Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-01 / 26. szám

2010. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 Csellel fedezte fel a sziklába vájt Petra városát a svájci tudós Egyszer volt, hol nem volt, volt egy­szer egy különleges város, amely egy sziklafalaktól bezárt völgyben épült, a mai Jordánia területén. Petrát a nabateusok (arab törzs) alapították két kereskedelmi útvo­nal kereszteződésében. Annak el­lenére, hogy több évszázadon át virágzott, hanyaüását követően, a 16. századtól 1812-ig csak a bedu­in pásztorok tudtak létezéséről. Akkor Jean Louis Burckhardt sváj­ci felfedező talált rá. A tudós az arab világot tanul­mányozta, és hogy mind jobban elmélyülhessen benne, felvette a mohamedán vallást és a Sejk Ibrahim ibn Abdalláh nevet is. Elhivatottsága meghozta gyü­mölcsét, hiszen ő lett az első eu­rópai, aki beléphetett Mekkába és Medinába is. Utazásai közben hallott egy titokzatos, sziklába vájt városról, amely felkeltette az érdeklődését. Mivel a szájhagyo- 1 mány szerint Petra Áron, Mózes j fivére sírhelyénél van, azzal az | ürüggyel vette rá a beduinokat, I hogy elvezessék a városba, hogy kecskét akar áldozni a tiszteleté­re. Csele sikerrel járt, és rajzo­kat, feljegyzéseket tudott készíte­ni a városról. Annak története azonban még rejtély maradt a számára, hiszen a beduinok nem sokat beszéltek róla. Részben azért, mert úgy vélték, egykori lakói hatalmas kincset rejtettek el itt, és nem szerették volna, ha az illetéktelen kezekbe jut. Petra a sziklák városa Amint azonban feljegyzései el­jutottak Európába, és azokat ki is adták, a várost egyre többen szerették volna látni. Ásatások a területen a 20. század elején in­dultak, és mára sikerült felvázol­ni a település történetét is. Érde­kesség, hogy egyéb írásos törté­neti források hiányában, ehhez például a Bibliát is használták. Az Ótestamentum szerint Mózes népével ebbe a szurdokba húzó­dott, és ő fakasztotta a sziklából a későbbi várost éltető forrást. íi*t Kismtr I A két lőtt' Az mégiscsak furcsa, ha egy kislányról kiderül, hogy nem egy van belőle, hanem kettő! Luise egy tóparti üdülőben ta­lálkozik Lottóval, aki jobban hasonlít rá, mint a tulajdon tü­körképe. Egy kis nyomozás után megoldódik a rejtély: a lá­nyok ikrek, és csak azért nem ismerik egymást, mert egyikü­ket az apa, másikukat az anya GYERMEKVILÁG Együtt szokják a bölcsődét nevelés Már otthon is el lehet kezdeni a napirendhez alkalmazkodást Fontos, hogy a gyermek szemében a bölcsi jó hely legyen, amelyhez nem társulnak negatív képzetek Egyre gyakrabban fordul elő, hogy anyukának előbb kell visszamennie dolgozni, minthogy gyer­meke elérné az óvoda­érettséget. Ekkor a leg­jobb megoldás a bölcső­de, amelynek a kicsi fej­lődése szempontjából is számos előnye van. Hargitai Éva A szekszárdi városi bölcsődében - akárcsak a legtöbb hasonló jel­legű intézményben - magas a túljelentkezés, így eltelhet egy kis idő mire bekerül a gyermek. Már a beszoktatás előtt is meg lehet tenni néhány dolgot, ami megkönnyíti a folyamatot. A na­pirendet korábban megkapja a család, így jó, ha már otthon el­kezdik ahhoz igazítani a kicsi idő­beosztását - emelte ki Kaltene- cker Andrásné, a szekszárdi böl­csőde vezetője. A gondozóknak szinte mindent tudniuk kell a gyermekről, a szokásaitól kezd­ve a betegségein, az allergiáján át a kedvenc játékáig, vagy addig, hogy mivel lehet megnyugtatni. Ezt a célt szolgálják a beszélgeté­sek, a családlátogatás, valamint a Bölcsődei füzet, amelybe elsőként a szülő írja le, miként telik a gyer­mek egy napja otthon. Akkor pedig kezdődhet a be­szoktatás, amely a szülőnek és a gyermeknek is nagy