampolgárság a feltétele hazánkban, megjelen­hetnek a földspekulánsok. Ko­rábban is voltak már olyan elkép­zelések, hogy ha az unió nem szi­gorítja meg a külföldiek földvá­sárlására vonatkozó szabályokat, akkor Magyarországon is beve­zetnek további kitételeket. ■ Tovább nőtt a belvizes területek nagysága tolna megyében 8790 hektár­nyi terület van víz alatt, tájé­koztatta lapunkat dr. Vida György, a megyei szakigazga­tási hivatal földművelésügyi igazgatója. Ebből 5560 hek­tárt belvíz, míg 3230 hektárt árvíz borít. Összesen 6686 hektár szántón áll a víz, en­nek többsége kukorica (3817 hektár), őszi búza (1027 hek­tár) és napraforgó (1099 hek­tár), illetve legelő (2010 hek­tár) és 3 hektár gyümölcsös. A legnagyobb a gond a Sár­közben, a Sió környékén, a Kapos és a Koppány környeze­tében van. A helyzet kritikus Tolnában, a Kapós mentén az áradás miatt kárbejelentések Az elárasztott mezőgazdasági területek gazdái megrohamozták a falugazdász irodákat A helyzet a Kapos mentén, Tolná­ban igen komoly, állítja Bukovics Zsolt, a Tolna Megyei Agrárka­mara vezető tanácsadója. A má­jus 17-ét megelőző rendkívüli mennyiségű csapadék a Kapos vízgyűjtő területéről 17-ére érte el a folyót, a hatalmas vízmeny- nyiséget nem lehetett a gátak kö­zött tartani. A legkritikusabb helyzet a mellékágak - Baranya- csatorna, Hábi-patak, Méhész­patak, Koppány - és a főfolyás találkozásánál alakult ki. A víz sok helyen és hosszú szakaszo­kon egyszerűen átlépte a töltés­koronát, másutt a gátakat átvág­ták vagy átszakadtak. A víz már hétfőn délutánra több ezer hek­tár értékes, jó termőképességű területet öntött el. A folyások mederből való kilépését, a jelen­téseket mind a katasztrófavéde­lem mind a vízügyi igazgatóság csak konstatálni volt képes, el­sődleges feladatnak a lakosság védelmét kellett tekinteni. Ezt né­m Elsődleges feladatnak a lakosság védelmét kellett tekinteni. hány kényszerű kitelepítéstől el­tekintve sikerült megoldani. A vízgyűjtő területekről érkező ár mértékét mutatja, hogy egyes gátszakaszokon egy héttel ké­sőbb, 24-én is még kifelé folyt a víz a mederből a gát tetején, az apadás legcsekélyebb jelét sem mutatva. Az elárasztott mezőgaz­dasági területek folyamatosan nőttek, a víz mélysége helyen­ként a 2 métert is meghaladta. Az elárasztott területek gazdái megrohamozták a falugazdász irodákat, a károk bejelentése, az igazolások igénylése azóta is fo­lyamatos. A víz alá került terüle­teken a tavaszi vetésű növény­zet azonnal kipusztult. Az őszi gabonákat, ha a víz nem is pusz­tította ki azonnal, a növényzet alatt rekedt 20-40 centiméter vízállás a jelenleg még élő nö­vényzetet később teszi tönkre, eldől, a vízbe fekszik, a gombás betegségek tömegével lépnek fel, ellenük védekezni nem le­het. A kaszálókon az ár levonu­A víz sok helyen és hosszú szakaszokon egyszerűen átlépte a töltéskoronát lása után is lehetetlen szénát ké­szíteni, a fű poshadt, bűzös. Há­rom héttel az ár után is jelentős területek fekszenek víz alatt, a jelenleg is hulló újabb csapadék a még reménykedőket is meg­fosztotta esélyeiktől. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól Kaszab Gábor el­mondta, jelenleg is harmadfo­kú a védelmi készültség, ami már 3 hete tart jelenleg 62 km- es szakaszon. Az elárasztott te­rületekről légifelvételeket készí­tettek, melyek vektorizálása és kiértékelése még zajlik. A gaz­dálkodók bíznak a nemzeti kár­enyhítési alap kínálta lehető­ségnél nagyobb állami segítség- nyújtásban. ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom