Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-04-04 / 14. szám
2010. ÁPRILIS 4., VASÁRNAP 7 INTERJÚ húsvét A feltámadás hite nélkül jelentéktelenné válna Jézus születésének hírül adása - mondja az ünnep vallási jelentőségéről Korzenszky Richárd tihanyi perjel. A katolikus egyház botrányairól azt mondja: a leghatározottabban el kell ítélni minden visszaélést. MEGTAPASZTALNI AZ EGYÜVÉ TARTOZÁST Hitvallásunk nemcsak az Istennel való kapcsolatunk megváltását jelenti, hanem a közösségvállalást, a szolidaritást az emberekkel - mondja dr. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság Prima Primissima díjas perjele. Újvári Miklós- A laikus nehezen dönti el, hogy a katolikusok számára a karácsony vagy a húsvét-e a legnagyobb ünnep. A katolikus egyház számára miben áll a húsvét jelentősége, és különhözik-e ez a felfogás más keresztény egyházakétól?- Minden keresztény számára a húsvét az „ünnepek ünnepe”. A húsvéti örömhír, a feltámadás hite nélkül jelentéktelenné válna Jézus születésének hírül adása. Mert Jézus azért született a világra, hogy életét adja az emberekért. Közös hite ez valamennyi kereszténynek, tartozzék a kereszténység keleti vagy nyugati, katolikus vagy protestáns csoportjához. Ez a hit - minden más különbözőség ellenére - egységbe foglalja a keresztényeket az egész világon. A húsvét örömhíre, hogy az élet erősebb, mint a halál. Hogy az Isten az embert nem a halálra, hanem az életre hívta. Ezt ünnepeljük húsvétkor, erre emlékezünk minden vasárnap (az Úr napja - sok nyelvben így nevezik a vasárnapot: Dominica, Domingo; az oroszok pedig „feltámadásnak”, Voszkresze- nyijének mondják). A húsvéti ünnepléshez hozzátartozik nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat: az utolsó vacsora emlékezete, Jézus kereszthalálának emlékezete, majd a halálból az életbe való átmenet fólidézése és megünneplése.- A húsvéti ünnephez számos nem keresztény hagyomány is csatlakozik. Ezekhez hogyan viszonyul a katolikus hit?- A népszokások visszanyúlnak a népek legrégibb történetéhez. A tojás az új életet jelenti, a termékenységet. A locsolás a megtisztulásra utal, ősi jelkép a víz: a tisztulásnak, az életnek a jele. Az egyetemes kereszténység mindig egy konkrét kultúrkörben élő emberekkel találkozik. Nagyon sokszor szervesen kapcsolódnak össze régi, talán kereszténység előtti korból származó szokások a keresztény ünnepekkel. Amikor az életről van szó, természetesen jelennek meg azok a jelképek, amelyek az életet jelentik: a tűz, a világosság szemben a sötétséggel, az élet szemben a halállal. A víz, az éltető, a megtisztító, szemben az emberhez tapadó szennyel, bűnnel.- A bencés rend, mint a legrégebbi nyugati szerzetesrend, hogy ünnepli a húsvétot? Vannak-e különleges, csak a rendre jellemző szokások?- Minden szerzetesközösségnek a lényegéhez tartozik, ami a nevében is benne van: a közösség. Közösségben ünnepelünk. Életünkhöz szervesen tartozik a „Megváltozott az ország vallási térképe: a falusi életmóddal együtt a vallásosság is csökken. De fiatal értelmiségiek körében erősödik a vallási kötődés.” A hívek elviszik magukkal a templom sötétségét legyőző száz és száz apró gyertya fényének élményét. Számunkra erősítést jelent a sok kereső, érdeklődő ember visszatérő jelenléte. közös imádság, a zsolozsma: ez alkotja a húsvéti szent három nap ünneplésének is a