Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-02-07 / 6. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2010. FEBRUÁR 7., VASÁRNAP Jövő héten postázzák a választóknak a kopogtatócédulákat, és ezzel elindul a pártok közötti gyűjtési verseny. Ajánlószelvényeket ezer forintért az interneten is árultak már, nem véletlen a rendszer gyakori kritikája. Suhajda Zoltán Hétfőn kezdik kézbesíteni az áprilisi országgyűlési választásokra szóló kopogtatócédulákat, hivatalos nevükön ajánlószelvényeket. Ezzel elkezdődik a pártok közötti harc is, amely a szervezettségről, az aktivisták számáról és a trükkös, gyakran törvénysértő megoldásokról szól. Az egyéni választókerületi induláshoz legalább 750 ajánlószelvény szükséges. A korlátot a rendszerváltás idején azért állapították meg, hogy ne indulhasson boldog-boldogtalan a választáson. Ha egy párt mind a 176 egyéni választókerületben szeretne jelöltet állítani, ahhoz minimum 132 ezer cédulát kell ösz- szeszednie. Ez a két nagy pártnak nem okoz problémát - az MSZP és a Fidesz nem is igen kritizálja a jelenlegi ajánlási rendszert -, ám a kisebb pártoknak komoly erőfeszítésükbe kerül. Tovább nehezíti a kicsik dolgát a „túlgyűjtés”, amikor egy párt megszerezte ugyan a szükséges mennyiséget, de hogy ve- télytársai esélyeit rontsa, igyekszik a lehető legtöbb cédulát ei- szipkázni. A Fidesz-KDNP január végén bejelentette, hogy 2010-ben minden idők legtöbb támogatóját szeretnék maguk mögé állítani, ezért kétmillió ajánlószelvény megszerzését tűzték ki célul. Az MDF meg is vádolta a Fideszt, hogy a választókerületenkénti 10-15 ezer kopogtatócédulával titkos adatbázist építenek, a szocialisták pedig arra voltak kíváncsiak, hogy milyen adatbázis alapján postázta kampányleveleit a párt (az ombudsman adatvédelmi aggályairól keretes írásunkban olvashat). Létezik olyan megoldás is, hogy egy politikai szervezet másik pártnak ad át ajánlószelvényeket - persze csak ha saját érdeke így kívánja. Az ajánlószelvényeknek egyébként szabályos piaca van, egy biankó cédulát körülbelül ezer forintért kínálnak. A héten a Lehet más a politika! ajánlószelvény-maffiáról beszélt, és ingyenesen hívható zöldszám létrehozását javasolta a visszaélések megakadályozása érdekében. Sok választótól ingyen vagy némi pénzért kitöltetlen, illetve a párt nevénél üresen hagyott ajánlószelvényt lehet szerezni. Bár a szelvényvásárlás nem számít olcsó megoldásnak, ha pontos nevek is járnak a cetlik mellé, elhanyagolható a lebukás veszélye. Az ajánlószelvények hamisításáról már nem mondható el ugyanez. Budapesten a 2009. januári ferencvárosi választáson több párt jelöltje nem indulhatott, mert kiderült, hamis ajánlószelvényeket adtak le. A Magyar Szociális Zöld Pártnál 1152, az MDF- nél 669, a MIÉP-nél 415 olyan cédulát találtak, amely nem az ÁlIdőközi választás a budapesti IX. kerületben Párt Leadott Érvényes Szavazat ajánlószelvény Fidesz 1309 1272 5519 MSZP 1035 1006 2527 Jobbik 867 839 702 Munkáspárt 833 783 48 Human. Párt 786 767 357 hűaéso lami Nyomdában készült. Volt olyan papír is, amelyet egyszerű fénymásolóval sokszorosítottak. Az ügyben egyébként még mindig tart a nyomozás. A 2006-os országgyűlési választásokon, Balmazújvárosban adódott egy komédiába illő szituáció: a helyi választási bizottság egyik pártdelegáltja az ajánlószelvények ellenőrzése közben lett figyelmes a saját nevére, miközben tisztában volt azzal, hogy egy másik pártnak adta a céduláját. Vélhetően a korábbi visszaélések miatt az idei ajánlószelvényeket biztonsági jelekkel látták el. A szöveget speciális lila festékkel nyomtatták, a lap jobb felső sarkában egy kézzel is tapintható, Magyarországot ábrázoló perforációt helyeztek el. Az Országos Választási Iroda szerint így még színes fénymásolóval sem lehet jó minőségű másolatot készíteni. Ez persze csak azt jelenti, hogy egy módszerrel kevesebb marad. Rövid és átlátható kampányt sürgetnek a civilek a transparency International Magyarország és a Freedom House Europe a párt- és kampányfinanszírozás visszásságaira hívja fel a figyelmet a Kepmutatas.hu oldalon. Az egy éve indult projektben törvényjavaslatot írtak, 2010-ben pedig egy virtuális kampányszámla segítségével figyelik a kampányköltéseket. A civilszervezetek úgy vélik, a legnagyobb probléma nem az elköltött összeg nagysága, hanem a források átláthatatlansága. Javaslatuk szerint a kampányban elkölthető összeg felső határa a jelenlegi ötszörösére emelkedne, a pártok az Állami Számvev& széknél (ÁSZ) vezetett számláról fizethetnék kampánykiadásaikat. Az elszámolás kiterjedne a támogató egyesületekre, alapítványokra, magánszemélyekre és cégekre. A szabályok megszegése esetén a törvényjavaslat szigorú szankciókat helyezne kilátásba, megerősítené az ÁSZ-t és a választási bizottságokat. Emellett a jelenleginél rövidebb, hatvannapos kampányidőszakot szorgalmaznak. Az ombudsman is aggódik a visszaélések miatt AZ AJÁNLÓSZELVÉNY-GYŰJTÉSNEK nemcsak nehézségei, hanem előnyei is vannak a pártok számára. Kézenfekvő, hogy a nevet, címet és személyi számot tartalmazó cetlik alapján adatbázist készítsenek a pártok. Ráadásul a szimpatizánsokon kívül azok a választók is szerepelhetnek a listán, akik elutasították az adott politikai erőt. Noha a listakészítés bevett szokásnak tekinthető, ajánlásában az adatvédelmi biztos is elismeri: az egyéb pártadatbázisok miatt ellenőrizhetetlen, hogy egy-egy választó adataihoz hogyan jutott hozzá a párt. Jóri András felhívta a pártok figyelmét, hogy a véletlenszerűen generált telefonszámokon alapuló kampányhívások jogellenesek. Nyilvános telefonkönyvből pedig csak azokat lehet felhívni, A törvényes pénz tízszeresét költik el a pártok akik hozzájárultak a reklámcélú megkeresésekhez is. Nem használhatók a vállakozók, illetve szakértők elérhetőségeit tartalmazó adatbázisok sem kampánycélokra. aggályai miatt az ombudsman olyan jogszabályt szorgalmaz, amely az ajánlás jelenlegi rendszerét más megoldással váltaná ki, és csökkenne az adatkezelési visszaélések lehetősége. Szelvény helyett kaució? a kampány hivatalosan akkor kezdődik, amikor a köztársasági elnök kitűzi a választások időpontját. Sólyom László január 22-én jelentette be, mikor lesz a két forduló, de a pártok már korábban belevágtak a kampányolásba: a Fidesz és az MSZP az év elején óriásplakátokon csapott össze, ezt egészítették ki a szocialisták politikai hirdetései, illetve a Fidesz választóknak küldött levelei. A párt először a Fidesz kampányának anyagi támogatására buzdító leveleket küldött szét, majd 1,6 millió nyugdíjashoz szóltak - szintén postai úton. a pártoknak kényelmes az államfő bejelentése előtt is kampányolniuk, mert azok a pénzek nem számítanak a kampányköltésbe. A választási eljárásról szóló törvény szerint jelöltenként egymillió forintot, de legfeljebb az összes megszerezhető mandátum alapján számolt 386 millió forintot költhetnek. Igaz, ez sosem volt akadály, a durva becslések szerint még egyik parlamenti pártnak sem sikerült betartania a keretet. A látszatra persze nagyon ügyelnek: minden kampány után kiderül, éppen a határon belül maradtak. Sőt, időről id& re zászlójukra tűzik a kampányfinanszírozás átláthatóságát, hogy aztán ne történjen semmi. becslések szerint 2006-ban mintegy 7,3 milliárd forint ment el a kampányokra, a két nagy párt nyolctízszeres, a két kisebb pedig három-ötszörös mértékben lépte túl a törvényes keretet. Négyévente nagyjából megduplázódnak a kampánykiadások, ezért 2010-ben akár 15 milliárd forint „szürkepénzt” emészthet fel a kampány. A VISSZAÉLÉSI LEHETŐSÉGEK miatt többen úgy vélik, hogy a jelenlegi ajánlószelvényes rendszer megérett a változtatásra. A 2006-os országgyűlési választások után az Országos Választási Bizottság javasolta, hogy a választáson indulni kívánó pártok fizessenek kauciót, bár a testület pontos ösz- szeget nem nevezett meg. A letétbe helyezett pénzt akkor kapnák vissza a pártok, ha elérik a parlamenti küszöböt. Egy másik felvetés szerint, amelyet az SZDSZ támogat, az ajánlószelvényekkel együtt válaszborítékot is postáznának, a választók pedig ingyen vissza- küldhetik a választási bizottságnak az ajánlásukat. Tóth Zoltán választási szakértő: Nem a szabály a hibás, hanem az, aki nem tartja be a jogszabályokat- Megfelelőnek tartja az ajánlószelvények húsz éve működő gyakorlatát?- Igen, különösen azután, hogy az Országos Választási Iroda most nehezebben hamisítható szelvényeket gyártat. Fontos, hogy korlátozzuk a választáson indulók számát, és csak azok kerülhessenek a szavazólapra, akiknek van társadalmi támogatottságuk. Különben komolytalan lenne a választás. Igaz, Kanadában például bárki indulhat, de mi még nem állunk ezen a fejlődési fokon a politikai kultúrában.- De a szelvényeket hamisítják, adják-veszik. Mit lehetne tenni?- A szabálytalanságokat, a törvénysértéseket az igazságszolgáltatásnak és a bűnüldözésnek kellene kiszűrnie. Van olyan parlamenti párt is, és több parlamenten kívüli, amelyről bebizonyosodott, hogy visszaélt az ajánlószelvényekkel. Sajnos ellenük semmilyen szankciót nem alkalmaztak, indulhatnak például a választásokon is, holott az ajánlószelvényekkel visz- szaélni bűncselekmény.- A kaució nem megoldás?- Hogy a pártok még ezt a letéti pénzt is illegálisan szerezzék meg? Nem hiszem.- Miért kellett bevezetni, hogy egy jelöltre csak egymilliót lehet költeni?- Ez a szabály az én emlékezetem szerint 1997-ben a To- csik-ügyre, azaz az illegális pártfinanszírozásra adott parlamenti válasz volt Az elve nem rossz, az összegen lehetne vitatkozni, illetve azon, hogyan lehetne biztosítani az átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget. A választónak joga van tudni, melyik forint honnan származik, és ki kapta, melyik kampányra. - A kampánycsendet is rendszeresen megsértik a pártok. Van még értelme?- Igen, Ön sem örülne, ha a szavazófülkéig kísérnék a pártaktivisták. Mindenhol van kampánycsend, sok helyen két nap, máshol csak a választási helyiség előtti sárga vonal jelzi, hol a kampány határa. Szerintem a mi rendszerünk bevált, és remélem, hogy a pártok is tiszteletben tartják ezt.
