Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-08-02 / 30. szám
2009. AUGUSZTUS 2., VASARNAP 7 INTERJÚ szindbád Cserhalmi György újra együtt dolgozik a filmművészet két nagy alakjával, Makk Károllyal és Jancsó Miklóssal. A Kossuth-díjas színművésszel a forgatásról beszélgettünk. Mindenkiben él egy erős »igazságos Mátyás« kép. Szerintem annyira volt igazságos, mint akárki más. Az igazságról meg annyit, hogy Kádár János is igazságosként él a nép fejében, és Ferenc József is. Úg}' látszik, minél tovább uralkodik valaki, annál igazságosabbnak látjuk. Húsz év után Jancsó Miklós visszatért a számára világhírt hozó, hosszú snittekkel jellemezhető filmnyelvhez. A Mátyás királyról szóló, Oda az igazság című alkotáshoz régi, kedvelt színészeit hívta meg: például Cserhalmi Györgyöt. Mézes Gergő- A fiatal Mátyás királyt a hírek szerint Ladányi Jákob alakítja, az időset pedig Gálffi László. Mi lesz az ön szerepe?- Három szerepem is van, de nemcsak nekem jut ilyen sokrétű feladat. Hogy is mondjam? A színészeknek valamilyen történelmi parabolát kell megszemélyesíteni, persze csak a szerepek határain belül.- Jancsó Miklós az improvizáció fontosságáról beszélt. Ez csak rá vonatkozik, vagy önök is rögtönöznek a jelenetekben?- Van forgatókönyv, amely a főbb irányokat, a történet rajzát mutatja be. Jancsó Miklós ez alapján alakítja a jeleneteket, de azon belül sok mindent ránk bíz, például hogy milyen szavakkal fogalmazzuk meg a szerepeket. Ez a része improvizáció, de az alapokat nagyon pontosan megformálták.- Ön lát változást Jancsó Miklós rendezői koncepciójában? Másként készít filmet a Kapa- Pepe sorozat után?- Nem tudom, ritkán találkoztam vele az elmúlt húsz esztendőben. Az biztos, hogy szellemileg rendkívül friss, és úgy tűnik, most fizikailag is rendben van. A változást szerintem a hosszú snittekhez való visszatérésben lehet lemérni, amit én a legjobban szerettem a filmjeiben. Ráadásul színészként is élveztem-élvezem a forgatás ritmusát, ez az a tempó, amit szívesen követek. Miklósban az elmúlt évtizedekben hatalmas történelmi tudás, tapasztalat halmozódott fel, és megpróbálja filmben is kifejezni.- Ön szerint mennyit változott a hosszú snittek jelentése az elmúlt húsz évben? Működik ma ez a koncepció?- Nem tudom eldönteni, nem vagyok filmesztéta, sem filmművész. Ami érdekel, azt megnézem, akár hosszú snittekből áll, akár nem. Nálam minden az első tíz percben dől el, ha az megragad, akkor végignézem. De visszatérve a kérdésre: azt hiszem, senki sem számít kasszasikerre, hiszen van egyfajta kulturális kockázata annak, hogy ez a film ennyire szembemegy a divattal. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy a régi Jancsó- filmeket annak idején százezrek nézték meg, aztán még további 70 országban vetítették őket. Amiből elég jól profitált akkor a magyar filmgyártás.- Személyes kapcsolatuk változott az elmúlt húsz év alatt?- Szerintem mindnyájan változtunk egy kicsit, de az alapok, a legfontosabbak, a lényegi dolgok Oda az igazság várhatóan a 201(Fes Filmszemlén mutatkozik be Jancsó Miklós új filmje, az Oda az igazság. A három részre tagolódó történelmi tabló Mátyás korát mutatja be, olyan színészekkel, mint Gálffi László, Cserhalmi György, Daniel Olbrychski, Nagypál Gábor, Mucsi Zoltán. A forgatás négy hétig tart: jelenleg Visegrádon, utána Ausztriában, Rappottenstein várában filmeznek. A film első részében a fiatal Mátyást és a trónért zajló küzdelmeit ismerhetjük meg, a másodikban az idős, már haldokló Mátyás trónjának utódlásáért folytatott küzdelmeket mutatják be, a zárófejezet pedig a korona és Corvin János sorsát meséli el. a fiatalságától a haláláig. Jelentős történetírók vették körül, az ő dokumentumaikat pedig nagyon jól helyre rakták a történészek. Persze mindenkiben él egy nagyon erős »igazságos Mátyás« kép. Szerintem csak annyira volt igazságos, mint akárki más. Egy vasmarkú, akarnok uralkodó volt, aki megpróbált különböző klánok, maffiarendszerben működő családok között rendet tenni, valamifajta egységet képviselni. Az igazságról meg any- nyit, hogy Kádár János is igazságosként él a nép fejében, és Ferenc József is. Úgy látszik, minél tovább uralkodik valaki, annál igazságosabbnak látjuk.- Térjünk át egy kicsit a színházra. Az utóbbi időben ritkábban láthattuk színpadon.- Azért volt egy-két szerepem, Zalaegerszegen rendeztem, a Vidám Színpadon a Mirando- linában játszottam Ripafratta lovagot. Annak, hogy kevesebb szerepem volt, egyszerű az oka: volt egy gerincműtétem, és a doktor azt tanácsolta, kerüljem a színpadot. Ma már egyszerűbb dolgokat meg tudok csinálni, de meredekebb helyzeteket nem.- Ősszel mutatják be Debrecenben a Boldogult úrfiko- romban című Krúdy-adaptáci- ót, amelyet a színlap szerint közösen dolgoztak át Parti Nagy Lajossal.- Ez így nem teljesen igaz, én csak felhívtam Lajost, hogy itt ez a Krúdy, tudsz-e vele valamit kezdeni. Igent mondott. Aztán megkért, hogy ha a szöveg olvasásánál felmerül bennem egykét ötlet, hívjam fél. Négy vagy öt ilyen akadt, amit ő fel is használt. De a lényeg: ezt ők ketten csinálták Krúdyval.- A színlapon önt „színházi Szindbádnak” nevezik. Valóban az? Hajós? Kalandkereső?- Kedves, hogy így neveztek, bár az igazság az, hogy minden időnek megvan az ilyen Szindbádja. Nehéz erre mit felelni, ezen még el kell gondolkoznom, mert van benne igazság. Úton vagyok állandóan, de az, hogy ez kapkodás vagy valaminek a keresése, még nem tudom. Az biztos, hogy nagyobb hajókázásra már nem vállalkozom. Illetve majd egy . utolsó nagyra, de majd csak harminc-negyven év múlva. Cserhalmi György az ország számos színházában játszott nagy sikerrel, több mint kétszáz filmben szerepelt, s rendezőként is megmutatta tehetségét nem változnak. Ám van valami nagyon érdekes: mintha öregkorára jobban szeretne minket. Akkor haverok voltunk, vagy valami hasonló. Most, hogy ő is öregszik - mert a piramisok is öregszenek -, és én sem vagyok már fiatal, több benne a személynek szóló szeretet. Ez jó érzés.- A nyáron Makk Károllyal is forgat.- Na, ő a másik piramis.- Szerepelt Bacsó Péter utolsó filmjében is. Mindhármukhoz életre szóló munkakapcsolat fűzte. Van valaki a közép- vagy a fiatal generációban, akivel el tud képzelni egy ilyen hosszú közös gondolkodást?- Nagyon is! De sajnos ők most Névjegy 1948-ban született Budapesten. 1971-ben végzett a Szín- művészeti Főiskolán, majd a debreceni Csokonai Színházhoz szegődött. 1972 és 1975 között a veszprémi Petőfi Színházban játszott, majd 1977-ig ismét Debrecenben. 1979-ig a Nemzeti Színház, majd a Magyar Filmgyártó Vállalat művésze, 1982-ben a Budapesti Katona József Színház alapító tagja volt. 1989-től ismét a Nemzeti Színház szerződtette, 1991-től kezdve szabadúszóként dolgozott, 1996-tól az Új Színház tagja volt, 1999 és 2004 között pedig a Radnóti Színházé. 2004-től ismét szabadúszó. 2007-ben Zalaegerszegen rendezőként is bemutatkozott: Arthur Miller Pillantás a hídról című művét vitte színre. számos DÍJ birtokosa: 1982- ben Balázs Béla-díjjal, 1986- ban érdemes művész elismeréssel, 1990-ben pedig Kossuth-díjjal jutalmazták. több mint kétszáz fűmben szerepelt, ezek közül a legfontosabbak Szabó István Mephistója, amely Oscar-díjat kapott, illetve Ondrej Trojan Zalery című alkotása, amelyet 2004-ben Oscarra jelöltek. nem így gondolják. Kicsit kínos neveket mondani, de például Antal Nimród munkáit nagyon szeretem. Sajnos ő jelenleg nem tervez Magyarországon karriert. Vagy ott van Mispál Attila, akivel A fény ösvényeit is csináltuk. A középnemzedékkel sokat dolgoztam, a fiatalabbak nem nagyon próbáltak még ki. Talán majd egyszer ők is elkezdenek a nagyapjukról filmet készíteni, és akkor én is az eszükbe jutok.- Térjünk vissza az Oda az igazsághoz. Ön melyik Mátyás királyra gondol szívesebben: a népmesékben élőre vagy a valóságosra?- Szerencsére elég jól feltárta a történelem Mátyás király alakját, végig lehet követni az életét „ÚTON VAGYOK ÁLLANDÓAN”
