Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-01 / 26. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. FEBRUÁR 1„ HÉTFŐ KÖRKÉP Május vége a legutolsó határidő cikói lerakó Még vannak jogi és anyagi akadályai a próbaüzem megkezdésének Néptelen a cikói hulladéklerakó-feldolgozó, pedig próbaüzemben már lehetne hulladékot beszállítani, a válogatósor azonban áram híján nem indulhat Várhatóan a célegyenesbe ér a Dél-Balaton és Sió völgye hulladékgazdálkodási rendszernek a pályázat elnyerésétől számított hét, az első átadási határidőhöz képest már több mint négy éve tartó története. Addig azonban még néhány akadályt le kell győzni. Ihárosi Ibolya A Dél-Balaton és Sió völgye hulladékgazdálkodási rendszer déli területén az érintett önkormányzatok tartozása miatt nem kezdheti meg a próbaüzemet a cikói hulladéklerakó. Balázs Árpád, Siófok polgármestere kérdésünkre elmondta, csak akkor adhatja át a Tolna és Baranya megyei önkormányzatoknak a cikói létesítmény tulajdonjogát, ha kifizették tartozásukat. Mint ismeretes, a 204 települést magába foglaló mintegy 12 milli- J árd forintos, 90 százalékban eu- ? r ropai uniós és magyar állami ta- g mogatással, valamint tízszázalékos önkormányzati forrásból épülő hulladékgazdálkodási nagyprojekt gesztora a siófoki önkormányzat. A déli terület száz települése december végén a késedelmi kamatokkal együtt 146 millió forinttal tartozott a gesztornak. Szekszárd rendszeresen fizetett, van település, amelyik csak a kamatokkal van hátralékban, s olyan is, amely milliókkal tartozik. Túlfizetésre is van példa. Balázs Árpád elmondta, bár a létesítmény még nem készült el teljesen, próbaüzemben már fogadhatna hulladékot a válogatás megkezdése előtt is. A válogatósort áram híján eddig még beindítani sem tudták. Tavaly módosították az átadási határidejét 2010. május 31-re. Ezt követi a kötelező 3 hónapos próbaüzem, tehát augusztus végén lehet a hulladéklerakót és válogatóüzemet hivatalosan is megnyitni. Ács Rezső, a lerakó üzemeltetésére létrehozott Rekom Kft-t jegyző Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke, Szekszárd alpolgármestere elmondta, az önerő jelentős részét a legtöbb település, így Szekszárd is kifizette. Saját költségvetésükből, hitelből, vagy más forrásból, de fizettek. Decemberben azonban újabb listát kaptak a gesztor önkormányzattól. Miután még tavaly a Rekom Kft.-t a minisztérium a cikói lerakó működtetésre kijelölte, hitelképessé vált. Meg is kezdődtek a tárgyalások működési hitel felvételéről. Ha ez megtörténik, akkor a kft. elszámol az ön2001. DECEMBER: Regionális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának első lépéseire került sor Szekszárdon. A megbeszélés célja az volt, hogy mielőbb létrejöjjön az a konzorcium, amely 2002 tavaszán ISPA- pénz elnyeréséért pályázhat 2002. január: Szabó Zoltán, a siófoki Zöldfok Rt. vezérigazgatója elmondta, legkorábban 2003-ban kezdődhet el a beruházás, amely ez esetben 2005- ben készül el. 2003. május: Tizenkétmilliárd forintos keretösszeggel ISPA- pályázatot nyert három megye: Baranya, Somogy és Tolna 12 kisrégiója, azaz 204 település e célra alakult konzorciuma. kormányzatokkal, tehát az önerő kifizetését vállalja. Azt tervezték, hogy mindez még januárban megtörténik, ehhez képest 1-2 hét, vagy hónap csúszás a szándékaik ellenére előfordulhat. A megrendelő, a Balaton és Sió Térségfejlesztő Kht. ügyvezetője, Dobrai Bernadett kérdésünkre elAz óriásprojekt befejezési határideje 2006 vége. 2006. január: Dobrai Bernadett környezetmérnök, a Balaton és Sió Kht. ügyvezető igazgatója elmondta, a késés oka többek közt a magyar közbeszerzési eljárás bonyolultsága és az uniós folyamatok munkaigényessége. 2007. január: Összefogott három megye öt kistérségének elnöke. Már elérték, hogy a gesztor Siófok visszavonja a közbeszerzési eljárást, tevéiben kérték, hogy jelölje ki a konzorcium tagi tanácsa a már korábban megalakított önkormányzati kht-t a cikói hulladéklerakó üzemeltetésémondta, még nem helyezhető üzembe a cikói lerakó egyébként már elkészült elektromos rendszere. Nem minden szolgalmi jogot sikerült bejegyeztetni. Hogy ezeknek mikor érnek a végére, nem kívánta találgatni. A somi és ordacsehi hulladékkezelési központot tavaly július 15-én átadre, a szolgáltatásra és a vagyonkezelésre. 2007. NOVEMBER: Január 30-ig megkezdődhet Cikó határában a regionális hulladéklerakó építése. A három regionális hulladéklerakó megépítésére kilenc hónapja van a kivitelezőnek. 2009. MÁRCIUS: Megalakult a Regionális Kommunális Nonprofit Kft. (Rekom) a cikói lerakó és válogatóüzem működtetésére. 2009. NOVEMBER: Nem OZ építés, hanem az engedélyeztetés tart ilyen sokáig. Már az üzemeltetőt is kiválasztották, az anyag végső jóváhagyásra vár a minisztérium asztalán. ták. A cikói lerakó átadásának késése miatt a tolnai megyeszékhely kommunális hulladékát Sár- bogárdra és Somra kell szállítani. TEOLhu Az előzmények, és a témához kapcsolódó további írásoka TfOUiu hírportálon. Rekultiválják a telepeket negyven, már bezárt hulladék- lerakó környezetének helyreállítása kezdődhet el az év első felében a Dél-Balaton és Sió völgye hulladékgazdálkodási program keretében. Somogy, Tolna és Baranya megyei, köztük a bátaszéki, a szekszárdi és a tolnai lerakót állítják helyre. Az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében megjelent újabb tender szerint a befejezés határideje várhatóan 2010 vége. A telepek területét fásítják. A lerakók nem jelentenek közvetlen veszélyt a környezetre, a monitoring vizsgálatokat azonban a felszín alatti vizekre még évekre előírta a zöldhatóság, Szekszárdon például 2013-ig. Színházterem épülhet sikeres pályázat esetén Kajdacson kajdacs Az önkormányzat az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér cím elnyerésére kiírt pályázat beadási lehetőségét átengedte a Kajdacsi Gyermekekért és Ifjúságért Alapítványnak, mert a kötelezően nyújtandó szolgáltatások nagy részét az alapítvány által üzemeltetett teleház végzi. Az átadott lehetőséggel élve az alapítvány benyújtotta a pályázatot, és elnyerte a címet, amely feljogosította a megvalósításhoz szükséges beruházási kérelem benyújtására. A bírálat most zajlik, pozitív döntés esetén 56 millió forintból még idén megépülhet a teleház bővítéseként egy 150 nézőt befogadó színházterem és a szükséges kiszolgáló létesítmények. ■ V. T. Diákokat is támogatnak az alapítványok harc Ismét tanulmányi ösztöndíj pályázatot hirdetett a Harc lövőjéért Alapítvány és a Harci Rászorulókért Alapítvány. Utóbbi pályázatán kisebbségi tanulók, előbbijén minden helybéli diák részt vehet Feltétel a legalább 3,5-es tanulmányi átlag. A maximális támogatás tízezer forint