gerincét. Zsoltárok éneklése, szentírási részletek oívasása, egyházatyák magyarázó írásainak felolvasása. Nagycsütörtökön - mint mindenütt - az utolsó vacsorára emlékezünk, nagypénteken az Úr halálára, nagyszombatról húsvétva- sárnapra virradóra pedig Jézus fóltámadására. Még a megújított, a nép nyelvén végzett szertartások is évezredeket kapcsolnak össze. Ünneplésünkben jelen van ez a tradíció, ez a megélt közösség nemcsak azokkal, akikkel most együtt énekelünk és imádkozunk, hanem mindazokkal, akik előttünk jártak a múltban, és ugyanazt a hitet vallották: hogy Krisztus fóltámadt a halottak közül, s halálával legyőzte a halált. Külön bencés szokások nincsenek. Talán sokaknak feltűnik, hogy mennyien keresik föl a bencés szerzetesközösségek templomait éppen ezekben a szent napokban. Úgy gondolom, azért, mert megtapasztalják ünneplésünkben ezt az együvé tartozást, ezt a folyamatosságot és a közösséget. Megtapasztalják, hogy kereszténységünk nem magánügy. Hitvallásunk nemcsak az Istennel való kapcsolatunk megvallását jelenti, hanem a közösségvállalást, a szolidaritást az emberekkel. Ennek a szolidaritásnak a forrása maga Krisztus, aki kereszthalálával velünk vállalt közösséget, velünk lett szolidáris.- És van-e jellemzője a tihanyi húsvétnak? Ott milyen szokások alakultak ki?- A tihanyi húsvétot jellemzi, hogy egyrészt ünnepe ez a szent három nap egy helyi egyházközségnek, és évről évre rendszeresen jönnek hozzánk vendégek, hogy együtt legyenek velünk, szerzetesekkel, és együtt ünnepeljenek a község híveivel. A velünk együtt ünneplők az évek során megismerik egymást, szoros barátságok kötődnek, megszeretik Tihanyt, a természet csodáit, és megszeretik a templomot, ahol több száz ember egy szívvel, lélekkel imádkozik és énekel együtt. Elviszik magukkal a feltámadás liturgiájának szépségét, a templom sötétségét legyőző száz és száz apró gyertya fényének élményét. Számunkra, bencés szerzetesek számára erősítést jelent a sok kereső, érdeklődő, jó szándékú ember visszatérő jelenléte és húsvéti öröme.- Egy 2008-as adat szerint a Magyarországos bencés rend 5 kolostorában 76 szerzetes él. Szeretnék, ha ennél többen lennének? És hogyan zajlik a „toborzás”? Általában kik, milyen típusú emberek, milyen társadalmi közegből csatlakoznak a rendhez?- Természetesen örülnénk, ha többen lennénk. Nem „toborozunk” tagokat, de örülünk, ha jelentkeznek fiatalok, akik szívesen vállalják a mi életformánkat és szolgálatunkat. Amíg a kommunizmus idején csak két gimnáziumban lehettünk jelen, addig a hozzánk csatlakozók nagy része iskoláinkból jelentkezett. A szabadság azt jelenti, hogy a munkaterületeink is kiszélesedtek. Van lehetőség elmélyültebb, visszavonultabb életre, van lehetőség kulturális misszióra, taníthatnak bencések iskolákban, végezhetnek lelkipásztori munkát plébániákon, foglalkozhatnak tudományos munkával, könyvkiadással és még nagyon sok más feladattal. Azt tapasztaljuk, hogy idősebbek is keresik a szerzetesi életet. Sokat változott az elmúlt évtizedekben a magyar társadalom. A családokban nagyon alacsony a gyermekek száma. Kevesebb gyermekből kevesebb felnőtt lesz - kevesebb gyermekből kevesebben vállalják a papi vagy a szerzetesi hivatást. Megváltozott az ország vallási térképe: a hagyományos falusi életmóddal együtt a hagyományos vallásosság is csökken. Ugyanakkor tapasztalható, hogy fiatal értelmiségiek körében erősödik a vallási közösségekhez való kötődés.