változást jelent. Az első néhány napban játékidőben látogatják meg a csoportot, és addig maradnak, amíg a kicsi szeretne. Ekkor a gondozónő már megpróbálja felvenni vele a kapcsolatot, de a gondozást még az anyuka végzi. Aztán a bent tartózkodás ideje egyre hosszabbra nyúlik. Eleinte a reggeli beérkezés felé tolódik ki az idő, majd az egyik legnehezebb részként követke­zik a bent alvás. Fontos, hogy soha ne maradjon otthon az al­váshoz szükséges figura, kis­párna, vagy „rongyika”. Anyu­ka végig a bölcsiben van, de egyre több időt tölt a játszószo­bán kívül, végül csak akkor megy be, ha szükség van rá. Fontos, hogy a beszoktatás időszaka ne essen egybe „vala­miről” való leszokással. Az ap­róságnak egyszerre elég egy dologról lemondania. Ugyan­csak sokat segít, ha hétvégen­ként is sokat beszél­nek a társakról, gon­dozónéniről, hogy mi minden történt a bölcsiben, így nem zökken ki annyira a gyermek. Nem szabad a kicsit a bölcsivei fenyegetni, hiszen nem jó, ha negatív képzetei társulnak ah­hoz. Az intézmény a családot támogatni, az otthoni nevelést folytatni hivatott, működésé­nek alapja a bizalom. A beszok­tatás ideje gyermekenként vál­tozó, akkor érik el a célt, ha a gyermek már egész idő alatt szívesen van gondozójával, megbízik benne, és megszeret­te a bölcsődét. Ez az időszak a szülőnek sem egyszerű, hiszen a család élete átalakul, fel kell dol­gozniuk az elválást. Sokan aggódnak gyermekükért, fenntartásaik van­nak, de ha érdeklődnek napjá­ról, akár a gondozónőtől, akár tőle magától, ezek elosztanak. Az pedig a kicsinek sem jó, ha az anyuka egész nap azon aggó­dik, hogy vele mi van, emiatt nem tudja jól végezni a munká­ját, e két feszültség miatt pedig ideges, nyugtalan lesz. Fontos, hogy a gondozónővel folytatott beszélgetésekből, vagy a Böl- csis füzetből pontosan értesül­jön róla, hogy zajlott gyermeke napja, hogyan fejlődik. Ugyan­akkor ő is beszámoljon a gyer­mekkel kapcsolatos otthoni ta­pasztalatokról. A siker érdeké­ben lényeges a szoros együtt­működés. Amennyiben pedig ez a kap­csolat jól működik, a bölcsőde a gyermek képességeit és készsé­geit hatékonyan fejleszti, előse­gíti szocializációját, megkönnyí­ti az óvodába szokását. MESE * Három kicsi, fergeteges * kecskebak 1 Volt egyszer három okos kis t kecskebak. Mindig ugrándoz­tak, mindig futkostak, el is ne- ** vezték őket három kicsi, ferge­* teges kecskebaknak. Egyszer ^ nagyon megéheztek a nagy futkározásban, s megbeszél- « ték, hogy elmennek a rétre % selymes füvet legelni, kedvük­re játszadozni. A rét szélén egy * patak folyt, a patakon híd ve- ^ zetett át. Alatta lakott a tányér­szemű, krumpliorrú, tökfejű ^ szörnyeteg. Először a legkisebb * kecskebak lépett a hídra. Kipp-kopp... - kopogott a négy * lábacskája. * - Ki lépett a hidacskámra? - ordított a tökfejű szörnyeteg. * - Csak én vagyok, a legkisebb * fergeteges kecskebak, megyek Ä a rétre selymes füvet legelészni, kedvemre játszadozni. * - Várj csak, te tolakodó, me- „ gyek, és menten bekaplak!- Kicsi vagyok még, ne kapj * be! - rimánkodott a kecskebak. , - Mindjárt jön a középső fer­geteges testvérkém, az sokkal * nagyobb, mint én vagyok! * - Jó, majd azt kapom be! - mondta a tökfejű szörnyeteg. * Kipp-kopp... - a középső kecs- t kebak lába kopogott a hídon.- Ki lépett a hidacskámra?! - ordított a tökfejű szörnyeteg. « - Csak én vagyok, a középső % fergeteges kecskebak. Megyek a rétre selymes füvet legelész­* ni, kedvemre játszadozni. m - Várj csak, te tolakodó, me­gyek, és menten bekaplak! * - Kicsi vagyok még, ne kapj ® be, szörnyeteg! Mindjárt jön a legnagyobbik fergeteges test- ® vérem, az sokkal nagyobb, % mint én vagyok!