diákonként. A Harc Jövőjéért Alapítvány ezen túl biztosítja egy nyári informatikai táboron való részvétel költségeit zsebpénzzel együtt, azon helyi 3., vagy 4. osztályos diák részére, aki a pedagógusok szerint a legjobban megérdemli. ■ S. K. Vendégül látta a polgármester a véradókat PÁiFA Egy év szünet után ismét vendégül látta a véradókat Bérdi Imre. A polgármester saját költségén hívta vacsorára a körülbelül 40 helyi véradót és párjaikat. Elmondta, így szeretne mindenkit ösztönözni a segítségnyújtásra, U- letve népszerűsíteni a véradást Maga is többszörös véradó, túl van már a 25. alkalmon. Az ösz- szejövetelt a művelődési házban tartották. ■ T. V. Ez történt a hulladékgazdálkodási rendszerrel (lapunk cikkei alapján) Ázsiában is vastapssal köszöntötték a magyar zenészeket turné Két és fél hét alatt hat koncertet adott az egyetemi zenekar, amelyben két kakasdi is szerepelt Ketten képviselték Tolna megyét Dél-Koreában és Japánban azon a kulturális-zenei találkozón, amelyet a magyar-japán diplomáciai kapcsolat újrafelvételé- nek ötvenéves évfordulója alkalmából rendeztek. A bonyhádi születésű, Kakasdról származó Elmauer testvérek, Dóra és lá- nos a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendékei. Előbbi végzős hallgató cselló, János pedig másodéves trombita szakon. Az ázsiai turnét egy válogató előzte meg, ahol mind a két völgységi tanulót a legjobbak közé választotta a szakmai zsűri, így lehetőségük nyílt hetvennyolc társukkal együtt népszerűsíteni a magyar komolyzenét a Elmauer Dóra Távol-Keleten múlt év végén. A Tokiói Zeneakadémia meghívására utazott ki a delegáció azzal a céllal, hogy a már meglévő partnerkapcsolatukat tovább erősítsék, illetve a két ország zenei kultúráját bemutassák egymásnak. A turné első napjait viszont Dél-Koreában töltötték a diákok, majd Daegu, Szöul és Tokió adott otthont annak a hat koncertnek, amelyet a helyi közönség minden esetben vastapssal értékelt. Elmauer Dóra, aki csellistaként vett részt az ázsiai körúton, elmondta, tíz éve játszik szimfonikus zenekarban, de számára is kihívást jelentett a kétnaponta szervezett koncerten a legjobbat kihozni magából. De azért úgy érzi, sikerült. - Olyan kultúrát ismerhettünk meg, amelyben - csakúgy, mint nálunk - fontos szerepet tölt be a zene - hangsúlyozta. Dórával ellentétben János fúvós hangszeren játszik gyermekkora óta. - Hároméves lehettem, amikor először képes voltam megszólaltatni a trombitát - mesélte a fiú. - Drága László tanár úr növendékeként kezdtem játszani ezen a hangszeren, előtte zongoráztam is, de végül a trombita mellett tettem le a vok- somat. Nagy örömmel töltött el bennünket, hogy ezen a rangos kulturális bemutatón Tolna megyét, és szülővárosunkat képviElmauer János selhettük, és mi is hozzájárulhattuk ahhoz, hogy a magyar komolyzene szépségét bemutathattuk az ott élőknek - mondta Elmauer János. Mind a ketten a bonyhádi zeneiskola szárnyai alatt nevelkedtek, amelyet jelenleg édesapjuk, Elmauer József vezet. A szakmai sikerekből merítve erőt kaptak a völgységi fiatalok a jelenlegi céljaik eléréséhez: Dóra májusban fejezi be tanulmányait, és zene- pedagógusként szeretne elhelyezkedni, János másodéves hallgató az egyetemen, ő azonban zenekarban képzeli el a jövőjét, amelyről a legutóbbi ázsiai turné óta még magabiztosabban vélekedik. ■ Vízin B. t