- A katolikus egyház nemzetközi botrányai, amelyek miatt a pápa bocsánatot is kért, hogyan hatottak a hívekre, és hogyan a rendre?- Úgy tapasztalom, a sajtó - kivétel az ünnepek ideje - elsősorban a „botrányok” után érdeklődik, ha az egyházakról van szó. A leghatározottabban elítélünk minden visszaélést. Ugyanakkor gondoljunk arra: halálos közlekedési balesetek után, amikért mindig valaki felelősiem áll le az élet, és aki felelősen él, próbál úgy közlekedni, hogy mások életét ne veszélyeztesse.- Érzi-e valamilyen módon a tihanyi apátság a válság hatásait? Változott-e a hívek magatartása, a templomba járók száma a nehéz időkben?- A vallási élet terén nem tapasztalunk semmiféle változást, amely összefüggésbe hozható volna a gazdasági válsággal. A gyerekek létszámának csökkenését látjuk és érzékeljük, akárcsak az iskolák. A családok helyzetének bizonytalanságát ugyancsak látjuk. Egyre jobban értékelik az emberek a munkahelyüket - ha van nekik. Tihanyba turisták is jönnek, nem csak templomjáró, vallásos emberek. A turisták számának csökkenése érezhető, és ennek természetesen vannak anyagi következményei is. Munkatársainknak fizetést a turizmus bevételéből tudunk biztosítani. Alighanem kritikus helyzetbe kerültünk. Tíz évvel ezelőtt rendszeres volt, hogy a vasárnapi szentmisén németül is mondtam néhány gondolatot, mert voltak nem magyar anyanyelvűek is a templomban. Az elmúlt évben ez csupán egyetlen alkalommal fordult elő. Névjegy 1941-ben született Csornán. Általános iskolába Kapuváron, gimnáziumba Pannonhalmán járt, ott érettségizett 1959-ben. A BENCÉS RENDBE 1959-ben lépettbe. Teológiát Pannonhalmán tanult 1959-től 1964-ig. 1964-ben felvételt nyert az ELTE Bölcsészettudományi Karára, 1969-ben kapott magyar-orosz szakos középiskolai tanári oklevelet. EGYETEMI DOKTORI dolgozata a XVII. századi magyarországi unitárius énekköltészet témájából készült: egy addig ismeretlen kéziratos énekgyűjtemény feldolgozása. DIÁKOTTHONI NEVELŐTANÁR és gimnáziumi tanár volt Győrben 1968-től 1973-ig. 1973-tól1979IG főapád titkár, tanított a Pannonhalmi Hittudományi Főiskolán és a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, ahol 1979-től 1989-ig igazgató volt. 1981-től 1991-ig főmonostori perjel Pannonhalmán, ugyanakkor a Magyar Katolikus Egyház megbízott képviselője a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. 1991-től 1994-ig miniszteri biztos a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, nevéhez fűződik az egyházi iskolák újraindítása, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iskolabizottságának elnökhelyettese. 2008-ban a magyar oktatás és köznevelés kategóriában Príma Primissima díjat kapott. 1994-től Tihanyban él, a tihanyi bencés apátság perjele. Tevékenysége nyomán az apátság sok embert vonzó szellemi központtá vált.- Tihany a héten 800 millió forintos turisztikai fejlesztési forráshoz jutott. Mit jelent ez az apátság számára?- Örülünk annak, ha a tihanyi önkormányzat pénzt kap a község arculatának szebbé tételéhez. Az apátság része a községnek, a község megélhetésének egyik forrása az idelátogató turisták fogadása. Reméljük, rendezettebbé válik majd a templom melletti sétány, a liget, s talán megvalósulhat sokak több évtizedes vágya, hogy a IV. Károly kálvária újjáépítése befejeződjön.