- Jó, majd azt kapom be! - mondta a tökfejű szörnyeteg. « Kipp-kopp... - most a legna- gyobbik fergeteges kecskebak négy lábacskája kopogott a hí- % dón. n - Ki lépett a hidacskámra?! - ordított rá a tökfejű szörnyeteg. % - Csak én vagyok, a legna- % gyobbik fergeteges kecskebak. Megyek a rétre selymes füvet * legelészni, kedvemre falatozni. * - Várj csak, te tolakodó! Me­gyek, és menten bekaplak! * - Gyere csak, gyere! - rikkan­* tott a kecskebak. A tányérszemű szörnyeteg a hídra ugrott, s a legnagyobbik * fergeteges kecskebak meg neki- rontott, főitaszította, széttiporta. A három kicsi fergeteges kecs­* kebak azóta is a réten legeié­ig szik. ■ Bartócz Ilona meséjéből Látogatások előzik meg a beszoktatást a szülők először ellátogat­nak az intézménybe, és meg nézik, hogyan töltik az időt a kicsik. A nyílt nap erre a leg alkalmasabb, mivel akkor minden csoportba betekint­hetnek. Aztán, ha leadták a jelentkezési lapot, és eljött a felvétel ideje, a soros szülőket összehívják egy közös tájékoz­tatóra. Ezt követően megint el­látogatnak egyszer a bölcsibe a kicsivel együtt játékidőben, és az intézmény egyik munka­társa is meglátogatja a csalá­dot. Ez idő alatt a szülő min­dent megtudhat az intézmény­ről, ugyanakkor a dolgozók, leginkább a kisded jövendőbe­li gondozója pedig a lehető legteljesebb képet nyeri a gyer­mek napirendjéről, egészség ügyi állapotáról, szokásairól, személyiségéről. ■ Az együttmű­ködés a siker záloga. ír n ívj vu u1 t t m c 7 n p a írn 7 a IVUitl I V - r 1 JL m - dZiUltnlVUZiii J Erich Kästner: A két Lotti neveli. Hasonlóságuk sok bo­nyodalomhoz vezet: olyan egy­formák, hogy talán még a szü­leik sem tudnák megkülönböz­tetni őket. Vagy mégis? A törté­net végére ez is kiderül, ugyan­is a testvérek szerepet cserél­nek, és így próbálják kibékíteni egymással a szülőket. Vajon helyrehozhatja a gyerek, amit a felnőtt elrontott? Erről szól ez a megható, de egyben mulatsá­gos regény. Erich Kästner: A két Lotti, Mó­ra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zrt., 2010., 124 oldal. Forrás: www.libri.hu Fel! Szó szerint is felemelő, és egy­ben rendkívül szórakoztató ka­landban lehet része annak, aki megnézi a Fel! címet viselő animációs filmet A Disney- Pixar alkotása a 78 éves lég ballon kereskedő, Carl Fredricksen élete legnagyobb kalandjáról szól. Szeretett fele­sége elvesztése után, és nyugdíjasotthonba kerülése előtt, úgy dönt valóra váltja közös álmukat, léggömböket köt a házára és elutazik Dél- Amerikába a legnagyobb víz­eséshez, ami a földön létezik: a Paradise Falls-hoz. Nem szá­mol azonban potyautasával, Russel kiscserkésszel, akinek már csak idősek segítéséért já­ró jelvény hiányzik ahhoz, hogy megkapja a vezető va­donjáró kinevezést Végül ket­ten gyűrik le az akadályokat, hogy egy régi kaland lezárul­jon és egy új kezdődjön. Ez a film nem csak gyerekeknek szól, valószínűleg nincs olyan felnőtt, akinek a lelkében ne pendítene meg egy-két húrt Fel!, amerikai animációs film, 2009. Rendező: Pete Docter, Bob Peterson. Korhatárra való tekintet nélkül megtekinthető. Fejtörő Érdemes egy kicsit megdolgoz­tatnod az agytekervényeidet, hi­szen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a vá­laszt az alábbi kérdésünkre, majd beküldeni a Tolnai Népúj­ság címére. KI ÉS MIKOR FEDEZTE FEL ÚJRA PETRA VÁROSÁT? cím: Tolnai Népújság Szerkesz­tősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A BORÍTÉKRA ÍRJÁTOK RÁ: Fejtörő. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: február 5. MÚLT HETI NYERTESÜNK: Gyulai Balázs (Szekszárd). Gratulálunk! i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom